Tisztességes versenyt és elszámoltathatóságot ígér a digitális piacon az új uniós szabálykönyv

2022. 07. 06., 15:23

„Többé nem fogadjuk el a pénzügyileg legrátermettebbek túlélésének elvét.”

Az Európai Parlament kedden tartott zárszavazást arról a két rendelettervezetről, amely a digitális szolgáltatásokat és a digitális piacokat hivatott szabályozni. A rendeletek tartalmáról március 24-én, majd április 23-án már létrejött a Tanáccsal a megállapodás. A technológiai ágazat társadalmi-gazdasági hatásait kezelni kívánó két tervezet egyértelmű normákat határoz meg az EU-ban szolgáltatást nyújtó vállalkozások működéséhez, érvényt szerezve az alapvető uniós jogoknak és értékeknek.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt a képviselők 539 szavazattal, 54 ellenében és 30 tartózkodás mellett, a digitális piacokról szóló jogszabályt pedig 588 szavazattal, 11 ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták el.

Ami offline jogellenes, az online is legyen az

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet egyértelműen meghatározza, hogy milyen kötelezettségeket kell teljesíteniük a digitális szolgáltatóknak – például a közösségi médiának és az online piactereknek – ahhoz, hogy kezelni tudják a jogellenes tartalmak terjedését, az online félretájékoztatás problémáját és más társadalmi kockázatokat. A feladatok arányban állnak az adott platformok nagyságával és társadalmi kockázataival.

Többek között az alábbi kötelezettségek jelennek meg a tervezetekben:

– fel kell lépni a jogellenes online tartalmak ellen és a platformoknak gyorsan kell reagálniuk, de úgy, hogy ne sérüljenek az alapvető jogok, köztük az adatok védelme és a véleménynyilvánítás szabadsága;

– meg kell erősíteni a nyomon követhetőséget és ellenőrizni kell az online piactereken értékesítő kereskedőket, hogy biztonságosak-e termékeik és szolgáltatásaik. Ez annak a szúrópróbaszerű ellenőrzését is magában foglalja, hogy a kifogásolt jogellenes tartalom újból felbukkan-e;

– a platformoknak átláthatóbban és felelősségteljesebben kell működniük: több információval kell szolgálniuk például a tartalommoderálásról vagy a tartalmakat ajánló algoritmusok (ajánlórendszerek) használatáról, a felhasználók számára pedig lehetőséget kell adni arra, hogy vitathassák a tartalommoderátorok döntéseit; és

– tilos a megtévesztés és bizonyos célzott hirdetések használata, különösen ha a reklámok gyermekeknek szólnak vagy érzékeny adatokon alapulnak. A tilalom az úgynevezett „sötét megoldásokra” is vonatkozik, tehát nem szabad a felhasználókat szándékos félrevezetéssel meggondolatlan, számukra előnytelen döntésekre késztetni.

Az online óriásplatformok és keresőmotorok (amelyeket havonta több mint 45 millióan használnak) jelentik a legnagyobb kockázatot, ezért a rájuk vonatkozó kötelezettségek is szigorúbbak. Teljesítésüket a Bizottság fogja ellenőrizni. Elvárás például, hogy előzzék meg a rendszerszintű kockázatokat (például a jogellenes tartalmak terjesztését, az alapvető jogok, a választási folyamatok és a mentális egészség sérülését, illetve a nemi alapú erőszakot), és vessék alá magukat független auditnak. Meg kell adniuk a lehetőséget a felhasználók számára, hogy elutasítsák a profilon alapuló ajánlásokat. Ezeknek a platformoknak továbbá könnyen hozzáférhetővé kell tenniük adataikat és algoritmusaikat a hatóságok és az általuk leellenőrzött kutatók számára.

A helyes és a kerülendő gyakorlat

A tisztességesebb üzleti környezet és a nagyobb választási lehetőség megteremtése érdekében a digitális piacokról szóló rendeletjavaslat kötelezettségeket ír elő a „kapuőrként” működő (azaz online pozíciójuk miatt szinte megkerülhetetlen) óriásplatformok számára.

A tisztességtelen üzleti gyakorlat kivédésére a kapuőrök például kötelesek:

– harmadik felek számára biztosítani a szolgáltatásaikhoz való kapcsolódás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a kisebb platformok kérhetik a piaci erőfölénnyel rendelkező üzenetküldő platformoktól, hogy tegyék lehetővé felhasználóik számára a szöveges és hangüzenetek, illetve fájlok küldését különböző appok között. A felhasználóknak így tübb opció közül választhatnak, és elkerülhetik, hogy egy-egy technológiától függve ne tudjanak appot vagy platformot váltani; és

– hozzáférést engedni az üzleti felhasználóknak az általuk előállított adatokhoz, hogy azok akár a kapuőr platformján kívül is reklámozni és értékesíteni tudják saját ajánlataikat.

A kapuőrök ezentúl

– platformjaikon nem rangsorolhatják kedvezőbben saját szolgáltatásaikat vagy termékeiket harmadik felek hátrányára;

– nem akadályozhatják vagy nehezíthetik meg, hogy a felhasználók eltávolítsák az előre telepített szoftvereket vagy alkalmazásokat, vagy hogy harmadik fél alkalmazását vagy alkalmazás-áruházát használják; és

– nem használhatják a felhasználók személyes adatait célzott hirdetésekhez, hacsak ehhez az adott felhasználók kifejezetten hozzá nem járulnak.

Szankciók

A Bizottság piacvizsgálatot folytathat annak garantálására, hogy a digitális piacokról szóló új szabályok maradéktalanul érvényre jussanak és kövessék a digitális ágazat dinamikus változásait. Amennyiben egy kapuőr nem tartja be a szabályokat, a Bizottság pénzbírságot szabhat ki, amelynek mértéke elérheti az előző pénzügyi évbeli teljes világszintű forgalmának tíz százalékát, illetve ismétlődő szabályszegés esetén a húsz százalékát.

Jelentéstevői nyilatkozatok

Christel Schaldemose (S&D, Dánia), a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat előadója a vita során így fogalmazott: „A tech-óriások túl sokáig hajthattak hasznot a szabályzás hiányából. Vadnyugat lett a digitális világból, ahol az erősebb és a nagyobb diktált. De megjelent az új seprű: a digitális szolgáltatásokat szabályzó rendelet. Megerősítjük a szabályokat és a jogokat. Felnyitjuk az algoritmusok fekete dobozát, hogy rendesen megvizsgálhassuk, hogyan is működik a közösségi médiák hátterében tevékenykedő pénzgyár.”

Andreas Schwab (EPP, Németország), a digitális piacokról szóló rendeletjavaslat előadója így nyilatkozott: „Többé nem fogadjuk el a pénzügyileg legrátermettebbek túlélésének elvét. Az egységes digitális piac célja, hogy ne pusztán a legnagyobb, hanem a legjobb cégek jelenjenek meg Európában. Most a rendelet végrehajtására kell majd odafigyelnünk, és megfelelő felügyelettel kell garantálnunk, hogy y működik a párbeszéd. Az Európai Unió csak akkor lesz képes megkapni a neki járó tiszteletet, ha egyenlő félként lép fel a vitában. Ezzel pedig az összes európai polgárnak és vállakozásnak tartozunk.”

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 09., 12:23
A KAVOSZ Zrt. közzétette, hogy az új Széchenyi MAX hitelek közül melyeket lehet már igényelni, és melyik bankok forgalmazzák azokat. Ezzel kezdetét veheti a kisvállalkozások rohama a szuperkedvezményes hitelekért.
2022. 08. 04., 09:17
Azt hiszem, kezdő munkavállalóként nincs fontosabb feladatunk, mint találni egy jó főnököt és tanulni tőle. Örülök, hogy nekem annak idején ez megadatott – mondta az Üzletemnek Jancsár Gergely, az SAP Közép-Kelet-Európai Régiójának fenntarthatósági vezetője.
2022-08-09 21:55:00
A kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet – közölte Nagy István agrárminiszter.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS