Teljes innovációs rendszert épít az Európai Bizottság

Az Európai Tanács március 22–21-i, az innováció, az ipar és a versenyképesség kérdését tárgyaló ülése előtt a bizottság határozott lépéseket tesz az Európai Innovációs Tanács (EIC) létrehozása érdekében.

A globális verseny fokozódik, és Európának bővítenie kell innovációs és kockázatvállalási kapacitását, hogy megőrizze versenyképességét egy olyan piacon, amelyet egyre inkább az új technológiák határoznak meg. Az Európai Bizottság azért hozza létre az Európai Innovációs Tanácsot (EIC), hogy Európa tudományos felfedezései hozzájáruljanak a gyors növekedésre képes vállalkozások létrejöttéhez. A jelenleg kísérleti szakaszban lévő Európai Innovációs Tanács az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram részeként, 2021-re valósul meg teljes körűen – olvasható a bizottság friss közleményében.

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos így nyilatkozott: „Az Európai Innovációs Tanáccsal nem egyszerűen pénzt biztosítunk. Egy teljes innovációs rendszert hozunk létre annak érdekében, hogy Európa vezető szerepet tölthessen be a jövőnket meghatározó olyan stratégiai technológiák és innováció terén, mint a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és a zéró kibocsátású energia. Az innovátorok igényeire kell összpontosítanunk; ők azok, akik munkahelyeket teremtenek, erősítik globális versenyképességünket és jobbá teszik mindennapi életünket.”

A bizottság 2017-ben nyílt versenyvizsgákkal és személyes interjúkkal indította útjára az Európai Innovációs Tanács kísérleti szakaszát, melynek célja, hogy azonosítsa és finanszírozza a leginnovatívabb induló vállalkozásokat és kkv-kat.Azóta 1276 igen innovatív projekt részesült már összesen több mint 730 millió EUR értékű pénzügyi támogatásban.

A bizottság több lépést is bejelentett, amelyek az EIC kísérleti szakaszának hátralévő két évét érintik majd:

• Több mint 2 milliárd euró összegű finanszírozás a 2019–2020 közötti időszakban: az innovációs lánc lefedésére: „úttörő” projektek, amelyek a kutatási alapból származó fejlett technológiák támogatására; valamint a „gyorsító” finanszírozás az induló vállalkozások és a kkv-k fejlesztése és innovációinak fokozása céljából, hogy azok képesek legyenek a magánbefektetések vonzására (júniusban nyílik meg). A „gyorsító” finanszírozásnak köszönhetően a vállalkozások legfeljebb 15 millió euró összegű vegyesfinanszírozáshoz (vissza nem térítendő támogatás és saját tőke) férhetnek hozzá.
• A bizottság 15–20 vezető innovátort jelöl ki az EIC tanácsadó testületéhez, hogy felügyeljék az EIC kísérleti projektjét, készítsék elő a jövőbeli EIC-t, és tegyék azt világszerte ismertté. Az ökoszisztéma valamennyi területéről jövő innovátoroknak május 10-ig kell jelentkezniük.
• A bizottság első körben olyan „programirányítókat” vesz fel, akik széles körű tapasztalatokkal rendelkeznek az új technológiák területén. Az ő feladatuk abban áll majd, hogy teljes munkaidejükben gyakorlati támogatást nyújtsanak a projektek számára. A felvételi felhívás hamarosan közzétételre kerül.
• A bizottság 68 további induló vállalkozást és kkv-t jelent be, amelyek a meglévő EIC kísérleti projekt keretében összesen 120 millió euró összegű finanszírozásra jogosultak. A vállalatok például blokkláncalapú online fizetési technológiát, új energiahatékony képernyőket és a közlekedési zaj kiküszöbölésére szolgáló megoldást fejlesztenek ki (a kedvezményezettek ország és ágazatok szerinti bontása).

Tekintettel az áttörést jelentő és diszruptív innováció növekvő gazdasági jelentőségére, valamint az EIC kísérleti projektjének korai sikerére alapozva a bizottság azt javasolta, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó uniós Európai horizont kutatási és innovációs keretprogram keretében 10 milliárd EUR-t különítsenek el az EIC számára.

Az Európai Innovációs Tanács

Az Európai Unió lakossága a világ népességének mindössze 7 százalékát teszi ki, ám a K+F beruházások tekintetében az EU részaránya 20 százalék, és a legszínvonalasabb tudományos kiadványok egyharmadát is az EU-ban állítják elő. Az Európai Unió ezenfelül világvezető számos kulcsfontosságú iparágban, így a gyógyszeriparban, a vegyiparban, a gépiparban és a divatszektorban is. Európának azonban többet kell tennie annak érdekében, hogy a kiválóságot ki lehessen aknázni, és az innováción alapuló új piacokon globális bajnokok szülessenek. Ez különösen igaz a gyökeresen új technológiákon (áttörés) vagy piacokon (diszruptív) alapuló innovációk esetében.

2018 júniusában a Bizottság az eddigi legambiciózusabb kutatási és innovációs programra, a Horizont Európa programra tett javaslatot, amelynek javasolt költségvetése a 2021–2027 közötti időszakra 100 milliárd EUR. A javaslat a bizottságnak az uniós vezetők május 16-i, szófiai találkozójára készített, „A renewed European Agenda for Research and Innovation – Europe's chance to shape its future” (Megújított európai kutatási és innovációs menetrend – Esély Európának a jövője alakítására) című előterjesztésére is épít, amely rávilágított az Európai Innovációs Tanács létrehozásának szükségességére, valamint arra, hogy milyen lépéseket szükséges megtenni Európa globális versenyképességének biztosításához.

Az Európai Tanács 2018. június 28-i következtetései jóváhagyták az EIC létrehozását a következő hosszú távú költségvetésben (2021–2027). Az EU vezetői felkérték a bizottságot, hogy indítson útjára egy új kísérleti kezdeményezést az áttörést jelentő innovációról a Horizont 2020 hátralévő időszakában annak érdekében, hogy kikövezze az utat a teljes értékű Európai Innovációs Tanács előtt.

Az Európai Innovációs Tanács egy tágabb ökoszisztémába illeszkedik, amelyet az EU azzal a céllal hoz létre, hogy az európai vállakozások sokasága számára minden segítséget megadjon a világ vezető vállalatai sorába való emelkedéshez. A további kezdeményezések közé tartozik a kockázatitőke-alapok páneurópai alapja (VentureEU), az európai beruházási terv (ESBA), az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tevékenysége, a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv, amelynek célja a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása vagy a vállalkozások fizetésképtelenségéről szóló irányelvre irányuló javaslat.