Szerzői jogok: a legfontosabb tudnivalók az új irányelvről

Az alkotók, újságírók jobb alkupozícióban lesznek az internetóriásokkal szemben a kedden a szerzői jogokról elfogadott, a szólásszabadságot fenntartó szabályoknak köszönhetően – olvasható az Európai Parlament közleményében.

A képviselők a plenáris ülésen 348 szavazattal, 274 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt. Ezzel lezárult az Európai Parlament 2016-ban elindult jogalkotási folyamata. Most a tagállamokon a sor, hogy a következő hetekben jóváhagyják a parlament által már elfogadott döntést. Ha a tagállamok támogatják a parlament által elfogadott szöveget, akkor az az Unió Hivatalos Lapjában való megjelenést követően lép életbe. A tagállamoknak két évük van a jogszabály átvételére.

Az irányelv célja, hogy a szerzői jogi törvényekben foglalt jogok és kötelességek az interneten is érvényre jussanak. Többek között olyan ismert cégekre lesz hatással, mint a YouTube, a Facebook és a Google News.

A jogszabály arra törekszik, hogy az internetre jellemző szólásszabadság továbbra is fennmaradjon.

Az irányelv javítani kívánja az alkotók – például zenészek, előadók vagy forgatókönyvírók –, a hírszolgáltatók és az újságírók alkupozícióját akkor, amikor a különböző megosztó platformokon megjelenő munkájuk után járó díjazásról tárgyalnak. Az irányelv ezt úgy éri el, hogy egyrészt az internetplatformok ezentúl közvetlen felelősséggel tartoznak az oldalukon megjelenő tartalmakért, másrészt felhatalmazza a hírszolgáltatókat, hogy újságíróik nevében egyszerre több újságcikkre vonatkozó megállapodást tárgyalhassanak le a híraggregátorokkal.

Fennmarad a szólásszabadság

Az irányelv több részének kifejezetten az a feladata, hogy biztosítsa: az internet továbbra is a szólásszabadság terepe maradjon.

Az újságcikk-részletek megosztását külön kiemelték az irányelv hatálya alól, tehát hírrészletek megosztása továbbra sem jelenti majd a hírt kiadó vállalat jogainak megsértését. A megállapodás ugyanakkor garanciát tartalmaz arra, hogy a hírgyűjtő oldalak ne élhessenek vissza ezzel az engedménnyel. Tehát hírrészlet ugyan továbbra is megjelenhet például a Google News listáján vagy a Facebookon, de csak akkor, ha „nagyon rövid”.

Idézés, kritika, recenzió, karikatúra vagy paródia készítésének céljából ezentúl is – sőt, az eddiginél nagyobb védelem mellett – fel lehet tölteni védett tartalmakat, így a GIF-ek és mémek továbbra is az interneten maradnak és megoszthatók lesznek.

Sok online oldalra nem érvényes az irányelv

A jogszabály külön kitér arra, hogy a Wikipediához hasonló, online enciklopédiák nem kereskedelmi célú feltöltése és a nyílt forráskódú szoftverplatformok, mint például a GitHub, automatikusan kívül esnek az irányelvnek alávetett tartalmak körén.

Erősebb tárgyalási pozíció a szerzők és az előadók számára

Ezentúl ha a szerzői jogok hasznosításáért eredetileg kialkudott díj „aránytalanul” alacsony a művekből származó bevételhez képest, akkor a szerzők további javadalmazást kérhetnek attól, akivel megállapodtak a jogok használatáról.

Az úttörő jellegű kutatás és kultúra megőrzése

Az irányelv megkönnyíti, hogy kutatók a szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat is elérhessék szöveg- és adatbányászat céljából. Az európai kutatók ezzel egy jelentős versenyhátránytól szabadulnak meg. A szabályzás leszögezi: oktatás vagy illusztráció céljából felhasznált tartalmakra nem vonatkoznak a szerzői jogi korlátozások.

Végezetül az irányelv a kulturális örökség megőrzése céljából is ingyenesen használhatóvá teszi a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat. A kereskedelmi forgalomba nem kerülő művek abban az esetben használhatók, ha nem létezik licencdíjat beszedő közös jogkezelő szervezet.

Hogyan változik a status quo az irányelv hatására?

Az internetvállalatokat jelenleg alig ösztönzi szabályzás arra, hogy tartalmak megjelenítéséért engedélyt szerezzenek be a szerzői jogok birtokosától. A vállalatok a felhasználóik által feltöltött tartalmakért sem vállalnak felelősséget. Az egyetlen jogi kötelezettségük az, hogy a törvénysértő tartalmakat a jogtulajdonos kérésére eltávolítsák. Azonban az erre használt eljárás nehézkes, és nem garantálja, hogy a jogok tulajdonosai tisztességes bevételhez jussanak. Az internetvállalatok felelősségének megállapítása javítja a jogbirtokosok (vagyis zenészek, előadóművészek, forgatókönyvírók, újságírók és kiadók) esélyeit arra, hogy korrekt licenciaszerződéseket kössenek velük, így tisztességesebb jövedelemhez jussanak az online megjelenő munkájukból.

Axel Voss: az irányelv ösztönzi a startupokat

A német néppárti jelentéstevő, Axel Voss a következőket nyilatkozta: „Az irányelv fontos lépés annak a helyzetnek a helyrebillentése felé, amikor is néhány vállalat hatalmas bevételre tett szert anélkül, hogy tisztességesen javadalmazott volna több ezer, a kreatív iparágban dolgozó embert és újságírót, akiknek a munkájából megél.

Az irányelvben számos kitétel garantálja, hogy az internet továbbra is a szólásszabadság terepe maradjon. Ezek az előírások tulajdonképpen nem is lennének szükségesek, mert az irányelv nem teremt új jogokat a jogbirtokosok számára. De meghallgattuk a felmerült aggodalmakat és úgy döntöttünk, hogy inkább duplán garantáljuk a szólásszabadságot. A mémek, a GIF-ek és a szövegrészletek most minden eddiginél nagyobb védelmet élveznek.

Annak is örülök, hogy a tárgyalások során megszületett szöveg különös figyelmet szentel a start-up vállalkozások védelmének. A jövő vezető vállalatai a mai start-up cégek közül kerülnek ki, a sokszínűség biztosítéka pedig az, hogy nagy számban működjenek innovatív, dinamikus, fiatal vállalkozások.

Ez az irányelv védi a szerzők, alkotók megélhetését, a sokszínű média fenntartásával megóvja a demokráciát, kiterjeszti a szólásszabadságot, ösztönzi a start-upokat és a technológiai fejlődést. Segít az internetnek felkészülni a jövő kihívásaira, hogy egy olyan térré váljon, amely mindenki javát szolgálja, nem a csak a hatalommal bíró kevesekét.”