Társasági adó: „történelmi jelentőségű” változások január 1-jétől

Az új szabályok 15 százalékos minimális tényleges adómértéket vezetnek be az uniós tagállamokban tevékenykedő multinacionális vállalatokra. Az új szabályozási keret igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi az adózási környezetet mind uniós, mind globális szinten, és egyben korszerűsíti az adózási szabályokat, hogy azok jobban megfeleljenek a mai globalizált digitális világ igényeinek. A minimális tényleges adózási szabályokat a tagállamok 2022-ben egyhangúlag elfogadták. Hatálybalépésükkel immár hivatalossá válik az úgynevezett „második pilléres” szabályok EU általi végrehajtása. Ezeket a szabályokat a nemzetközi adóreformról szóló globális megállapodás részeként 2021-ben fogadták el. Noha mára világszerte csaknem 140 adójogrendszer kötelezte el magát e szabályok mellett, az EU élen jár abban, hogy ezeket „kemény jog” formájában is lefekteti – hangsúlyozza az Európai Bizottság közleménye.

Azáltal, hogy az új szabályoknak köszönhetően a vállalatok már kevésbé éreznek késztetést arra, hogy nyereségüket alacsony adómértéket alkalmazó adójogrendszerekbe csoportosítsák át, a második pillér visszafogja az úgynevezett „negatív versenyt”, amelynek során az egyes országok a beruházások vonzása érdekében egymással versengve állapítanak meg minél alacsonyabb társaságiadó-kulcsokat. Az uniós lépések hatására számos, nulla százalékos adókulcsot alkalmazó joghatóság bejelentette, hogy a szóban forgó vállalatokra társasági adót vezet be.

„Az új esztendővel új korszak veszi kezdetét a nagy multinacionális vállalatok adóztatásában. E történelmi jelentőségű reform hatálybalépése Európában és világ különböző pontjain található joghatóságok területén döntő lépést jelent a társaságiadó-rendszer méltányosabbá tétele felé vezető úton. Azzal, hogy a vállalatokat most már kevesebb tényező ösztönzi arra, hogy nyereségüket az alacsony adójú országokba csoportosítsák át, az új szabályok segíteni fognak a társaságiadó-kulcsok terén zajló úgynevezett „negatív verseny” megfékezésében az EU-ban és az egész világon. Arra biztatom a globális adóügyi megállapodás valamennyi aláíróját, hogy váltsák tettekre a papírra vetett szavakat, és mielőbb hajtsák végre ezt a kulcsfontosságú reformot, amellyel évente további 220 milliárd dollár adóbevételt lehetne előteremteni. Ez a tetemes összeg világszerte kulcsfontosságú beruházások és a magas színvonalú közszolgáltatások finanszírozását segíthetné” – mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.

A szabályok azokra az EU-ban működő multinacionális vállalatcsoportokra és nagy árbevételű belföldi csoportokra vonatkoznak, amelyek együttes pénzügyi bevétele meghaladja az évi 750 millió eurót. Minden olyan belföldi és nemzetközi nagy csoportra kiterjednek majd, amelynek anya- vagy leányvállalata valamely uniós tagállamban található.

Az irányelv közös szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy amennyiben egy adott országban a tényleges adókulcs nem éri el a 15 százalékot, hogyan kell kiszámítani és alkalmazni a „kiegészítő adót”. Ha a leányvállalatra a székhelye szerinti külföldi országban nem vonatkozik a minimális tényleges adómérték, akkor az anyavállalata szerinti tagállam a kiegészítő adót ez utóbbira veti ki. Emellett az irányelv azokban az esetekben is gondoskodik a tényleges adóztatásról, amikor az anyavállalat egy EU-n kívüli olyan, alacsony adójú országban található, amely nem alkalmaz egyenértékű szabályokat.