„Többé nem fogadjuk el a pénzügyileg legrátermettebbek túlélésének elvét.”
Az Európai Parlament kedden tartott zárszavazást arról a két rendelettervezetről, amely a digitális szolgáltatásokat és a digitális piacokat hivatott szabályozni. A rendeletek tartalmáról március 24-én, majd április 23-án már létrejött a Tanáccsal a megállapodás. A technológiai ágazat társadalmi-gazdasági hatásait kezelni kívánó két tervezet egyértelmű normákat határoz meg az EU-ban szolgáltatást nyújtó vállalkozások működéséhez, érvényt szerezve az alapvető uniós jogoknak és értékeknek.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt a képviselők 539 szavazattal, 54 ellenében és 30 tartózkodás mellett, a digitális piacokról szóló jogszabályt pedig 588 szavazattal, 11 ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták el.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet egyértelműen meghatározza, hogy milyen kötelezettségeket kell teljesíteniük a digitális szolgáltatóknak – például a közösségi médiának és az online piactereknek – ahhoz, hogy kezelni tudják a jogellenes tartalmak terjedését, az online félretájékoztatás problémáját és más társadalmi kockázatokat. A feladatok arányban állnak az adott platformok nagyságával és társadalmi kockázataival.
Többek között az alábbi kötelezettségek jelennek meg a tervezetekben:
– fel kell lépni a jogellenes online tartalmak ellen és a platformoknak gyorsan kell reagálniuk, de úgy, hogy ne sérüljenek az alapvető jogok, köztük az adatok védelme és a véleménynyilvánítás szabadsága;
– meg kell erősíteni a nyomon követhetőséget és ellenőrizni kell az online piactereken értékesítő kereskedőket, hogy biztonságosak-e termékeik és szolgáltatásaik. Ez annak a szúrópróbaszerű ellenőrzését is magában foglalja, hogy a kifogásolt jogellenes tartalom újból felbukkan-e;
– a platformoknak átláthatóbban és felelősségteljesebben kell működniük: több információval kell szolgálniuk például a tartalommoderálásról vagy a tartalmakat ajánló algoritmusok (ajánlórendszerek) használatáról, a felhasználók számára pedig lehetőséget kell adni arra, hogy vitathassák a tartalommoderátorok döntéseit; és
– tilos a megtévesztés és bizonyos célzott hirdetések használata, különösen ha a reklámok gyermekeknek szólnak vagy érzékeny adatokon alapulnak. A tilalom az úgynevezett „sötét megoldásokra” is vonatkozik, tehát nem szabad a felhasználókat szándékos félrevezetéssel meggondolatlan, számukra előnytelen döntésekre késztetni.
Az online óriásplatformok és keresőmotorok (amelyeket havonta több mint 45 millióan használnak) jelentik a legnagyobb kockázatot, ezért a rájuk vonatkozó kötelezettségek is szigorúbbak. Teljesítésüket a Bizottság fogja ellenőrizni. Elvárás például, hogy előzzék meg a rendszerszintű kockázatokat (például a jogellenes tartalmak terjesztését, az alapvető jogok, a választási folyamatok és a mentális egészség sérülését, illetve a nemi alapú erőszakot), és vessék alá magukat független auditnak. Meg kell adniuk a lehetőséget a felhasználók számára, hogy elutasítsák a profilon alapuló ajánlásokat. Ezeknek a platformoknak továbbá könnyen hozzáférhetővé kell tenniük adataikat és algoritmusaikat a hatóságok és az általuk leellenőrzött kutatók számára.
A tisztességesebb üzleti környezet és a nagyobb választási lehetőség megteremtése érdekében a digitális piacokról szóló rendeletjavaslat kötelezettségeket ír elő a „kapuőrként” működő (azaz online pozíciójuk miatt szinte megkerülhetetlen) óriásplatformok számára.
A tisztességtelen üzleti gyakorlat kivédésére a kapuőrök például kötelesek:
– harmadik felek számára biztosítani a szolgáltatásaikhoz való kapcsolódás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a kisebb platformok kérhetik a piaci erőfölénnyel rendelkező üzenetküldő platformoktól, hogy tegyék lehetővé felhasználóik számára a szöveges és hangüzenetek, illetve fájlok küldését különböző appok között. A felhasználóknak így tübb opció közül választhatnak, és elkerülhetik, hogy egy-egy technológiától függve ne tudjanak appot vagy platformot váltani; és
– hozzáférést engedni az üzleti felhasználóknak az általuk előállított adatokhoz, hogy azok akár a kapuőr platformján kívül is reklámozni és értékesíteni tudják saját ajánlataikat.
A kapuőrök ezentúl
– platformjaikon nem rangsorolhatják kedvezőbben saját szolgáltatásaikat vagy termékeiket harmadik felek hátrányára;
– nem akadályozhatják vagy nehezíthetik meg, hogy a felhasználók eltávolítsák az előre telepített szoftvereket vagy alkalmazásokat, vagy hogy harmadik fél alkalmazását vagy alkalmazás-áruházát használják; és
– nem használhatják a felhasználók személyes adatait célzott hirdetésekhez, hacsak ehhez az adott felhasználók kifejezetten hozzá nem járulnak.
A Bizottság piacvizsgálatot folytathat annak garantálására, hogy a digitális piacokról szóló új szabályok maradéktalanul érvényre jussanak és kövessék a digitális ágazat dinamikus változásait. Amennyiben egy kapuőr nem tartja be a szabályokat, a Bizottság pénzbírságot szabhat ki, amelynek mértéke elérheti az előző pénzügyi évbeli teljes világszintű forgalmának tíz százalékát, illetve ismétlődő szabályszegés esetén a húsz százalékát.
Christel Schaldemose (S&D, Dánia), a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat előadója a vita során így fogalmazott: „A tech-óriások túl sokáig hajthattak hasznot a szabályzás hiányából. Vadnyugat lett a digitális világból, ahol az erősebb és a nagyobb diktált. De megjelent az új seprű: a digitális szolgáltatásokat szabályzó rendelet. Megerősítjük a szabályokat és a jogokat. Felnyitjuk az algoritmusok fekete dobozát, hogy rendesen megvizsgálhassuk, hogyan is működik a közösségi médiák hátterében tevékenykedő pénzgyár.”
Andreas Schwab (EPP, Németország), a digitális piacokról szóló rendeletjavaslat előadója így nyilatkozott: „Többé nem fogadjuk el a pénzügyileg legrátermettebbek túlélésének elvét. Az egységes digitális piac célja, hogy ne pusztán a legnagyobb, hanem a legjobb cégek jelenjenek meg Európában. Most a rendelet végrehajtására kell majd odafigyelnünk, és megfelelő felügyelettel kell garantálnunk, hogy y működik a párbeszéd. Az Európai Unió csak akkor lesz képes megkapni a neki járó tiszteletet, ha egyenlő félként lép fel a vitában. Ezzel pedig az összes európai polgárnak és vállakozásnak tartozunk.”
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.