Szolgáltatások az Európai Unióban: nem Magyarország diktálta a tempót márciusban

2024. 06. 08., 11:10

Az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal csökkent, de az egy évvel korábbit 1,9 százalékkal így is meghaladta a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2024 márciusában.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2024. márciusban uniós átlagban a szolgáltatások volumene az előző hónaphoz képest
– a szállítás és raktározás körében 0,7 százalékkal
– a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás körében 1,1 százalékkal,
– az információ és kommunikáció körében 0,2 százalékkal
– az ingatlanügyletek esetében 0,5 százalékkal,
– a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek terén 1,8 százalékkal esett vissza,
– az adminisztratív és támogató szolgáltatások körében viszont 0,8 százalékkal nőtt.

Az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül a legnagyobb havi visszaesést Magyarországon (mínusz 15,7 százalék), Dániában (mínusz 4,2 százalék) és Görögországban (mínusz 2,8 százalék) regisztrálták. A legdinamikusabb növekedést Litvániában (+3,8 százalék), Csehországban (+1,3 százalék) és Szlovéniában (+0,9 százalék) mérték.

Éves összevetésben az EU egészét tekintve csupán a szállítási és raktározási szolgáltatások volumene csökkent (0,9 százalékkal) 2024 márciusában, a többi alágban növekedést regisztrált az Eurostat:
– szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás: 2,4 százalék,
– információ és kommunikáció: 5,5 százalék,
– ingatlanügyletek: 0,6 százalék,
– szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek: 0,7 százalék,,
– adminisztratív és támogató szolgáltatások: 1,9 százalék.

A legdinamikusabb éves növekedést Luxemburgban (+10,1 százalék), Litvániában (+9,9 százalék) és Máltán (+9,1 százalék), a legnagyobb visszaesést Magyarországon (mínusz 8,1 százalék), Dániában (mínusz 7,9 százalék) és Lettországban (mínusz 4,7 százalék) mérték.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS