A piacelemzés eredményei nem utalnak arra, hogy 2016-hoz képest jelentős változás következett volna be az EU-beli szálláshely-értékesítés versenyfeltételeiben.
Az Európai Bizottság közzétette egy, a szálláshelyek értékesítésével kapcsolatos EU-beli gyakorlatokról készült külső piaci tanulmány eredményeit.
A 2021-ben végzett piacelemzés a 2017 és 2021 közötti időszakot fedi le, és hat tagállamból (Ausztria, Belgium, Ciprus, Lengyelország, Spanyolország és Svédország) származó reprezentatív mintán alapul. A tanulmány célja az volt, hogy:
– naprakész adatokra tegyen szert a szálláshely-értékesítési gyakorlatokról az Európai Versenyhatóságok Hálózata (ECN) által 2016-ban végzett hasonló piacelemző tanulmányt követően;
– megállapítsa, hogy a szálláshelyek értékesítésének gyakorlata eltér-e a különböző tagállamokban;
– feltérképezze, hogy milyen változások történtek a szálláshely-értékesítési gyakorlatok terén az Európai Versenyhatóságok Hálózata (ECN) által 2016-ban készített nyomonkövetési jelentés eredményeihez képest;
– megállapítsa, hogy Ausztria és Belgium jogszabályai, melyek tiltják az online szállásközvetítőknek mind a teljes körű, mind a szűkített paritási záradékok alkalmazását, megváltoztatták-e a szálláshely-értékesítés gyakorlatát ezekben az országokban. A paritási záradékok megakadályozzák, hogy a szálláshely-szolgáltatók jobb feltételeket kínáljanak más értékesítési csatornákon, mint amelyekkel a velük szerződött szállásközvetítő honlapján foglalhatók le a szálláshelyek. A teljes körű paritási záradékok hatálya kiterjed a szálláshely-szolgáltatók által minden más értékesítési csatornán kínált árakra és feltételekre, míg a szűkített paritási záradékok csak a szálláshely-szolgáltató saját honlapján közzétett árakra vonatkoznak.
A piacelemzés eredményei nem utalnak arra, hogy 2016-hoz képest jelentős változás következett volna be az EU-beli szálláshely-értékesítés versenyfeltételeiben. Elsősorban a következők állapíthatók meg:
– Az online szállásközvetítők a független szálláshely-szolgáltatók értékesítéseinek 44 százalékát teszik ki, ami 2016-hoz képest enyhe növekedést jelent.
– A szálláshely-foglalások tekintetében továbbra is a Booking.com és az Expedia a vezető online szállásközvetítő, és nincs jele annak, hogy a piacon jelenleg működő online szállásközvetítők piaci részesedése jelentősen változna, vagy hogy új online szállásközvetítők lépnének be a piacra.
– A szálláshely-szolgáltatók által az online szállásközvetítőknek fizetett jutalékok stabilak maradtak vagy kissé csökkentek.
– Kevésbé elterjedt az ár és a rendelkezésre állás differenciálásának gyakorlata, melyet a szálláshely-szolgáltatók alkalmaznak a különböző online szállásközvetítők függvényében, illetve attól függően, hogy a szálláshelyet közvetlenül vagy online szállásközvetítőn keresztül kínálják.
– Egyes online szállásközvetítők kereskedelmi intézkedésekkel – például a láthatóság növelésével vagy csökkentésével a portáljukon – ösztönzik a szálláshely-szolgáltatókat arra, hogy a lehető legjobb árakat és feltételeket biztosítsák számukra.
– A szálláshely-értékesítési csatornák (online/offline, közvetlen/közvetett) relatív jelentősége tekintetében van némi eltérés a különböző tagállamok között, de nincs nagy különbség az online szállásközvetítők versenyfeltételei terén.
– Az online szállásközvetítők által alkalmazott teljes körű és szűkített paritási záradékokat tiltó osztrák és belga jogszabályok nem idéztek elő lényeges változást a szálláshely-értékesítés gyakorlatában a tanulmány által lefedett többi tagállamhoz képest.
A Bizottság előzetesen egyeztetett az uniós országok versenyhatóságaival a piacelemzés felépítéséről, és megvitatta velük a tanulmány eredményeit.
A tanulmány eredményeit a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok figyelembe fogják venni a szálláshely-értékesítési ágazatot érintő nyomonkövetési és jogszabály-érvényesítési tevékenységük során.
A digitális piacokról szóló rendelet, amely várhatóan ősszel lép életbe, szintén hatással lehet a versenyre a szálláshely-értékesítés területén. Ez a jogszabály azt hivatott biztosítani, hogy az online szálláshely-közvetítés piacára be tudjanak lépni új szereplők, és a „kapuőr” platformok tisztességes feltételeket kínáljanak az üzleti felhasználók számára. A digitális piacokról szóló rendelet megtiltja a kapuőr platformoknak, hogy teljes körű vagy szűkített kiskereskedelmi paritási záradékokat vagy azokkal egyenértékű kereskedelmi intézkedéseket alkalmazzanak. A kapuőr platformok kijelölésének folyamata azután kezdődik majd, hogy a digitális piacokról szóló rendelet – a hatálybalépése után hat hónappal – alkalmazandóvá válik.
A kereskedelmi szálláshelyek értékesítése az elmúlt években számos trösztellenes intézkedés, illetve jogszabályok révén történő beavatkozás tárgyát képezte.
2010 óta több nemzeti versenyhatóság vizsgálta, hogy az online szállásközvetítők hogyan alkalmazzák a kiskereskedelmi paritásra vonatkozó záradékokat a szálláshely-szolgáltatókkal kötött szerződéseikben. A teljes körű kiskereskedelmi paritási záradékok megakadályozzák, hogy a szálláshely-szolgáltató jobb szobaárakat kínáljon, vagy növelje a szálláshelyek rendelkezésre állását más értékesítési csatornákon. A szűkített kiskereskedelmi paritási záradékok nem tiltják meg a szálláshely-szolgáltatóknak, hogy alacsonyabb szobaárakat kínáljanak más online szállásközvetítők platformjain, illetve saját offline értékesítési csatornáikon keresztül, azt viszont igen, hogy alacsonyabb áron kínálják szálláshelyeiket saját honlapjukon. A tagállami szintű vizsgálatokat követően 2015 áprilisában a francia, az olasz és a svéd nemzeti versenyhatóság elfogadta a Booking.com kötelezettségvállalását, miszerint a szállásközvetítő platform egy ötéves időszakra a teljes körű kiskereskedelmi paritási záradékait az Európai Gazdasági Térség (EGT) egész területén szűkített paritási záradékokra változtatja. 2015 augusztusában az Expedia is úgy döntött, hogy a kiskereskedelmi paritásra vonatkozó záradékait teljes körűről szűkítettre módosítja az EGT-ben. 2015 decemberében a német versenyhatóság megtiltotta a Booking.comnak a szűkített paritási záradékok alkalmazását. A Booking.com fellebbezését követően a német legfelsőbb bíróság helybenhagyta a versenyhatóság döntését.
2015 és 2018 között Franciaország, Ausztria, Olaszország és Belgium olyan jogszabályt fogadott el, amely tiltja, hogy az online szállásközvetítők teljes körű vagy szűkített kiskereskedelmi paritási záradékot alkalmazzanak a szálláshely-szolgáltatási ágazatban.
2016-ban tíz nemzeti versenyhatóság a Bizottsággal együttműködésben vizsgálatot folytatott annak felmérésére, hogy a szóban forgó szabályozási beavatkozások és az online szállásközvetítők paritási záradékainak azokból következő változásai milyen hatással jártak.
2017 februárjában a vizsgálat eredményei alapján az ECN úgy határozott, hogy több időt kell hagyni arra, hogy a már elfogadott versenyjogi korrekciós intézkedések kifejtsék a hatásukat, és hogy a helyzetet megfelelő idő után újra kell majd értékelni.
2020-ban a Booking.com és az Expedia közölte a Bizottsággal és a nemzeti versenyhatóságokkal, hogy legalább 2023 júniusáig továbbra sem fognak teljes körű kiskereskedelmi paritási záradékokat alkalmazni az EGT területén.
2022 májusában a Bizottság új vertikális csoportmentességi rendeletet és ahhoz tartozó iránymutatást fogadott el. Az új rendelet mentességet biztosít bizonyos vertikális megállapodások esetében. Az online platformok által alkalmazott teljes körű kiskereskedelmi paritási záradékokra nem alkalmazandó a rendelet szerinti csoportmentesség, más típusú paritási záradékok, köztük a szűkített paritási záradékok azonban továbbra is mentességet élveznek. A rendeletet kísérő iránymutatás tájékoztatja a gazdasági szereplőket arról, hogyan kell alkalmazni az új vertikális csoportmentességi rendeletet a paritási záradékokra, és hogyan kell kiértékelni minden egyes esetben a mentesség hatályán kívül eső paritási záradékokat.
A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2023. november 16-án megtartotta az éves fizikai védelmi gyakorlatát az Országos Atomenergia Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság felügyelete mellett.