Rossznak gondolja a gazdasági helyzetet az európaiak többsége

A júliusban és augusztusban végzett új Eurobarométer felmérés szerint a gazdasági helyzettel kapcsolatos aggodalmak a gazdaság jelenlegi állapotának megítélésében is tükröződnek. Az európaiak 64 százaléka gondolja úgy, hogy a helyzet „rossz”, és 42 százalékuk véleménye szerint hazájuk gazdasága „2023-ban vagy később” fog megszabadulni a koronavírus-járvány okozta káros hatásoktól.

Az európaiak megosztottak (45 százalékuk „elégedett”, míg 44 százalékuk „elégedetlen”) a világjárvány elleni küzdelem céljából hozott uniós intézkedések tekintetében. Mindazonáltal 62 százalékuk bízik abban, hogy az EU a jövőben megfelelő döntéseket fog hozni, 60 százalékuk pedig továbbra is optimista az EU jövőjét illetően.

Az EU-ról alkotott kép és az iránta táplált bizalom

A válaszadók 43 százaléka 2019 ősze óta változatlanul bízik az Európai Unióban, annak ellenére, hogy a pandémia során ingadozott az EU nyilvános megítélése. A nemzeti kormányokba és parlamentekbe vetett bizalom erősödött (40 százalék, +6 százalékpont, illetve 36 százalék, +2 százalékpont).

15 tagállamban a válaszadók többsége bízik az EU-ban, a legmagasabb szintű bizalmat Írországban (73 százalék), Dániában (63 százalék) és Litvániában (59 százalék) mérték. Az EU-ba vetett bizalom mértéke a felmérés szerint Olaszországban (28 százalék), Franciaországban (30 százalék) és Görögországban (32 százalék) a legalacsonyabb.

A válaszadók ugyanakkora hányada alkot pozitív képet az EU-ról, mint amennyien semlegesen viszonyulnak hozzá (40 százalék). A válaszadók 19 százaléka kedvezőtlenül ítéli meg az EU-t (–1 százalékpont).

13 tagállamban a válaszadók többsége pozitív képet alkot az EU-ról, arányuk Írországban (71 százalék), valamint Lengyelországban és Portugáliában (egyaránt 55 százalék) a legnagyobb. 13 másik tagállamban az EU megítélése alapvetően semleges, ez legmagasabb arányban Máltán (56 százalék), Spanyolországban, Lettországban és Szlovéniában (egyaránt 48 százalék) figyelhető meg.

A legfontosabb aggodalmak uniós és nemzeti szinten

A polgárok a gazdasági helyzetet említették az EU-t érintő legégetőbb kérdésként – az összes válaszadó több mint egyharmada (35 százalék) nyilatkozott így, ami 2019 őszéhez képest jelentős, 16 százalékpontos növekedést jelent, és így ez az aggály a harmadikról az első helyre lépett elő. A gazdasági helyzetet 2014 óta nem övezte ekkora aggodalom.

Az európaiakat egyre jobban aggasztja a tagállamok államháztartásának helyzete is (23 százalék, +6 százalékpont, ami 2015 tavasza óta a legmagasabb szint), ami az ötödikről a második helyre került, így egy szinten van a bevándorlással (23 százalék, –13 százalékpont), ez utóbbi ugyanis 2014 ősze óta a legalacsonyabb szintű aggodalmat váltja ki.

A koronavírus-járvány közepette uniós szinten az egészség (22 százalék, új aggály) a negyedik leggyakrabban említett probléma. A környezetvédelem és az éghajlatváltozás kérdése 8 százalékponttal visszaszorult, és a válaszadók 20 százalékát foglalkoztatja, ezt követi a munkanélküliség (17 százalék, +5 százalékpont).

A gazdasági helyzet (33 százalék, +17 százalékpont) a hetedikről az első helyre emelkedett, így az egészséget megelőzve nemzeti szinten is a legfontosabb kérdéssé vált. Bár a problémák sorában csupán a második helyen szerepel, 2019 ősze óta jelentősen nőtt az egészség kérdését említők aránya (31 százalék, +9 százalékpont), amely így az elmúlt hat évben a legmagasabb szintet érte el.

A munkanélküliség szintén lényegesen fontosabbá vált (28 százalék, +8 százalékpont), ezt követi az árak/az infláció/a megélhetési költségek növekedése (18 százalék, –2 százalékpont), a környezetvédelem és az éghajlatváltozás (14 százalék, –6 százalékpont) és az államadósság (12 százalék, +4 százalékpont). A bevándorlást hat év óta most említették a legkevesebben (11 százalék, –5 százalékpont).

A jelenlegi gazdasági helyzet

2019 ősze óta komoly mértékben csökkent azoknak az európaiaknak az aránya, akik úgy vélik, hogy nemzetgazdaságuk jelenlegi helyzete „jó” (34 százalék, –13 százalékpont), a gazdasági helyzetet „rossznak” tartó válaszadók aránya viszont ugrásszerűen nőtt (64 százalék, +14 százalékpont).

