„Többé nem fogadjuk el a pénzügyileg legrátermettebbek túlélésének elvét.”
Az Európai Parlament kedden tartott zárszavazást arról a két rendelettervezetről, amely a digitális szolgáltatásokat és a digitális piacokat hivatott szabályozni. A rendeletek tartalmáról március 24-én, majd április 23-án már létrejött a Tanáccsal a megállapodás. A technológiai ágazat társadalmi-gazdasági hatásait kezelni kívánó két tervezet egyértelmű normákat határoz meg az EU-ban szolgáltatást nyújtó vállalkozások működéséhez, érvényt szerezve az alapvető uniós jogoknak és értékeknek.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt a képviselők 539 szavazattal, 54 ellenében és 30 tartózkodás mellett, a digitális piacokról szóló jogszabályt pedig 588 szavazattal, 11 ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták el.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet egyértelműen meghatározza, hogy milyen kötelezettségeket kell teljesíteniük a digitális szolgáltatóknak – például a közösségi médiának és az online piactereknek – ahhoz, hogy kezelni tudják a jogellenes tartalmak terjedését, az online félretájékoztatás problémáját és más társadalmi kockázatokat. A feladatok arányban állnak az adott platformok nagyságával és társadalmi kockázataival.
Többek között az alábbi kötelezettségek jelennek meg a tervezetekben:
– fel kell lépni a jogellenes online tartalmak ellen és a platformoknak gyorsan kell reagálniuk, de úgy, hogy ne sérüljenek az alapvető jogok, köztük az adatok védelme és a véleménynyilvánítás szabadsága;
– meg kell erősíteni a nyomon követhetőséget és ellenőrizni kell az online piactereken értékesítő kereskedőket, hogy biztonságosak-e termékeik és szolgáltatásaik. Ez annak a szúrópróbaszerű ellenőrzését is magában foglalja, hogy a kifogásolt jogellenes tartalom újból felbukkan-e;
– a platformoknak átláthatóbban és felelősségteljesebben kell működniük: több információval kell szolgálniuk például a tartalommoderálásról vagy a tartalmakat ajánló algoritmusok (ajánlórendszerek) használatáról, a felhasználók számára pedig lehetőséget kell adni arra, hogy vitathassák a tartalommoderátorok döntéseit; és
– tilos a megtévesztés és bizonyos célzott hirdetések használata, különösen ha a reklámok gyermekeknek szólnak vagy érzékeny adatokon alapulnak. A tilalom az úgynevezett „sötét megoldásokra” is vonatkozik, tehát nem szabad a felhasználókat szándékos félrevezetéssel meggondolatlan, számukra előnytelen döntésekre késztetni.
Az online óriásplatformok és keresőmotorok (amelyeket havonta több mint 45 millióan használnak) jelentik a legnagyobb kockázatot, ezért a rájuk vonatkozó kötelezettségek is szigorúbbak. Teljesítésüket a Bizottság fogja ellenőrizni. Elvárás például, hogy előzzék meg a rendszerszintű kockázatokat (például a jogellenes tartalmak terjesztését, az alapvető jogok, a választási folyamatok és a mentális egészség sérülését, illetve a nemi alapú erőszakot), és vessék alá magukat független auditnak. Meg kell adniuk a lehetőséget a felhasználók számára, hogy elutasítsák a profilon alapuló ajánlásokat. Ezeknek a platformoknak továbbá könnyen hozzáférhetővé kell tenniük adataikat és algoritmusaikat a hatóságok és az általuk leellenőrzött kutatók számára.
A tisztességesebb üzleti környezet és a nagyobb választási lehetőség megteremtése érdekében a digitális piacokról szóló rendeletjavaslat kötelezettségeket ír elő a „kapuőrként” működő (azaz online pozíciójuk miatt szinte megkerülhetetlen) óriásplatformok számára.
A tisztességtelen üzleti gyakorlat kivédésére a kapuőrök például kötelesek:
– harmadik felek számára biztosítani a szolgáltatásaikhoz való kapcsolódás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a kisebb platformok kérhetik a piaci erőfölénnyel rendelkező üzenetküldő platformoktól, hogy tegyék lehetővé felhasználóik számára a szöveges és hangüzenetek, illetve fájlok küldését különböző appok között. A felhasználóknak így tübb opció közül választhatnak, és elkerülhetik, hogy egy-egy technológiától függve ne tudjanak appot vagy platformot váltani; és
– hozzáférést engedni az üzleti felhasználóknak az általuk előállított adatokhoz, hogy azok akár a kapuőr platformján kívül is reklámozni és értékesíteni tudják saját ajánlataikat.
A kapuőrök ezentúl
– platformjaikon nem rangsorolhatják kedvezőbben saját szolgáltatásaikat vagy termékeiket harmadik felek hátrányára;
– nem akadályozhatják vagy nehezíthetik meg, hogy a felhasználók eltávolítsák az előre telepített szoftvereket vagy alkalmazásokat, vagy hogy harmadik fél alkalmazását vagy alkalmazás-áruházát használják; és
– nem használhatják a felhasználók személyes adatait célzott hirdetésekhez, hacsak ehhez az adott felhasználók kifejezetten hozzá nem járulnak.
A Bizottság piacvizsgálatot folytathat annak garantálására, hogy a digitális piacokról szóló új szabályok maradéktalanul érvényre jussanak és kövessék a digitális ágazat dinamikus változásait. Amennyiben egy kapuőr nem tartja be a szabályokat, a Bizottság pénzbírságot szabhat ki, amelynek mértéke elérheti az előző pénzügyi évbeli teljes világszintű forgalmának tíz százalékát, illetve ismétlődő szabályszegés esetén a húsz százalékát.
Christel Schaldemose (S&D, Dánia), a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat előadója a vita során így fogalmazott: „A tech-óriások túl sokáig hajthattak hasznot a szabályzás hiányából. Vadnyugat lett a digitális világból, ahol az erősebb és a nagyobb diktált. De megjelent az új seprű: a digitális szolgáltatásokat szabályzó rendelet. Megerősítjük a szabályokat és a jogokat. Felnyitjuk az algoritmusok fekete dobozát, hogy rendesen megvizsgálhassuk, hogyan is működik a közösségi médiák hátterében tevékenykedő pénzgyár.”
Andreas Schwab (EPP, Németország), a digitális piacokról szóló rendeletjavaslat előadója így nyilatkozott: „Többé nem fogadjuk el a pénzügyileg legrátermettebbek túlélésének elvét. Az egységes digitális piac célja, hogy ne pusztán a legnagyobb, hanem a legjobb cégek jelenjenek meg Európában. Most a rendelet végrehajtására kell majd odafigyelnünk, és megfelelő felügyelettel kell garantálnunk, hogy y működik a párbeszéd. Az Európai Unió csak akkor lesz képes megkapni a neki járó tiszteletet, ha egyenlő félként lép fel a vitában. Ezzel pedig az összes európai polgárnak és vállakozásnak tartozunk.”
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.