A 2023-as uniós költségvetést 492 szavazattal, 66 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament.
A teljes büdzsé összege 186,6 milliárd euró kötelezettségvállalásban, a kifizetések szintje 168,7 milliárd euró lesz. A képviselők több és hatékonyabb támogatást harcoltak ki a következő évi költségvetésben az Ukrajnában zajló háború következményeinek kezelésére és a járvány utáni helyreállításra – olvasható a Parlament közleményében.
A tagállamokkal november 14-én kötött megállapodásban a Parlament a Bizottság költségvetés-tervezetében javasolnál 1,05 milliárd euróval többet ért el az általa legfontosabbnak ítélt területek finanszírozására. A képviselők az energiaválság és az Ukrajnában dúló háború következményeinek kezelésében legfontosabb szerepet játszó programokra kértek további forrásokat, valamint több pénzből akarták finanszírozni a járvány utáni helyreállítást és a zöld és a digitális átállást.
A képviselők többek között az alábbi programokra biztosítottak további forrásokat:
A képviselők növelték a tagállamokat az energiafüggetlenség felé terelő támogatást és azokat a forrásokat, amelyből a zöld átállás és a biológiai sokszínűség védelme mellett a magas villany- és földgázszámlával küszködő polgárokat és kis- és középvállalkozásokat segíti majd az EU. A további forrásokat kapó programok között szerepel például:
Miután a Tanács 200 millió euróval megvágta az EU az egészségért programot, a Parlament az eredeti összeg visszaállításán túl további 7,5 millió eurót harcolt ki a program számára azzal érvelve, hogy a koronavírus-járvány még nem ért véget, és a nemzeti egészségügyi rendszereknek továbbra is szüksége van a támogatásra. A Parlament az alábbi további programok számára szerzett több forrást:
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a paksi atomerőmű-beruházás során „az első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentést”, ami a projekt újabb fontos lépése – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.