Az Európai Parlament uniós szabályokat szorgalmazott annak biztosítása érdekében, hogy a zenei streaming ágazat tisztességes és fenntartható legyen, és előmozdítsa a kulturális sokszínűséget.
A 532 igen szavazattal, 61 ellenében, 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők azt kérik, hogy az EU foglalkozzon a zenei streaming-piacról származó bevételek elosztásának kiegyensúlyozatlanságával, hiszen jelenleg a szerzők és előadóművészek többsége nagyon alacsony kompenzációt kap. A képviselők ragaszkodnak az ágazatra vonatkozó új uniós jogi keretet kialakításához, mert az ágazatra jelenleg nem vonatkoznak uniós szabályok, annak ellenére, hogy a streaming-szolgáltatások jelentik a zenékhez való hozzáférés fő módját – olvasható a Parlament közleményében.
A jelenleg alkalmazott „digitális jogdíjakat” felül kell vizsgálni a képviselők szerint, és elítélik az úgynevezett payola-rendszereket, amelyek arra kényszerítik a szerzőket, hogy a nagyobb láthatóságért cserébe fogadjanak el alacsony díjazást, vagy érjék be fizetség nélkül.
Az állásfoglalás szerint uniós fellépésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az európai zeneművek láthatóak legyenek, kiemelt helyre kerüljenek és hozzáférhetőek legyenek a zenei streaming platformokon az állandóan növekvő „túláradó mennyiségű” tartalom között. A képviselők annak a lehetőségnek a megfontolását javasolják, hogy például vezessenek be kvótákat az európai zeneművekre vonatkozóan.
Egy uniós törvényjavaslatnak köteleznie kellene a platformokat, hogy tegyék átláthatóvá algoritmusaikat és az ajánlások módszerét, hogy elejét vegye a tisztességtelen gyakorlatokat, például a streaming-adatok manipulálását, amelyet állítólag a művészek díjainak csökkentésére használnak.
A képviselők javasolják egy olyan címke bevezetését, amely tájékoztatja a nyilvánosságot arról, ha az általuk hallgatott dalokat mesterséges intelligencia generálta, és sürgetik a zenei streaming platformokon a deepfakes (a szerzők identitását, hangját és képmását a beleegyezésük nélkül használó) hamisítványok elleni fellépést. A szabályoknak arra is kötelezniük kellene a platformokat, hogy a műveik jobb láthatósága érdekében a metaadatok helyes hozzárendelésével azonosítsák a jogtulajdonosokat.
Végül a képviselők rámutatnak azokra a tanulmányokra, amelyek szerint a streaming-piacon a bevételek elsősorban a nagy kiadókhoz és néhány népszerűbb előadóhoz kerülnek, míg a kevésbé népszerű stílusokat és a kevésbé elterjedt nyelveket ritkábban játsszák. Az uniós jogszabályoknak sokszínűségi mutatókat kellene tartalmazniuk a műfajok és nyelvek sokféleségének biztosítására, valamint a független szerzők jelenlétének értékelésére. Az európai zenei ipari stratégiának pedig elő kellene mozdítania az európai zenei ágazat sokszínűségét, ösztönözve a kisebb szereplőket.
A digitális zenei platformok és a zenei megosztó szolgáltatások jelenleg több mint 100 millió zeneszámhoz biztosítanak hozzáférést ingyenesen vagy viszonylag alacsony havi előfizetési díjért. A streaming a zenei ágazat globális bevételének 67 százalékát teszi ki, éves szinten 22,6 milliárd dollár bevétellel.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”