Szennyezőanyag-mentesség: elérhetőek a 2030-ra kitűzött uniós célok, de csak erőteljesebb fellépéssel

2022. 12. 10., 17:30

„A korai elhalálozások több mint 10 százaléka még mindig a környezetszennyezéshez köthető az EU-ban.”

Az Európai Bizottság közzétette a szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kíséréséről és jövőbeli alakulásáról szóló első jelentését és a levegőminőségről szóló harmadik helyzetképet, melyek együtt meghatározzák, milyen úton érhetjük el, hogy tisztább legyen a levegő, a víz és a talaj. A két dokumentum szerint az EU szakpolitikai intézkedései hozzájárultak a levegőszennyezés és a növényvédő szerek általi szennyezés csökkentéséhez, a szennyezettség szintje azonban még így is túl magas. Más területeken, például a káros zajszint, a tápanyagszennyezés és a települési hulladéktermelés terén megakadt a fejlődés. Az eredmények alapján összességében sokkal erőteljesebb fellépés szükséges ahhoz, hogy az EU elérje a 2030-ra kitűzött szennyezéscsökkentési céljait. Ehhez új jogszabályokat kell elfogadni, a meglévő szabályokat pedig hatékonyabban kell végrehajtani – szögezi le az Európai Bizottság közleménye.

Így látják a biztosok

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök: „Ha azt szeretnénk, hogy káros szennyezésektől mentes környezetben élhessünk, mielőbb cselekednünk kell. A szennyezésért eddig is sokat fizetnünk, és nem csak adók formájában, hanem az egészségünk és emberi életek árán. Minél tovább halogatjuk a szennyezés felszámolását, annál nagyobbak a társadalmi költségek. A szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kíséréséről szóló első jelentés azt mutatja, hogy a tiszta víz és levegő, valamint az egészséges talaj jelentette előnyök sokkal nagyobbak, mint a beruházás költségei.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos: „A mai napon bemutatásra kerülő meggyőző bizonyítékok további ambiciózus intézkedéseket sürgetnek a szennyezés csökkentése érdekében. A jelentések alapján az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzése igenis reális és elérhető, de csak akkor, ha felgyorsítjuk a szennyezéssel összefüggő jogalkotási javaslatok elfogadását, és mielőbb végrehajtjuk a szennyezésre vonatkozóan már meglévő uniós jogszabályokat. Remélem, hogy a mai jelentések segítenek meggyőzni globális partnereinket arról, hogy a biológiai sokféleségről szóló közelgő COP15-találkozó keretében hasonlóan ambiciózus célokról állapodjanak meg.”

Továbbra is magas a szennyezettség szintje

A hat szennyezőanyag-mentességi célkitűzés felé tett előrelépés vegyes képet mutat. Csökken a növényvédő és az antimikrobiális szerek, valamint a tengeri hulladék okozta szennyezés. Nem történt jelentős előrelépés a zajszennyezés, a tápanyagokból származó szennyezés és a hulladék okozta szennyezés terén. Derűlátásra ad okot ugyanakkor, hogy az ivóvíz és a fürdővíz szennyezettségére vonatkozó uniós előírásoknak való megfelelés aránya összességében magas (meghaladja a 99, illetve a 93 százalékot). A kitűzött célok többsége elérhető 2030-ra, de erőteljesebb fellépésre van szükség.

A szennyezettség jelenlegi szintje továbbra is túl magas: a korai elhalálozások több mint 10 százaléka még mindig a környezetszennyezéshez köthető az EU-ban. Ennek oka főként a légszennyezés, de nagy esetszám tudható be a zajszennyezésnek és a vegyi anyagoknak való kitettségnek is, mely utóbbit valószínűleg mindenki alábecsül. A szennyezés árt a biológiai sokféleségnek is. Jelentős különbségek rajzolódnak ki a tagállamok között: kontinensünk északi részén 5–6 százalék, Dél- és Kelet-Európában pedig 12–14 százalék körüli a korai elhalálozás szennyezésre visszavezethető aránya.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS