Szennyezőanyag-mentesség: elérhetőek a 2030-ra kitűzött uniós célok, de csak erőteljesebb fellépéssel

2022. 12. 10., 17:30

„A korai elhalálozások több mint 10 százaléka még mindig a környezetszennyezéshez köthető az EU-ban.”

Az Európai Bizottság közzétette a szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kíséréséről és jövőbeli alakulásáról szóló első jelentését és a levegőminőségről szóló harmadik helyzetképet, melyek együtt meghatározzák, milyen úton érhetjük el, hogy tisztább legyen a levegő, a víz és a talaj. A két dokumentum szerint az EU szakpolitikai intézkedései hozzájárultak a levegőszennyezés és a növényvédő szerek általi szennyezés csökkentéséhez, a szennyezettség szintje azonban még így is túl magas. Más területeken, például a káros zajszint, a tápanyagszennyezés és a települési hulladéktermelés terén megakadt a fejlődés. Az eredmények alapján összességében sokkal erőteljesebb fellépés szükséges ahhoz, hogy az EU elérje a 2030-ra kitűzött szennyezéscsökkentési céljait. Ehhez új jogszabályokat kell elfogadni, a meglévő szabályokat pedig hatékonyabban kell végrehajtani – szögezi le az Európai Bizottság közleménye.

Így látják a biztosok

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök: „Ha azt szeretnénk, hogy káros szennyezésektől mentes környezetben élhessünk, mielőbb cselekednünk kell. A szennyezésért eddig is sokat fizetnünk, és nem csak adók formájában, hanem az egészségünk és emberi életek árán. Minél tovább halogatjuk a szennyezés felszámolását, annál nagyobbak a társadalmi költségek. A szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kíséréséről szóló első jelentés azt mutatja, hogy a tiszta víz és levegő, valamint az egészséges talaj jelentette előnyök sokkal nagyobbak, mint a beruházás költségei.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos: „A mai napon bemutatásra kerülő meggyőző bizonyítékok további ambiciózus intézkedéseket sürgetnek a szennyezés csökkentése érdekében. A jelentések alapján az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzése igenis reális és elérhető, de csak akkor, ha felgyorsítjuk a szennyezéssel összefüggő jogalkotási javaslatok elfogadását, és mielőbb végrehajtjuk a szennyezésre vonatkozóan már meglévő uniós jogszabályokat. Remélem, hogy a mai jelentések segítenek meggyőzni globális partnereinket arról, hogy a biológiai sokféleségről szóló közelgő COP15-találkozó keretében hasonlóan ambiciózus célokról állapodjanak meg.”

Továbbra is magas a szennyezettség szintje

A hat szennyezőanyag-mentességi célkitűzés felé tett előrelépés vegyes képet mutat. Csökken a növényvédő és az antimikrobiális szerek, valamint a tengeri hulladék okozta szennyezés. Nem történt jelentős előrelépés a zajszennyezés, a tápanyagokból származó szennyezés és a hulladék okozta szennyezés terén. Derűlátásra ad okot ugyanakkor, hogy az ivóvíz és a fürdővíz szennyezettségére vonatkozó uniós előírásoknak való megfelelés aránya összességében magas (meghaladja a 99, illetve a 93 százalékot). A kitűzött célok többsége elérhető 2030-ra, de erőteljesebb fellépésre van szükség.

A szennyezettség jelenlegi szintje továbbra is túl magas: a korai elhalálozások több mint 10 százaléka még mindig a környezetszennyezéshez köthető az EU-ban. Ennek oka főként a légszennyezés, de nagy esetszám tudható be a zajszennyezésnek és a vegyi anyagoknak való kitettségnek is, mely utóbbit valószínűleg mindenki alábecsül. A szennyezés árt a biológiai sokféleségnek is. Jelentős különbségek rajzolódnak ki a tagállamok között: kontinensünk északi részén 5–6 százalék, Dél- és Kelet-Európában pedig 12–14 százalék körüli a korai elhalálozás szennyezésre visszavezethető aránya.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.