Szennyezőanyag-mentesség: elérhetőek a 2030-ra kitűzött uniós célok, de csak erőteljesebb fellépéssel

2022. 12. 10., 17:30

„A korai elhalálozások több mint 10 százaléka még mindig a környezetszennyezéshez köthető az EU-ban.”

Az Európai Bizottság közzétette a szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kíséréséről és jövőbeli alakulásáról szóló első jelentését és a levegőminőségről szóló harmadik helyzetképet, melyek együtt meghatározzák, milyen úton érhetjük el, hogy tisztább legyen a levegő, a víz és a talaj. A két dokumentum szerint az EU szakpolitikai intézkedései hozzájárultak a levegőszennyezés és a növényvédő szerek általi szennyezés csökkentéséhez, a szennyezettség szintje azonban még így is túl magas. Más területeken, például a káros zajszint, a tápanyagszennyezés és a települési hulladéktermelés terén megakadt a fejlődés. Az eredmények alapján összességében sokkal erőteljesebb fellépés szükséges ahhoz, hogy az EU elérje a 2030-ra kitűzött szennyezéscsökkentési céljait. Ehhez új jogszabályokat kell elfogadni, a meglévő szabályokat pedig hatékonyabban kell végrehajtani – szögezi le az Európai Bizottság közleménye.

Így látják a biztosok

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök: „Ha azt szeretnénk, hogy káros szennyezésektől mentes környezetben élhessünk, mielőbb cselekednünk kell. A szennyezésért eddig is sokat fizetnünk, és nem csak adók formájában, hanem az egészségünk és emberi életek árán. Minél tovább halogatjuk a szennyezés felszámolását, annál nagyobbak a társadalmi költségek. A szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kíséréséről szóló első jelentés azt mutatja, hogy a tiszta víz és levegő, valamint az egészséges talaj jelentette előnyök sokkal nagyobbak, mint a beruházás költségei.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos: „A mai napon bemutatásra kerülő meggyőző bizonyítékok további ambiciózus intézkedéseket sürgetnek a szennyezés csökkentése érdekében. A jelentések alapján az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzése igenis reális és elérhető, de csak akkor, ha felgyorsítjuk a szennyezéssel összefüggő jogalkotási javaslatok elfogadását, és mielőbb végrehajtjuk a szennyezésre vonatkozóan már meglévő uniós jogszabályokat. Remélem, hogy a mai jelentések segítenek meggyőzni globális partnereinket arról, hogy a biológiai sokféleségről szóló közelgő COP15-találkozó keretében hasonlóan ambiciózus célokról állapodjanak meg.”

Továbbra is magas a szennyezettség szintje

A hat szennyezőanyag-mentességi célkitűzés felé tett előrelépés vegyes képet mutat. Csökken a növényvédő és az antimikrobiális szerek, valamint a tengeri hulladék okozta szennyezés. Nem történt jelentős előrelépés a zajszennyezés, a tápanyagokból származó szennyezés és a hulladék okozta szennyezés terén. Derűlátásra ad okot ugyanakkor, hogy az ivóvíz és a fürdővíz szennyezettségére vonatkozó uniós előírásoknak való megfelelés aránya összességében magas (meghaladja a 99, illetve a 93 százalékot). A kitűzött célok többsége elérhető 2030-ra, de erőteljesebb fellépésre van szükség.

A szennyezettség jelenlegi szintje továbbra is túl magas: a korai elhalálozások több mint 10 százaléka még mindig a környezetszennyezéshez köthető az EU-ban. Ennek oka főként a légszennyezés, de nagy esetszám tudható be a zajszennyezésnek és a vegyi anyagoknak való kitettségnek is, mely utóbbit valószínűleg mindenki alábecsül. A szennyezés árt a biológiai sokféleségnek is. Jelentős különbségek rajzolódnak ki a tagállamok között: kontinensünk északi részén 5–6 százalék, Dél- és Kelet-Európában pedig 12–14 százalék körüli a korai elhalálozás szennyezésre visszavezethető aránya.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 10., 10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS