Több mint 4 millió kkv-t támogattak az uniós alapok

2023. 01. 31., 23:28

A 2014–2020-as időszakban az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) összesen 731 milliárd euró összegű beruházást szabadítottak fel, amelyből 535 milliárd eurót az EU finanszírozott, előmozdítva a tartós társadalmi-gazdasági konvergenciát, a területi kohéziót, a szociális Európát és a zökkenőmentes zöld és digitális átállást – tájékoztatott az Európai Bizottság.

Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok valódi európai hozzáadott értéket képviselnek a regionális fejlesztést célzó, növekedést ösztönző személyre szabott beruházások révén. Az esb-alapok kiemelkedően fontos szerepet töltöttek be a koronavírus-világjárványra, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeire való reagálás szempontjából. Az esb-alapok továbbra is kulcsfontosságú szerepet fognak játszani az EU méltányos növekedésében és helyreállításában – mondta Valdis Dombrovskis, a kereskedelempolitikáért felelős ügyvezető alelnök.

„A kohéziós politika volt a mentőöv, amely támogatta a tagállamokat és a régiókat a közelmúltbeli válságok leküzdésében. Ezáltal megakadályozta az Unión belüli belső egyenlőtlenségek súlyosbodását, és fokozta az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját. A jelentés egyértelműen bemutatja a kohéziós politika eredményeit és azokat a konkrét előnyöket, amelyeket e politika polgáraink számára jelent. A hátrahagyott helyek demokráciáinkban vérző sebekké válhatnak. Európaiakként az egyik legfontosabb értékünk annak biztosítása, hogy mindenki és minden hely számítson, és hogy mindenki részese legyen közös jólétünknek” – mondta Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos.

„Örömmel látom, hogy az esb-alapok továbbra is kulcsszerepet játszanak az emberek szakképzéshez és foglalkoztatáshoz való hozzáférésének megkönnyítésében. Az évek során, különösen a Covid19-világjárványt követő, kihívásokkal teli időkben és Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan megszállásával ez az uniós támogatás alapvető fontosságú a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása szempontjából” – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.

Esb-eredmények

Az Európai Bizottság jelentése ismerteti az esb-alapok felhasználása tekintetében 2021 végéig elért eredményeket:

  • több mint 4 millió kkv-t támogattak;
  • 55,2 millió embert segítettek a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás vagy készség-és oktatásfejlesztési intézkedések révén;
  • a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelési kapacitás több mint 3600 MW-tal nőtt, míg a középületek éves primerenergia-fogyasztása 2,6 terawattóra/év mértékben csökkent (ami mintegy 720 000 háztartás által egy teljes évben fogyasztott villamos energia mennyiségének felel meg);
  • 2,3 millió projekttel támogatták a mezőgazdasági ágazat és a vidéki kkv-k versenyképesebbé válását, és elősegítették a munkahelyteremtést a vidéki térségekben;
  • a halászati és akvakultúra-ágazatban 44 000 munkahelyet tartottak meg, és több mint 6000 új munkahelyet teremtettek.

Az esb-alapok továbbá kiemelkedő szerepet töltöttek be a tagállamoknak és a régióknak nyújtott támogatás terén a Covid19-világjárvány és annak gazdasági hatásai kezelésében.

A kohéziós politikába az egészségügyi szükséghelyzet nyomán bevezetett átmeneti rugalmasságnak köszönhetően a tagállamok lehetőséget kaptak arra, hogy az el nem költött kohéziós politikai forrásokat átcsoportosítsák olyan kiemelt területekre, mint az egészségügy, a csökkentett munkaidős foglalkoztatás és a kkv-k támogatása.

A világjárvány kitörése után 2020-ban és 2021-ben az esb-alapok az egészségügyi intézmények, a kutatók, a vállalkozástulajdonosok, a munkavállalók és a kiszolgáltatott személyek újonnan felmerülő igényeinek fedezésére szolgáltak. Emellett az esb-alapok segítettek több millió alacsony képzettségű ember képzésében, akik közül sokan képesítést szereztek.

Végezetül az esb-alapok központi szerepet játszottak az energiahatékonysági intézkedések és a megújuló energiaforrások fellendítésében, az épületek felújításában és a piaci integrációban, amelyek az EU energiabiztonságának fő mozgatórugói. A kohéziós politika segítette a tagállamokat és a régiókat az energiaszegénység kezelésében, miközben csökkentette az ÜHG-kibocsátást és fenntartható munkahelyeket teremtett az építőipari és építési ágazatban.

Az esb-alapok

Az 1303/2013/EU rendelet 53. cikke előírja, hogy a Bizottságnak éves összefoglaló jelentést kell készítenie az esb-alapok 2014 és 2020 közötti végrehajtásáról. Az idei jelentés ismerteti a 2014–2020-as időszakra vonatkozó esb-alapok pénzügyi végrehajtása terén 2021 végéig elért előrelépéseket. A 2014–2020-as pénzügyi időszak 2023 végén ér véget az úgynevezett „N+3” szabály alapján.

Az uniós költségvetés egyik legnagyobb beruházási eszközeként az esb-alapok az európai régiók területi, gazdasági és társadalmi kohézióját, valamint a régiók rezilienciáját és az elmúlt években tapasztalt válságból való kilábalását támogatják.

Az esb-alapok a következők:

Az esb-alapok szakpolitikai célkitűzései közé a következők tartoznak:

  • kutatás és innováció
  • digitális technológiák
  • az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kiépítése
  • a természeti erőforrások fenntartható kezelése
  • kisvállalkozások
  • intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés,
  • foglalkoztatás, jobb oktatás és képzés,
  • a közigazgatás intézményi kapacitásának megerősítése,
  • a városfejlesztés és a területi együttműködés (Interreg).

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS