„A piac meghatározásáról szóló felülvizsgált közleménytervezet célja, hogy megerősítse azokat a szilárd elveket, amelyek kiállták az idő próbáját, szükség szerint pontosítsa a részleteket és pótolja iránymutatásunk hiányosságait.”
Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított, amelyben felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a piac meghatározásáról szóló felülvizsgált közlemény tervezetével kapcsolatban.
A piac meghatározása az összefonódások és a legtöbb antitrösztügy értékelésének fontos első lépése; célja, hogy azonosítsa a vállalkozások közötti verseny határait – olvasható a bizottság közleményében. 1997-es elfogadása óta most először kerül sor a piac meghatározásáról szóló közlemény felülvizsgálatára. A felülvizsgálat figyelembe veszi az azóta eltelt évek során bekövetkezett jelentős fejleményeket, különösen a digitalizációt, valamint az áruk és szolgáltatások kínálatának új módjait, továbbá tükrözi a kereskedelmi ügyletek egyre inkább összekapcsolódó és globalizálódó jellegét.
A piac meghatározásáról szóló felülvizsgált közlemény tervezetének fő célja, hogy a megfelelés megkönnyítése érdekében – többek között konkrét példák révén – több iránymutatást, valamint nagyobb fokú átláthatóságot és jogbiztonságot nyújtson a vállalkozások számára. Célja továbbá, hogy hatékonyabbá tegye a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok által végzett jogérvényesítést.
A javasolt módosítások új vagy kiegészítő iránymutatást nyújtanak a piac meghatározásának különböző kulcsfontosságú kérdéseivel kapcsolatban, ideértve a következőket:
– Magyarázat a piac meghatározásának elveiről és arról, hogy milyen szerepet tölt be a piacmeghatározás a versenyszabályok alkalmazása során.
– Nagyobb hangsúly a nem árjellegű elemeken, amilyen pl. az innováció, valamint a termékek és szolgáltatások minősége.
– A piacmeghatározás előretekintő alkalmazásával kapcsolatos pontosítások, különösen azon piacok tekintetében, amelyek strukturális átalakulása várható, például technológiai vagy szabályozási változások miatt.
– Új iránymutatás a digitális piacok – például a többoldalú piacok és a „digitális ökoszisztémák” (pl. mobil operációs rendszer köré épített termékek) – terén történő piacmeghatározásról.
– Az innovációintenzív piacokra vonatkozó új elvek, amelyek egyértelművé teszik, hogyan kell értékelni azokat a piacokat, ahol a vállalkozások közt innovációs verseny folyik, többek között piacra dobás előtt álló termékek révén.
– További iránymutatás a földrajzi piac meghatározásához, többek között a globális piacok meghatározásának feltételeiről, a behozatal értékelésének megközelítéséről, valamint a vonzáskörzetek szerint meghatározott helyi piacok (pl. fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítése) bizottsági értelmezéséről.
– Pontosítások a Bizottság által a piac meghatározásakor alkalmazható kvantitatív technikák tekintetében, mint amilyen például az árak csekély, de jelentős mértékű és nem átmeneti növekedésének tesztje (SSNIP teszt).
– Kibővített iránymutatás a bizonyítékok lehetséges forrásairól és azok bizonyító erejéről, a Bizottság tárgyi tapasztalatai és a piac meghatározásának tényeken alapuló megközelítése alapján.
A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy 2023. január 13-ig nyújtsák be észrevételeiket a közlemény tervezetével kapcsolatban. További információ – többek között az észrevételek megtételének módjáról – itt található.
„Szabályrendszerünknek világosnak, pontosnak és naprakésznek kell lennie ahhoz, hogy jogbiztonságot és kiszámíthatóságot garantáljon a vállalkozások számára. Mivel a világ digitalizáltabbá vált, és gazdaságaink ezer szállal kötődnek egymáshoz, egyes piacok ma másként működnek, mint régebben. A piac meghatározásáról szóló felülvizsgált közleménytervezet célja, hogy megerősítse azokat a szilárd elveket, amelyek kiállták az idő próbáját, szükség szerint pontosítsa a részleteket és pótolja iránymutatásunk hiányosságait. Felkérjük az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a javasolt változtatásokkal kapcsolatban” – mondta Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”