Nemzeti szinten 10 országban állítja azt a válaszadók többsége, hogy a nemzeti gazdasági helyzet jó (a 2019. őszi 15 országhoz képest). A nemzetgazdaságuk helyzetét jónak ítélő válaszadók aránya a luxemburgi 83 százaléktól a görögországi 9 százalékig terjed.

A koronavírus-járvány és az uniós közvélemény

Az európaiak megosztottak az uniós intézményeknek a koronavírus-járvány elleni küzdelem céljából hozott intézkedései tekintetében (45 százalékuk „elégedett”, míg 44 százalékuk „elégedetlen”). 19 tagállamban azonban a válaszadók többsége elégedett az európai uniós intézményeknek a koronavírus-járvány elleni küzdelem céljából hozott intézkedéseivel. Az uniós fellépés megítélése Írországban (71 százalék), Magyarországon, Romániában és Lengyelországban (egyaránt 60 százalék) a legkedvezőbb. Hét tagállamban – különösen Luxemburgban (63 százalék), Olaszországban (58 százalék), Görögországban és Csehországban (egyaránt 55 százalék) és Spanyolországban (52 százalék) – a válaszadók többsége „elégedetlen”. Ausztriában a válaszadók azonos arányban elégedettek, illetve elégedetlenek (egyaránt 47 százalék).

Tízből több mint hat európai ugyanakkor bízik abban, hogy az EU meghozza majd a megfelelő döntéseket (62 százalék). A koronavírus-világjárványra való uniós reagálás tekintetében a leggyakrabban említett prioritás a hasonló jövőbeli válságokkal szembeni stratégia kidolgozása és a gyógykezelés vagy az oltóanyag kifejlesztéséhez szükséges pénzügyi források előteremtése (egyaránt 37 százalék). A megkérdezettek 30 százaléka úgy gondolja, hogy az európai egészségügyi politika kidolgozását is kiemelten kell kezelni.

Az európaiak nagyon változatos személyes tapasztalatokra tettek szert a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatosan. Összességében véve az európaiak több mint háromtizede nyilatkozott úgy, hogy meglehetősen könnyen alkalmazkodott azokhoz (31 százalék), negyedük viszont azt állította, hogy elég nehezen birkózott meg a helyzettel (25 százalék). Végül 30 százalékuk szerint „az alkalmazkodás könnyű és nehéz is” volt egyszerre.

A legfontosabb szakpolitikai területek

Amikor az európai zöld megállapodás célkitűzéseiről kérdezték őket, az európaiak továbbra is kiemelt kérdésként határozták meg a megújuló energiaforrások fejlesztését, valamint a műanyaghulladék elleni küzdelmet és az egyszer használatos, eldobható műanyag termékek problémája kapcsán vállalt vezető szerepet. Több mint egyharmaduk szerint a legfontosabb kérdés az uniós mezőgazdasági termelők támogatása (38 százalék), illetve a körforgásos gazdaság előmozdítása (36 százalék). Valamivel több mint egyharmaduk úgy véli, hogy az energiafogyasztás csökkentésének kell az elsődleges prioritásnak lennie (31 százalék).

A gazdasági és monetáris unió és az euró támogatottsága továbbra is magas: az euróövezetben a válaszadók 75 százaléka támogatja az EU közös valutáját. A 27 tagú EU egészét tekintve az euró támogatottsága 67 százalékra nőtt (+5 százalékpont).

Uniós polgárság és európai demokrácia

26 uniós tagállamban (Olaszország kivételével) a lakosság többsége, az egész EU-ban pedig 70 százaléka érzi magát az Unió polgárának. A felmérés szerint nemzeti szinten a legnagyobb mértékben Írországban és Luxemburgban (egyaránt 89 százalék), Lengyelországban (83 százalék), Szlovákiában és Németországban (egyaránt 82 százalék), Litvániában (81 százalék), Magyarországon, Portugáliában és Dániában (egyaránt 80 százalék) nyilatkoztak így.

Az európaiak többsége (53 százalék) azt állítja, hogy elégedett a demokrácia EU-n belüli működésével. Az „elégedetlen” válaszadók aránya 2019 ősze óta 3 százalékponttal, 43 százalékra nőtt.

Optimizmus az EU jövőjével kapcsolatban

Végezetül a mostani nehéz időszakban az európaiak 60 százaléka jelentette ki, hogy optimista az EU jövőjét illetően. A felmérés szerint az optimisták aránya Írországban (81 százalék), Litvániában és Lengyelországban (egyaránt 75 százalék), valamint Horvátországban (74 százalék) a legmagasabb. Úgy tapasztalták, hogy a legalacsonyabb mértékű az optimizmus Görögországban (44 százalék), valamint Olaszországban (49 százalék), ahol a pesszimizmus meghaladja az optimizmust, továbbá Franciaországban, ahol a vélemények egyenlően oszlanak meg (49–49 százalék).

A „2020 nyara – Eurobarométer standard felmérést” (EB 93) személyesen, és kivételesen online interjúkkal kiegészítve folytatták le 2020. július 9. és augusztus 26. között 27 tagállamban, az Egyesült Királyságban és a tagjelölt országokban. A 27 tagállamban 26 681 interjúra került sor.