Törvényerőre emelkedett az Európai Unió 2023-as költségvetése

2022. 11. 23., 15:16

A 2023-as uniós költségvetést 492 szavazattal, 66 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament.

A teljes büdzsé összege 186,6 milliárd euró kötelezettségvállalásban, a kifizetések szintje 168,7 milliárd euró lesz. A képviselők több és hatékonyabb támogatást harcoltak ki a következő évi költségvetésben az Ukrajnában zajló háború következményeinek kezelésére és a járvány utáni helyreállításra – olvasható a Parlament közleményében.

A tagállamokkal november 14-én kötött megállapodásban a Parlament a Bizottság költségvetés-tervezetében javasolnál 1,05 milliárd euróval többet ért el az általa legfontosabbnak ítélt területek finanszírozására. A képviselők az energiaválság és az Ukrajnában dúló háború következményeinek kezelésében legfontosabb szerepet játszó programokra kértek további forrásokat, valamint több pénzből akarták finanszírozni a járvány utáni helyreállítást és a zöld és a digitális átállást.

Az Ukrajnában dúló háború következményei

A képviselők többek között az alábbi programokra biztosítottak további forrásokat:

Energia és éghajlat

A képviselők növelték a tagállamokat az energiafüggetlenség felé terelő támogatást és azokat a forrásokat, amelyből a zöld átállás és a biológiai sokszínűség védelme mellett a magas villany- és földgázszámlával küszködő polgárokat és kis- és középvállalkozásokat segíti majd az EU. A további forrásokat kapó programok között szerepel például:

A járvány tanulságai: egészség, jobb felkészültség és értékek

Miután a Tanács 200 millió euróval megvágta az EU az egészségért programot, a Parlament az eredeti összeg visszaállításán túl további 7,5 millió eurót harcolt ki a program számára azzal érvelve, hogy a koronavírus-járvány még nem ért véget, és a nemzeti egészségügyi rendszereknek továbbra is szüksége van a támogatásra. A Parlament az alábbi további programok számára szerzett több forrást:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS