Olyan képzésekért vették fel az uniós támogatást, amelyeket meg sem tartottak: Olaszországban csapott le az Európai Ügyészség

Olyan képzésekért vették fel az uniós támogatást, amelyeket meg sem tartottak: Olaszországban csapott le az Európai Ügyészség
2026. 07. 21., 18:25

Az Európai Ügyészség milánói kirendeltsége mintegy 20 millió euró értékű vagyont foglalt le öt vállalathoz köthető bankszámlákon és biztosítási kötvényekben, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) származó forrásokat érintő, feltételezett csalás ügyében folyó nyomozás részeként.

A vagyonelemek két olyan gyanúsítotthoz kapcsolódnak, akikkel szemben minősített költségvetési csalás és pénzmosás gyanúja miatt már korábban kényszerintézkedéseket rendeltek el – olvasható az Európai Ügyészség közleményében.

A nyomozás tárgya az Új Készségek Alapjához (Fondo Nuove Competenze) kapcsolódó csalás, amelyen keresztül a munkavállalók képzésére szánt uniós forrásokat a gyanú szerint fiktív képzési tevékenységek alapján hívták le.

A nyomozás legújabb eredményei arra utalnak, hogy a csalási séma jóval kiterjedtebb, mint amit kezdetben azonosítottak. A nyomozás jelenlegi szakaszában az Európai Ügyészség Olaszország-szerte már 84 vállalat törvényes képviselőjét értesítette arról, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő, minősített csalás gyanújával eljárás folyik ellenük.

A feltételezett csalás elkövetési értékét körülbelül 40 millió euróra becsülik, amelyből mintegy 33 millió euró az RRF-forrásokból származik.

A lefoglalást azt követően rendelték el, hogy a nyomozók feltárták a bűncselekményből származó feltételezett jövedelmek elrejtésére tett kísérleteket (jelentős összegeket helyeztek el bankszámlákra, illetve utaltak át biztosítási termékekbe). A gyanú szerint a bevételek egy részét egyéb vagyontárgyakba, többek között ingatlanokba fektették.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS