Több mint 4 millió kkv-t támogattak az uniós alapok

2023. 01. 31., 23:28

A 2014–2020-as időszakban az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) összesen 731 milliárd euró összegű beruházást szabadítottak fel, amelyből 535 milliárd eurót az EU finanszírozott, előmozdítva a tartós társadalmi-gazdasági konvergenciát, a területi kohéziót, a szociális Európát és a zökkenőmentes zöld és digitális átállást – tájékoztatott az Európai Bizottság.

Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok valódi európai hozzáadott értéket képviselnek a regionális fejlesztést célzó, növekedést ösztönző személyre szabott beruházások révén. Az esb-alapok kiemelkedően fontos szerepet töltöttek be a koronavírus-világjárványra, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeire való reagálás szempontjából. Az esb-alapok továbbra is kulcsfontosságú szerepet fognak játszani az EU méltányos növekedésében és helyreállításában – mondta Valdis Dombrovskis, a kereskedelempolitikáért felelős ügyvezető alelnök.

„A kohéziós politika volt a mentőöv, amely támogatta a tagállamokat és a régiókat a közelmúltbeli válságok leküzdésében. Ezáltal megakadályozta az Unión belüli belső egyenlőtlenségek súlyosbodását, és fokozta az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját. A jelentés egyértelműen bemutatja a kohéziós politika eredményeit és azokat a konkrét előnyöket, amelyeket e politika polgáraink számára jelent. A hátrahagyott helyek demokráciáinkban vérző sebekké válhatnak. Európaiakként az egyik legfontosabb értékünk annak biztosítása, hogy mindenki és minden hely számítson, és hogy mindenki részese legyen közös jólétünknek” – mondta Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos.

„Örömmel látom, hogy az esb-alapok továbbra is kulcsszerepet játszanak az emberek szakképzéshez és foglalkoztatáshoz való hozzáférésének megkönnyítésében. Az évek során, különösen a Covid19-világjárványt követő, kihívásokkal teli időkben és Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan megszállásával ez az uniós támogatás alapvető fontosságú a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása szempontjából” – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.

Esb-eredmények

Az Európai Bizottság jelentése ismerteti az esb-alapok felhasználása tekintetében 2021 végéig elért eredményeket:

  • több mint 4 millió kkv-t támogattak;
  • 55,2 millió embert segítettek a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás vagy készség-és oktatásfejlesztési intézkedések révén;
  • a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelési kapacitás több mint 3600 MW-tal nőtt, míg a középületek éves primerenergia-fogyasztása 2,6 terawattóra/év mértékben csökkent (ami mintegy 720 000 háztartás által egy teljes évben fogyasztott villamos energia mennyiségének felel meg);
  • 2,3 millió projekttel támogatták a mezőgazdasági ágazat és a vidéki kkv-k versenyképesebbé válását, és elősegítették a munkahelyteremtést a vidéki térségekben;
  • a halászati és akvakultúra-ágazatban 44 000 munkahelyet tartottak meg, és több mint 6000 új munkahelyet teremtettek.

Az esb-alapok továbbá kiemelkedő szerepet töltöttek be a tagállamoknak és a régióknak nyújtott támogatás terén a Covid19-világjárvány és annak gazdasági hatásai kezelésében.

A kohéziós politikába az egészségügyi szükséghelyzet nyomán bevezetett átmeneti rugalmasságnak köszönhetően a tagállamok lehetőséget kaptak arra, hogy az el nem költött kohéziós politikai forrásokat átcsoportosítsák olyan kiemelt területekre, mint az egészségügy, a csökkentett munkaidős foglalkoztatás és a kkv-k támogatása.

A világjárvány kitörése után 2020-ban és 2021-ben az esb-alapok az egészségügyi intézmények, a kutatók, a vállalkozástulajdonosok, a munkavállalók és a kiszolgáltatott személyek újonnan felmerülő igényeinek fedezésére szolgáltak. Emellett az esb-alapok segítettek több millió alacsony képzettségű ember képzésében, akik közül sokan képesítést szereztek.

Végezetül az esb-alapok központi szerepet játszottak az energiahatékonysági intézkedések és a megújuló energiaforrások fellendítésében, az épületek felújításában és a piaci integrációban, amelyek az EU energiabiztonságának fő mozgatórugói. A kohéziós politika segítette a tagállamokat és a régiókat az energiaszegénység kezelésében, miközben csökkentette az ÜHG-kibocsátást és fenntartható munkahelyeket teremtett az építőipari és építési ágazatban.

Az esb-alapok

Az 1303/2013/EU rendelet 53. cikke előírja, hogy a Bizottságnak éves összefoglaló jelentést kell készítenie az esb-alapok 2014 és 2020 közötti végrehajtásáról. Az idei jelentés ismerteti a 2014–2020-as időszakra vonatkozó esb-alapok pénzügyi végrehajtása terén 2021 végéig elért előrelépéseket. A 2014–2020-as pénzügyi időszak 2023 végén ér véget az úgynevezett „N+3” szabály alapján.

Az uniós költségvetés egyik legnagyobb beruházási eszközeként az esb-alapok az európai régiók területi, gazdasági és társadalmi kohézióját, valamint a régiók rezilienciáját és az elmúlt években tapasztalt válságból való kilábalását támogatják.

Az esb-alapok a következők:

Az esb-alapok szakpolitikai célkitűzései közé a következők tartoznak:

  • kutatás és innováció
  • digitális technológiák
  • az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kiépítése
  • a természeti erőforrások fenntartható kezelése
  • kisvállalkozások
  • intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés,
  • foglalkoztatás, jobb oktatás és képzés,
  • a közigazgatás intézményi kapacitásának megerősítése,
  • a városfejlesztés és a területi együttműködés (Interreg).

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 20., 11:20
Idén is megkönnyíti a lakáskiadással és ingatlanértékesítéssel kapcsolatos jövedelmek bevallását a NAV kérdés-felelet alapú kitöltési módja, amely tavaly debütált az eSZJA rendszerben. A fejlesztés már több mint 200 ezer magánszemélynek egyszerűsíti az adminisztrációt.
2026. 04. 17., 12:10
Három év után először lassult a cégállomány csökkenése az első negyedévben, de a háttérben nem élénkülés, hanem szerkezeti átrendeződés zajlik. Az alapítások új mélypontra estek, miközben a kényszertörlések száma megugrott, ami arra utal, hogy egyre több vállalkozás nem klasszikus eljárásban, hanem csendben kerül ki a rendszerből.
2026-04-17 19:05:00
A zenga.hu szakértői összegyűjtötték, hogy melyik vízparti települések voltak a legkeresettebbek 2025-ben és 2026 első hónapjaiban, és azt is, hogy hol, mennyibe kerül ma egy ilyen álom.
2026-04-17 17:20:00
A NAV április 20-ától küldi az adószámla-értesítőket a gazdálkodóknak. A mintegy 350 ezer érintett már a levél elején megtalálja a legfontosabb információt: tartozás vagy túlfizetés, azaz fizetni kell vagy visszakérhető az adó.
2026-04-17 13:05:00
A fővárosban továbbra is élénk a kereslet a fedett gépkocsibeállók iránt, ami jelentős áremelkedést eredményezett: a XII. kerületben az átlagár már meghaladta a 10 millió forintot. Vidéken ugyanakkor nem látszik érdemi drágulás, bár a rekorder Kecskemét áraival így is megközelíti a budapesti szintet – derült ki az Otthon Centrum országos elemzéséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.