Theresa May: megállapodás nélkül akár el is maradhat a Brexit

2019. 03. 08., 19:15

Theresa May szerint ha a londoni alsóház a jövő héten sem fogadja el a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit tartalmazó megállapodást, akkor hónapokat késhet, sőt, el is maradhat a Brexit.

A konzervatív párti brit miniszterelnök a kelet-angliai Grimsby városában, gyári munkások előtt tartott péntek délutáni beszédében kijelentette: senki nem tudja, mi történne a Brexit-megállapodás újbóli elutasítása esetén.

„Lehet, hogy hosszú hónapok múlva sem lépnénk ki az EU-ból, lehet, hogy a megállapodás nyújtotta védelem nélkül kellene távoznunk, és az is lehet, hogy soha nem lépünk ki” – fogalmazott Theresa May.

Theresa May szerint az EU-val novemberben kötött, a londoni alsóház által januárban óriási többséggel elutasított Brexit-megállapodás újbóli leszavazása esetén „csak a bizonytalanság folytatódását lehetne biztosra venni”.

A londoni alsóház a tervek szerint kedd este szavaz ismét a kilépési feltételeket rögzítő megállapodásról.

A kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas alsóházi Brexit-tábora és a kisebbségi tory kormány külső támogatója, a szintén EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) elsősorban azt kifogásolja, hogy az Egyesült Királyság végérvényesen vámunióban maradhat az EU-val, ha szükségessé válik az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) alkalmazása.

A brit kormány a backstop-záradék módosítását szeretné elérni, az EU azonban elzárkózik a már lezárt Brexit-megállapodás újranyitásától.

Theresa May már a múlt héten bejelentette, hogy ha a ház újból elveti az egyezményt, a kormány jövő szerdán azt a kérdést terjeszti be szavazásra, hogy a parlament engedi-e a megállapodás nélküli Brexitet.

Minden felmérés azt mutatja, hogy az alsóház jelentős többsége ellenzi a rendezetlen kilépést az EU-ból, tehát ha ez a kérdés valóban a képviselők elé kerül, akkor szinte biztosra vehető, hogy elutasítják a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnését.

Ha az alsóház a megállapodást és a megállapodás nélküli Brexitet egyaránt elutasítja, a kormány jövő csütörtökön lehetővé teszi a képviselőknek a szavazást arról, hogy London kérje-e az EU-tól a kilépés március 29-i határidejének meghosszabbítását. A Brexit elhalasztásához a többi 27 uniós társállam egyhangú beleegyezése is kell.

Pénteki beszédében Theresa May azzal az érvelt a kilépési megállapodás elfogadása mellett, hogy jelenleg a brit adófizetők pénzéből hatalmas összeg áramlik az unióba. Nagy-Britannia 2017-ben nettó 8,9 milliárd fonttal (3300 milliárd forint) járult hozzá az EU-költségvetéshez, a kilépési megállapodás azonban ennek véget vetne, és a pénzt az ország a számára legfontosabb célokra, például az egészségügyre költhetné - mondta a brit kormányfő.

Hozzátette: jelenleg a Nagy-Britannia és az EU közötti migrációt a szabad mozgás alapelve határozza meg, de ez azt is jelenti, hogy az emberek állásajánlat nélkül is átköltözhetnek egy másik EU-tagországba.

Theresa May szerint a külföldi EU-munkavállalók komoly mértékben hozzájárulnak a brit gazdaság, a közszolgáltatások és a társadalom fejlődéséhez, de ez azzal jár, hogy a brit kormány nem tudja ellenőrizni, hányan települnek át Nagy-Britanniába évente.

A brit kormányfő szerint a kilépési megállapodás véget vet a szabad mozgás nagy-britanniai érvényesítésének, és a határok ellenőrzése visszakerül a brit kormány hatáskörébe.

May szerint így lehetőség nyílik arra, hogy Nagy-Britannia a munkavállalók szakképesítése alapján határozhassa meg új bevándorlási szabályait, és ne annak alapján, hogy ki melyik országból érkezik.

Theresa May az Európai Unió vezetőit is arra kérte, hogy még egy utolsó nekifutással segítsenek elhárítani a londoni parlament által a kilépési szerződéssel kapcsolatban megfogalmazott kifogásokat, annak érdekében, hogy az alsóház kedden elfogadhassa az egyezményt.

A kormányfő szerint a megállapodás újbóli elutasítása válságos pillanat lenne, mivel azután csak a megállapodás nélküli Brexit vagy a kilépés elhalasztása és a viták folytatódása között lehetne választani, és egyik sem szolgálja senki érdekét.

May szerint a Brexit elhalasztása esetén az EU olyan új feltételekkel állhat elő, amelyek például nem tennék lehetővé a megkötések nélküli munkaerőmozgás érvényesítésének vagy Nagy-Britannia uniós költségvetési hozzájárulásának befejezését.

A halasztás emellett elvezethet egy újabb népszavazáshoz is a brit EU-tagságról – tette hozzá.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.