Szennyezőanyag-mentesség: elérhetőek a 2030-ra kitűzött uniós célok, de csak erőteljesebb fellépéssel

Az Európai Bizottság közzétette a szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kíséréséről és jövőbeli alakulásáról szóló első jelentését és a levegőminőségről szóló harmadik helyzetképet, melyek együtt meghatározzák, milyen úton érhetjük el, hogy tisztább legyen a levegő, a víz és a talaj. A két dokumentum szerint az EU szakpolitikai intézkedései hozzájárultak a levegőszennyezés és a növényvédő szerek általi szennyezés csökkentéséhez, a szennyezettség szintje azonban még így is túl magas. Más területeken, például a káros zajszint, a tápanyagszennyezés és a települési hulladéktermelés terén megakadt a fejlődés. Az eredmények alapján összességében sokkal erőteljesebb fellépés szükséges ahhoz, hogy az EU elérje a 2030-ra kitűzött szennyezéscsökkentési céljait. Ehhez új jogszabályokat kell elfogadni, a meglévő szabályokat pedig hatékonyabban kell végrehajtani – szögezi le az Európai Bizottság közleménye.

Így látják a biztosok

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök: „Ha azt szeretnénk, hogy káros szennyezésektől mentes környezetben élhessünk, mielőbb cselekednünk kell. A szennyezésért eddig is sokat fizetnünk, és nem csak adók formájában, hanem az egészségünk és emberi életek árán. Minél tovább halogatjuk a szennyezés felszámolását, annál nagyobbak a társadalmi költségek. A szennyezőanyag-mentesség figyelemmel kíséréséről szóló első jelentés azt mutatja, hogy a tiszta víz és levegő, valamint az egészséges talaj jelentette előnyök sokkal nagyobbak, mint a beruházás költségei.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos: „A mai napon bemutatásra kerülő meggyőző bizonyítékok további ambiciózus intézkedéseket sürgetnek a szennyezés csökkentése érdekében. A jelentések alapján az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzése igenis reális és elérhető, de csak akkor, ha felgyorsítjuk a szennyezéssel összefüggő jogalkotási javaslatok elfogadását, és mielőbb végrehajtjuk a szennyezésre vonatkozóan már meglévő uniós jogszabályokat. Remélem, hogy a mai jelentések segítenek meggyőzni globális partnereinket arról, hogy a biológiai sokféleségről szóló közelgő COP15-találkozó keretében hasonlóan ambiciózus célokról állapodjanak meg.”

Továbbra is magas a szennyezettség szintje

A hat szennyezőanyag-mentességi célkitűzés felé tett előrelépés vegyes képet mutat. Csökken a növényvédő és az antimikrobiális szerek, valamint a tengeri hulladék okozta szennyezés. Nem történt jelentős előrelépés a zajszennyezés, a tápanyagokból származó szennyezés és a hulladék okozta szennyezés terén. Derűlátásra ad okot ugyanakkor, hogy az ivóvíz és a fürdővíz szennyezettségére vonatkozó uniós előírásoknak való megfelelés aránya összességében magas (meghaladja a 99, illetve a 93 százalékot). A kitűzött célok többsége elérhető 2030-ra, de erőteljesebb fellépésre van szükség.

A szennyezettség jelenlegi szintje továbbra is túl magas: a korai elhalálozások több mint 10 százaléka még mindig a környezetszennyezéshez köthető az EU-ban. Ennek oka főként a légszennyezés, de nagy esetszám tudható be a zajszennyezésnek és a vegyi anyagoknak való kitettségnek is, mely utóbbit valószínűleg mindenki alábecsül. A szennyezés árt a biológiai sokféleségnek is. Jelentős különbségek rajzolódnak ki a tagállamok között: kontinensünk északi részén 5–6 százalék, Dél- és Kelet-Európában pedig 12–14 százalék körüli a korai elhalálozás szennyezésre visszavezethető aránya.

Európai Bizottság