Nyilvános konzultációt indított az Európai Bizottság arról, hogy mi is „a piac”

2022. 11. 09., 13:41

„A piac meghatározásáról szóló felülvizsgált közleménytervezet célja, hogy megerősítse azokat a szilárd elveket, amelyek kiállták az idő próbáját, szükség szerint pontosítsa a részleteket és pótolja iránymutatásunk hiányosságait.”

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított, amelyben felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a piac meghatározásáról szóló felülvizsgált közlemény tervezetével kapcsolatban.

A piac meghatározása az összefonódások és a legtöbb antitrösztügy értékelésének fontos első lépése; célja, hogy azonosítsa a vállalkozások közötti verseny határait – olvasható a bizottság közleményében. 1997-es elfogadása óta most először kerül sor a piac meghatározásáról szóló közlemény felülvizsgálatára. A felülvizsgálat figyelembe veszi az azóta eltelt évek során bekövetkezett jelentős fejleményeket, különösen a digitalizációt, valamint az áruk és szolgáltatások kínálatának új módjait, továbbá tükrözi a kereskedelmi ügyletek egyre inkább összekapcsolódó és globalizálódó jellegét.

A javasolt változtatások

A piac meghatározásáról szóló felülvizsgált közlemény tervezetének  fő célja, hogy a megfelelés megkönnyítése érdekében – többek között konkrét példák révén – több iránymutatást, valamint nagyobb fokú átláthatóságot és jogbiztonságot nyújtson a vállalkozások számára. Célja továbbá, hogy hatékonyabbá tegye a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok által végzett jogérvényesítést.

A javasolt módosítások új vagy kiegészítő iránymutatást nyújtanak a piac meghatározásának különböző kulcsfontosságú kérdéseivel kapcsolatban, ideértve a következőket:
– Magyarázat a piac meghatározásának elveiről és arról, hogy milyen szerepet tölt be a piacmeghatározás a versenyszabályok alkalmazása során.
– Nagyobb hangsúly a nem árjellegű elemeken, amilyen pl. az innováció, valamint a termékek és szolgáltatások minősége.
– A piacmeghatározás előretekintő alkalmazásával kapcsolatos pontosítások, különösen azon piacok tekintetében, amelyek strukturális átalakulása várható, például technológiai vagy szabályozási változások miatt.
– Új iránymutatás a digitális piacok – például a többoldalú piacok és a „digitális ökoszisztémák” (pl. mobil operációs rendszer köré épített termékek) – terén történő piacmeghatározásról.
– Az innovációintenzív piacokra vonatkozó új elvek, amelyek egyértelművé teszik, hogyan kell értékelni azokat a piacokat, ahol a vállalkozások közt innovációs verseny folyik, többek között piacra dobás előtt álló termékek révén.
– További iránymutatás a földrajzi piac meghatározásához, többek között a globális piacok meghatározásának feltételeiről, a behozatal értékelésének megközelítéséről, valamint a vonzáskörzetek szerint meghatározott helyi piacok (pl. fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítése) bizottsági értelmezéséről.
– Pontosítások a Bizottság által a piac meghatározásakor alkalmazható kvantitatív technikák tekintetében, mint amilyen például az árak csekély, de jelentős mértékű és nem átmeneti növekedésének tesztje (SSNIP teszt).
– Kibővített iránymutatás a bizonyítékok lehetséges forrásairól és azok bizonyító erejéről, a Bizottság tárgyi tapasztalatai és a piac meghatározásának tényeken alapuló megközelítése alapján.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy 2023. január 13-ig nyújtsák be észrevételeiket a közlemény tervezetével kapcsolatban. További információ – többek között az észrevételek megtételének módjáról – itt található.

„Szabályrendszerünknek világosnak, pontosnak és naprakésznek kell lennie ahhoz, hogy jogbiztonságot és kiszámíthatóságot garantáljon a vállalkozások számára. Mivel a világ digitalizáltabbá vált, és gazdaságaink ezer szállal kötődnek egymáshoz, egyes piacok ma másként működnek, mint régebben. A piac meghatározásáról szóló felülvizsgált közleménytervezet célja, hogy megerősítse azokat a szilárd elveket, amelyek kiállták az idő próbáját, szükség szerint pontosítsa a részleteket és pótolja iránymutatásunk hiányosságait. Felkérjük az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a javasolt változtatásokkal kapcsolatban” – mondta Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS