Nyilvános konzultációt indított az Európai Bizottság arról, hogy mi is „a piac”

2022. 11. 09., 13:41

„A piac meghatározásáról szóló felülvizsgált közleménytervezet célja, hogy megerősítse azokat a szilárd elveket, amelyek kiállták az idő próbáját, szükség szerint pontosítsa a részleteket és pótolja iránymutatásunk hiányosságait.”

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított, amelyben felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a piac meghatározásáról szóló felülvizsgált közlemény tervezetével kapcsolatban.

A piac meghatározása az összefonódások és a legtöbb antitrösztügy értékelésének fontos első lépése; célja, hogy azonosítsa a vállalkozások közötti verseny határait – olvasható a bizottság közleményében. 1997-es elfogadása óta most először kerül sor a piac meghatározásáról szóló közlemény felülvizsgálatára. A felülvizsgálat figyelembe veszi az azóta eltelt évek során bekövetkezett jelentős fejleményeket, különösen a digitalizációt, valamint az áruk és szolgáltatások kínálatának új módjait, továbbá tükrözi a kereskedelmi ügyletek egyre inkább összekapcsolódó és globalizálódó jellegét.

A javasolt változtatások

A piac meghatározásáról szóló felülvizsgált közlemény tervezetének  fő célja, hogy a megfelelés megkönnyítése érdekében – többek között konkrét példák révén – több iránymutatást, valamint nagyobb fokú átláthatóságot és jogbiztonságot nyújtson a vállalkozások számára. Célja továbbá, hogy hatékonyabbá tegye a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok által végzett jogérvényesítést.

A javasolt módosítások új vagy kiegészítő iránymutatást nyújtanak a piac meghatározásának különböző kulcsfontosságú kérdéseivel kapcsolatban, ideértve a következőket:
– Magyarázat a piac meghatározásának elveiről és arról, hogy milyen szerepet tölt be a piacmeghatározás a versenyszabályok alkalmazása során.
– Nagyobb hangsúly a nem árjellegű elemeken, amilyen pl. az innováció, valamint a termékek és szolgáltatások minősége.
– A piacmeghatározás előretekintő alkalmazásával kapcsolatos pontosítások, különösen azon piacok tekintetében, amelyek strukturális átalakulása várható, például technológiai vagy szabályozási változások miatt.
– Új iránymutatás a digitális piacok – például a többoldalú piacok és a „digitális ökoszisztémák” (pl. mobil operációs rendszer köré épített termékek) – terén történő piacmeghatározásról.
– Az innovációintenzív piacokra vonatkozó új elvek, amelyek egyértelművé teszik, hogyan kell értékelni azokat a piacokat, ahol a vállalkozások közt innovációs verseny folyik, többek között piacra dobás előtt álló termékek révén.
– További iránymutatás a földrajzi piac meghatározásához, többek között a globális piacok meghatározásának feltételeiről, a behozatal értékelésének megközelítéséről, valamint a vonzáskörzetek szerint meghatározott helyi piacok (pl. fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítése) bizottsági értelmezéséről.
– Pontosítások a Bizottság által a piac meghatározásakor alkalmazható kvantitatív technikák tekintetében, mint amilyen például az árak csekély, de jelentős mértékű és nem átmeneti növekedésének tesztje (SSNIP teszt).
– Kibővített iránymutatás a bizonyítékok lehetséges forrásairól és azok bizonyító erejéről, a Bizottság tárgyi tapasztalatai és a piac meghatározásának tényeken alapuló megközelítése alapján.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy 2023. január 13-ig nyújtsák be észrevételeiket a közlemény tervezetével kapcsolatban. További információ – többek között az észrevételek megtételének módjáról – itt található.

„Szabályrendszerünknek világosnak, pontosnak és naprakésznek kell lennie ahhoz, hogy jogbiztonságot és kiszámíthatóságot garantáljon a vállalkozások számára. Mivel a világ digitalizáltabbá vált, és gazdaságaink ezer szállal kötődnek egymáshoz, egyes piacok ma másként működnek, mint régebben. A piac meghatározásáról szóló felülvizsgált közleménytervezet célja, hogy megerősítse azokat a szilárd elveket, amelyek kiállták az idő próbáját, szükség szerint pontosítsa a részleteket és pótolja iránymutatásunk hiányosságait. Felkérjük az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a javasolt változtatásokkal kapcsolatban” – mondta Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS