Tiszta technológiák: 17 projektbe 1,8 milliárd eurót fektet az EU

2022. 07. 14., 14:23

Az Európai Unió több mint 1,8 milliárd eurót fektet be 17 nagyszabású, innovatív tiszta technológiákkal kapcsolatos projektbe, az innovációs alap keretében odaítélt díjak harmadik körében – jelentette be az Európai Bizottság.

Az innovációs alapból támogatást fognak nyújtani annak érdekében, hogy elősegítsék az áttörést jelentő technológiák piacra jutását az energiaigényes iparágak, a hidrogéntechnológia, a megújuló energiaforrások, a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási infrastruktúra, valamint az energiatárolás és a megújuló energiaforrások kulcsfontosságú összetevőinek gyártása terén. A kiválasztott projektek Bulgáriában, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Izlandon, Lengyelországban, Németországban, Norvégiában és Svédországban találhatók.

Frans Timmermans ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A mai támogatások Európa-szerte támogatják az innovatív vállalkozásokat a zöld átállás ösztönzéséhez szükséges élvonalbeli technológiák kifejlesztésében. Az innovációs alap fontos eszköz a megújuló hidrogénnel és más megoldásokkal kapcsolatos innovációk fellendítésében az európai ipar számára. Az első folyósítási körhöz képest a rendelkezésre álló források 60 százalékkal nőttek, ami lehetővé tette számunkra, hogy megduplázzuk a támogatott projektek számát. Ez nagy lendületet ad az energiaigényes iparágak dekarbonizációjának az Európai Unióban.”

A 17 projektet a nagyprojektekre vonatkozó második pályázati felhívás keretében választották ki, ami azt jelenti, hogy tőkeköltségük meghaladja a 7,5 millió EUR-t. A projekteket független szakértők értékelték annak alapján, hogy képesek-e csökkenteni az üvegházhatásúgáz-kibocsátást a hagyományos technológiákhoz képest, a legkorszerűbb technológiákon túlmutató innovációt jelentenek-e, ugyanakkor kellően kiforrottak-e a megvalósításra. A további kiválasztási kritériumok között szerepelt, hogy mennyire alkalmas a projekt a léptékváltásra és mennyire költséghatékony.

A kiválasztott projektek az EU dekarbonizációs erőfeszítéseihez hozzájáruló ágazatok széles körét ölelik fel. Ezen ágazatok közé tartozik például a zöld hidrogén, a hulladékból előállított hidrogén, a tengeri szélenergia előállítása, forgalmazása és felhasználása, a fotovoltaikus modulok gyártása, az akkumulátorok tárolása és újrafeldolgozása, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, a fenntartható légijármű-üzemanyagok és a fejlett bioüzemanyagok előállítása. Ezek együttesen 136 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket takaríthatnak meg működésük első 10 évében.

Az Európai Beruházási Bank projektfejlesztési támogatásra előzetesen kiválaszt legfeljebb 20, ígéretes, de a támogatás elnyeréséhez nem kellően kiforrott projektet. Ezeket 2022 negyedik negyedévében jelentik be.

A támogatott projektek

Cementgyártás (4 projekt): Egy németországi projekt második generációs oxigén-üzemanyag tüzelésnél megvalósított szén-dioxid-leválasztási eljárást vezet be egy cementgyárban, és azt nyersanyagként biztosítja a szintetikus metanollá történő további feldolgozáshoz. Egy másik, lengyelországi projekt egy végponttól végpontig terjedő szén-dioxid-leválasztási és -tárolási láncot hoz létre, amely a cementgyárban történő szén-dioxid-leválasztástól és -cseppfolyósítástól az offshore telephelyeken való tárolásig tart. A harmadik projekt a mésztermelés során keletkező füstgázokból származó szén-dioxid-kibocsátásokat választja le, és azokat tartósan tengeri geológiai képződményekben tárolja Franciaország területén. Végezetül a negyedik projekt az első bulgáriai, teljes láncot felölelő szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projekt lesz, amely egy cementgyár szén-dioxid-leválasztási létesítményeit köti össze szárazföldi és tengeri csővezetékeken keresztül a Fekete-tenger egyik kimerült gázmezőjében található végleges tengeri tárolóval.

Vegyi anyagok (3 projekt): Egy finnországi projekt keretében vegyileg újrafeldolgozzák a finomítókban alapanyagként felhasználandó műanyagokat. Egy svédországi projekt a maga nemében egyedülálló metanol-üzemet hoz létre, amely a CO₂-t, a maradékanyagokat, a megújuló hidrogént és a biogázt alakítja át metanollá. Egy másik svédországi projekt cellulózból állít elő új szálat a poliészter helyettesítésére a textilipari alkalmazásokban.

Hidrogéntechnológia (3 projekt): Hollandiában az egyik projekt zöld hidrogént állít elő, forgalmaz és használ fel egy tengeri szélenergiával ellátott elektrolizátoron keresztül. A másik projekt évente 15 500 tonna megújuló hidrogént fog előállítani. A harmadik a nem újrafeldolgozható szilárd hulladékáramokat dolgozza fel és alakítja át elsősorban hidrogénné.

Finomítók (2 projekt): Norvégiában egy projekt a világ első kereskedelmi léptékű bioüzemanyag-termelő létesítményét építi meg és működteti, amely erdészeti hulladékot alakít át fejlett második generációs bioüzemanyaggá és bioszénné. Egy svédországi projekt mesterséges, fenntartható légijármű-üzemanyag előállítására szolgáló nagyméretű létesítményt fog építeni, amely egy kapcsolt energiatermelő létesítményben leválasztott szén-dioxidot használ majd fel.

Energiatárolásra vagy megújuló energia előállítására szolgáló alkatrészek gyártása (3 projekt): Egy lengyelországi projekt rövid távú villamosenergia-tárolásra szolgáló innovatív elektrokémiai akkumulátorrendszereket gyártó üzemet hoz létre. Egy másik, észak-franciaországi projekt innovatív heteroátmenet-technológián alapuló fotovoltaikus berendezéseket gyártó üzemet épít. A harmadik, franciaországi projekt Li-ion újrafeldolgozó üzemet épít a dunkerque-i akkumulátorklaszterben a fekete massza előállítása és finomítása céljából, hozzáférést biztosítva az akkumulátor-nyersanyag másodlagos forrásához.

Megújuló energia: Az Északi-tenger német részén egy projekt keretében tengeri szélerőműparkot fognak építeni és üzemeltetni, amely innovatív megoldásokat alkalmaz a turbinákra és a hidrogénre vonatkozóan.

Szén-dioxid-leválasztási és -tárolási infrastruktúra: Egy izlandi projekt keretében egy nagymértékben méretezhető szárazföldi szén-dioxid-tároló terminált építenek, amelynek teljes becsült tárolókapacitása 880 millió tonna szén-dioxid lesz.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.