Több mint 4 millió kkv-t támogattak az uniós alapok

2023. 01. 31., 23:28

A 2014–2020-as időszakban az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) összesen 731 milliárd euró összegű beruházást szabadítottak fel, amelyből 535 milliárd eurót az EU finanszírozott, előmozdítva a tartós társadalmi-gazdasági konvergenciát, a területi kohéziót, a szociális Európát és a zökkenőmentes zöld és digitális átállást – tájékoztatott az Európai Bizottság.

Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok valódi európai hozzáadott értéket képviselnek a regionális fejlesztést célzó, növekedést ösztönző személyre szabott beruházások révén. Az esb-alapok kiemelkedően fontos szerepet töltöttek be a koronavírus-világjárványra, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeire való reagálás szempontjából. Az esb-alapok továbbra is kulcsfontosságú szerepet fognak játszani az EU méltányos növekedésében és helyreállításában – mondta Valdis Dombrovskis, a kereskedelempolitikáért felelős ügyvezető alelnök.

„A kohéziós politika volt a mentőöv, amely támogatta a tagállamokat és a régiókat a közelmúltbeli válságok leküzdésében. Ezáltal megakadályozta az Unión belüli belső egyenlőtlenségek súlyosbodását, és fokozta az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját. A jelentés egyértelműen bemutatja a kohéziós politika eredményeit és azokat a konkrét előnyöket, amelyeket e politika polgáraink számára jelent. A hátrahagyott helyek demokráciáinkban vérző sebekké válhatnak. Európaiakként az egyik legfontosabb értékünk annak biztosítása, hogy mindenki és minden hely számítson, és hogy mindenki részese legyen közös jólétünknek” – mondta Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos.

„Örömmel látom, hogy az esb-alapok továbbra is kulcsszerepet játszanak az emberek szakképzéshez és foglalkoztatáshoz való hozzáférésének megkönnyítésében. Az évek során, különösen a Covid19-világjárványt követő, kihívásokkal teli időkben és Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan megszállásával ez az uniós támogatás alapvető fontosságú a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása szempontjából” – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.

Esb-eredmények

Az Európai Bizottság jelentése ismerteti az esb-alapok felhasználása tekintetében 2021 végéig elért eredményeket:

  • több mint 4 millió kkv-t támogattak;
  • 55,2 millió embert segítettek a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás vagy készség-és oktatásfejlesztési intézkedések révén;
  • a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelési kapacitás több mint 3600 MW-tal nőtt, míg a középületek éves primerenergia-fogyasztása 2,6 terawattóra/év mértékben csökkent (ami mintegy 720 000 háztartás által egy teljes évben fogyasztott villamos energia mennyiségének felel meg);
  • 2,3 millió projekttel támogatták a mezőgazdasági ágazat és a vidéki kkv-k versenyképesebbé válását, és elősegítették a munkahelyteremtést a vidéki térségekben;
  • a halászati és akvakultúra-ágazatban 44 000 munkahelyet tartottak meg, és több mint 6000 új munkahelyet teremtettek.

Az esb-alapok továbbá kiemelkedő szerepet töltöttek be a tagállamoknak és a régióknak nyújtott támogatás terén a Covid19-világjárvány és annak gazdasági hatásai kezelésében.

A kohéziós politikába az egészségügyi szükséghelyzet nyomán bevezetett átmeneti rugalmasságnak köszönhetően a tagállamok lehetőséget kaptak arra, hogy az el nem költött kohéziós politikai forrásokat átcsoportosítsák olyan kiemelt területekre, mint az egészségügy, a csökkentett munkaidős foglalkoztatás és a kkv-k támogatása.

A világjárvány kitörése után 2020-ban és 2021-ben az esb-alapok az egészségügyi intézmények, a kutatók, a vállalkozástulajdonosok, a munkavállalók és a kiszolgáltatott személyek újonnan felmerülő igényeinek fedezésére szolgáltak. Emellett az esb-alapok segítettek több millió alacsony képzettségű ember képzésében, akik közül sokan képesítést szereztek.

Végezetül az esb-alapok központi szerepet játszottak az energiahatékonysági intézkedések és a megújuló energiaforrások fellendítésében, az épületek felújításában és a piaci integrációban, amelyek az EU energiabiztonságának fő mozgatórugói. A kohéziós politika segítette a tagállamokat és a régiókat az energiaszegénység kezelésében, miközben csökkentette az ÜHG-kibocsátást és fenntartható munkahelyeket teremtett az építőipari és építési ágazatban.

Az esb-alapok

Az 1303/2013/EU rendelet 53. cikke előírja, hogy a Bizottságnak éves összefoglaló jelentést kell készítenie az esb-alapok 2014 és 2020 közötti végrehajtásáról. Az idei jelentés ismerteti a 2014–2020-as időszakra vonatkozó esb-alapok pénzügyi végrehajtása terén 2021 végéig elért előrelépéseket. A 2014–2020-as pénzügyi időszak 2023 végén ér véget az úgynevezett „N+3” szabály alapján.

Az uniós költségvetés egyik legnagyobb beruházási eszközeként az esb-alapok az európai régiók területi, gazdasági és társadalmi kohézióját, valamint a régiók rezilienciáját és az elmúlt években tapasztalt válságból való kilábalását támogatják.

Az esb-alapok a következők:

Az esb-alapok szakpolitikai célkitűzései közé a következők tartoznak:

  • kutatás és innováció
  • digitális technológiák
  • az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kiépítése
  • a természeti erőforrások fenntartható kezelése
  • kisvállalkozások
  • intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés,
  • foglalkoztatás, jobb oktatás és képzés,
  • a közigazgatás intézményi kapacitásának megerősítése,
  • a városfejlesztés és a területi együttműködés (Interreg).

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-09-29 20:10:00
A korábbi éveket jelentősen meghaladó számú jelölés érkezett az idei Prima Primissima díjra. A tudomány, művészet, sport, oktatás és ismeretterjesztés terén kiemelkedő munkássággal bíró jelölteknek odaítélt elismerést december elején adják át a Művészetek Palotájában.
2023-09-29 16:50:00
A rossz egyéni döntéseket jobb elkerülni, ennek pedig a legjobb módja, ha a felnövekvő generáció már az iskolában elsajátítja a pénz használatának alapjait, a pénzügyi rendszer lényegét, a takarékosságot és a saját erőforrásainkkal való gazdálkodást – mondta Varga Mihály a Pénzügyi Tudatosság Fejlesztéséért Díj átadóünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egy igazán kreatív szakács, Szatmári Ferenc, alias Főzelékes Feri elárulja, hogyan építi forradalmi megoldásokkal a vállalkozását. A hartai gasztroblogger és influenszer több szakácskönyvvel a háta mögött, unokatestvérével közösen hívta életre a HIPPEACE főzelékbárt, amelynek alapjait a vásárlók is segítenek lerakni, közösségi finanszírozással. Ez az a helyzet, amikor a kedves vendég a receptet is hazaviheti az étteremből, de bőven van még újítás, amivel a franchise-ban szintén gondolkodó szakács előállt. Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
2023. 09. 04., 12:00
epizód: 2023 / 13   |   hossz: 27:16
Az epizódban cégvezető- és szervezetfejlesztésről, a munkahelyi kommunikáció gyógyításáról és csapatok összehangolásáról beszélgetünk Szopkó Beatrixszal. Az [eureka] consulting üzletágvezetője 20 év szakmai tapasztalattal rendezi vállalatok működési struktúráját és konfliktushelyzeteit, vagy hozza helyre a döntések lehetséges negatív következményeit.
2023. 08. 06., 10:25
epizód: 2023 / 12   |   hossz: 28:19
Vajon hogyan vizsgázunk napjainkban stresszkezelésből és időmenedzsmentből – pont akkor, amikor a karrierünkre gazdasági nehézségek lehetnek hatással? Hogyan segíthet ezen az irányított játék, az ún. gamifikált fejlesztési folyamat, és hogyan gyógyít vele munkahelyi közösségeket, döntéshozó stratégiákat, karrier és magánélet egyensúlyában keletkezett zavarokat a „Mit játsszunk?” vlog egyik vezetője, Győri-Nádai Réka? A kreatív szakembert a vállalati soft skill tréningek és a játszva megoldható céges folyamatok sajátosságairól is faggattuk.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS