Az alulreprezentált csoportok – köztük a nők, az idősek, a migránsok és a fogyatékossággal élő személyek – jobb munkaerőpiaci integrációja enyhítheti munkaerőhiányt és ellensúlyozhatja azokat a demográfiai változásokat, amelyek következményeképpen 2050-re akár 18 millióval is csökkenhet az uniós munkaerő – mutat rá az Európai Bizottság jelentése.
Az Európai Bizottság 2025. évi „Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában” című jelentése szerint a munkaképes korú népesség egyötöde, mintegy 51 millió ember jelenleg az uniós munkaerőpiacon kívül tartózkodik, túlnyomó többségüket a nők, az 55–64 év közöttiek, a migránsok és a fogyatékossággal élő személyek teszik ki. A munkaerőpiachoz való hozzáférés megkönnyítése hozzájárulna ahhoz, hogy az EU elérje a 2030-ra kitűzött 78 százalékos foglalkoztatási rátát, ugyanakkor javítaná a társadalmi kohéziót és hozzájárulna a szegénység visszaszorításához – hangsúlyozza a Bizottság közleménye.
2024-ben az EU-ban 1,8 millióval több munkahely jött létre, mint egy évvel korábban, a foglalkoztatási ráta így 75,8 százalékra nőtt, miközben a munkanélküliség új történelmi mélypontra, 5,9 százalékra csökkent.
Nők
A nők munkaerő-piaci részvétele az EU-ban továbbra is 10 százalékponttal elmarad a férfiakétól: 32 millió nő nem dolgozik, elsősorban a nem fizetett gondozási feladatok, a gyermekgondozás korlátozott elérhetősége és az adókedvezmény-rendszerekben tapasztalható visszatartó tényezők miatt. A munkaerőpiacon kívüli kisgyermekes anyák mintegy 75 százaléka a gondozási feladatokat jelöli meg fő okként, erre az apák mindössze 13 százaléka hivatkozik. A Bizottság szerint a gyermekgondozás bővítése egyes tagállamokban akár 30 százalékkal is növelheti a nők foglalkoztatási rátáját, és akár 1,7 százalékkal is növelheti az EU GDP-jét.
55–64 évesek
Közel 20 millió 55–64 éves ember nem része az EU munkaerőpiacának, gyakran a nyugdíjszabályok, az egészségügyi problémák vagy a munkahelyi rugalmasság elégtelensége miatt. A bizottsági jelentés szerint (többek között) a nyugdíjreformok, a fokozatos nyugdíjba vonulás támogatása, a képzés és a pályaorientáció is segíthetnek abban, hogy több idősebb munkavállaló maradjon aktív.
Migránsok
Az EU-ban jelenleg több mint hétmillió migráns van munka nélkül többek között nyelvi nehézségek, a képesítések el nem ismerése, megkülönböztetés és adminisztratív akadályok miatt. A migránsokat fenyegeti a legnagyobb mértékben a szegénység kockázata (38 százalék), ugyanakkor olyan alapvető készségekkel rendelkeznek, amelyek segíthetnek a munkaerőhiány kezelésében az akut szükségletekkel rendelkező ágazatokban – mutat rá a jelentés.
Fogyatékossággal élők
A 44 millió fogyatékossággal élő munkaképes korú személy 56,4 százaléka dolgozott 2024-ben, szemben a 2022. évi 55,6 százalékkal (a fogyatékossággal nem rendelkező személyek körében ugyanez a ráta 84 százalék volt). A Bizottság szerint a kvótarendszerek, a megkülönböztetés elleni intézkedések és a célzott munkaközvetítés lehetnek az integráció hatékony eszközei.
„Az EU munkaerőpiaca továbbra is rendkívül erős, a foglalkoztatás növekszik, nagyrészt annak köszönhetően, hogy több nő, idősebb ember és migráns lép be a munkaerőpiacra. Ez biztató, de többet kell tennünk. Az akadályok felszámolásával, a sztereotípiák megkérdőjelezésével és a nemek közötti egyenlőség előmozdításával kezelhetjük a munkaerőhiányt, fokozhatjuk versenyképességünket és méltányosabb, befogadóbb társadalmat építhetünk” – mondta Roxana Mînzatu szociális jogokért és a készségekért, valamint a minőségi munkahelyekért és a felkészültségért felelős ügyvezető alelnök.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.