Poggyásznak minősül-e a repülőgép rakodóterében szállított kutya?

Az „ügy”

2019. október 22-én egy utas az édesanyjával és kedvtelésből tartott állatával (egy nőstény kutyával) utazott a Buenos Airesből Barcelonába tartó járaton. A járatot az Iberia légitársaság üzemeltette. Mérete és súlya miatt a kutyának a repülőgép rakodóterében, egy kutyahordozó eszközben kellett utaznia. A poggyász feladása során az utas nem tett a rendeltetési helyen történő kézbesítéshez fűződő érdekét kifejező külön nyilatkozatot. A kutya kiszabadult a hordozóeszközből, a repülőgép közelében futásnak eredt, és nem találták meg. Az utas 5000 euró összegű nem vagyoni kártérítést kért a kutyája elvesztése miatt elszenvedett nem vagyoni kárért. Az Iberia elismeri a felelősségét és a kártérítéshez való jogot, de csak a feladott poggyászra meghatározott összeghatárig – foglalta össze a szomorú történetet a Bíróság.

A kártérítés iránti kérelmet vizsgáló spanyol bíróság a Bírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy a Montreali Egyezmény értelmében vett „poggyász” fogalma kizárja-e az utasokkal együtt utazó, kedvtelésből tartott állatokat.

A Montreali Egyezmény

A Montreali Egyezmény – a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló, 1999. május 28-án Montrealban kötött, az Európai Közösség által 1999. december 9-én aláírt, és annak nevében a 2001. április 5-i 2001/539/EK tanácsi határozattal jóváhagyott, az Európai Unió tekintetében 2004. június 28-án hatályba lépett egyezmény értelmében – a légi fuvarozó poggyászért fennálló felelőssége átalányösszegre korlátozódik. Az utas azonban – egy kiegészítő összeg megfizetése ellenében – külön nyilatkozatot tehet a rendeltetési helyen történő kézbesítéshez fűződő érdekéről: elvesztés, sérülés vagy késés esetén ekkor a kártérítés a bejelentett értékig jár, nem csupán az átalányösszeg erejéig.

Az ítélet

A Bíróság azt válaszolja, hogy a kedvtelésből tartott állatok nincsenek kizárva a „poggyász” fogalmából. A „poggyász” kifejezés szokásos jelentése tárgyakra utal, ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy a kedvtelésből tartott állatok nem tartoznak e fogalom hatálya alá – érvelt a Bíróság. Ezenfelül a Montreali Egyezmény szerint a légi járművek az áruszállítás mellett nemzetközi személy- és poggyászszállítást is végeznek. A „személyek” fogalma az „utasok” fogalmát fedi le, így a kedvtelésből tartott állatot nem lehet „utasnak” tekinteni. Következésképpen a légi szállítási tevékenység szempontjából a kedvtelésből tartott állat a „poggyász” fogalma alá tartozik, és az annak elvesztéséből eredő kár megtérítése a poggyászok tekintetében előírt felelősségi rendszer hatálya alá tartozik.

A Bíróság emlékeztet arra is, hogy a légi fuvarozó felelősségének felső határa a poggyász elvesztése esetén – a rendeltetési helyen történő kézbesítéshez fűződő érdeket kifejező bármiféle külön nyilatkozat hiányában – lefedi a vagyoni és a nem vagyoni kárt is. Ha az utas úgy véli, hogy e korlát túl alacsony, a rendeltetési helyen történő kézbesítéshez fűződő érdeket kifejező külön nyilatkozat lehetővé teszi számára, hogy magasabb összeget határozzon meg, a légi fuvarozó beleegyezésétől és egy kiegészítő összeg esetleges megfizetésétől függően.

Kíméletes bánásmód

A Bíróság érinti az állatjólét kérdését is, leszögezve: az a tény, hogy az állatok kímélete az Európai Unió által elismert általános érdekű célnak minősül, nem akadályozza, hogy az állatokat „poggyászként” szállítsák, és az elvesztésükből eredő felelősség szempontjából annak minősüljenek, feltéve, hogy szállításuk során teljes mértékben figyelembe veszik az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket.

Az ítélet (magyarul) itt érhető el.