Multik adózása: 2024-től lesz kötelező az országokra lebontott beszámoló

2021. 11. 15., 14:56

Az Európai Parlament múlt heti döntése nyomán a multinacionális vállalatoknak a jövőben nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mennyit adóznak az egyes tagországokban. Ez megnehezíti az adókikerülést.

A több uniós tagországban is tevékenykedő és 750 millió eurót meghaladó éves bevétellel rendelkező multinacionális cégeknek és leányvállalataiknak ezentúl nyilvánosságra kell hozniuk, mennyi adót fizetnek az egyes tagországokban. Az adatokat egységes űrlapon és számítógéppel feldolgozható formában az interneten is közzé kell tenni.

A plenáris ülésen a képviselők elfogadták a jelentéstételre vonatkozó szabályokat. Ezzel egy olyan jogalkotási folyamat végére sikerült pontot tenni, amely néhány uniós kormány vonakodása miatt már öt éve húzódott.

Részletes adatszolgáltatás, nagyobb átláthatóság

A képviselők által jóváhagyott megállapodás szerint az átláthatóság és a használhatóság érdekében a vállalatok által szolgáltatott információkat megadott szabályok szerint kell részletezni. Többek között be kell számolni a társaság tevékenységeiről, a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak számáról, az adózás előtti eredményről, az összesített és megfizetett nyereségadóról és a felhalmozott bevételekről.

További biztosítékok a visszaélésekkel szemben

Amennyiben megállapítást nyer, hogy egyes leányvállalatok vagy fióktelepek csak azért jöttek létre, hogy egy-egy vállalkozást mentesítsenek a jelentéstételi kötelezettség alól, akkor ezeknek a vállalatoknak is nyilatkozniuk kell a befizetett adókról, függetlenül attól, hogy nem érik el a jogszabályban meghatározott bevételt.

Egyes rendelkezések ideiglenes jelleggel ugyan mentesíthetik a multinacionális vállalatokat a jelentéstétel bizonyos követelményeitől, azonban ezek alkalmazási köre erősen behatárolt.

Jogérvényesítés Európa határain kívül

Az adózás átláthatóságát biztosító jelentéstétel az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében (az adóparadicsomok fekete- és szürkelistáin) szereplő térségekre is kiterjed. A képviselők ugyan szigorúbb szabályok alapján kezelték volna a vállalati nyereség EU-n kívüli adóparadicsomokba való kimentését, a tervezett jelentéstétel viszont még a jelenlegi formájában is felszínre hozná az ilyen adóparadicsomokba vándorló, kieső adóbevételeket. 2021 januárjában az Európai Parlament különböző jelentések alapján megállapította, hogy a húsz legnagyobb adóparadicsom közül hat uniós tagország, sőt, az első hatban két uniós állam is van. Az Európai Adóügyi Megfigyelőközpont igazgatója egy tanulmányában megállapította, hogy az EU-n belül átcsoportosított nyereségek 80 százaléka uniós adóparadicsomokba kerül.

A jelentéstevők szerint

„Az állhatatosság elnyerte jutalmát. Különböző nehézségek és a Tanács öt éves zárlata után ma büszkén kijelenthetjük, hogy a nagyobb adózási átláthatóságra vonatkozó kérésünk meghallgattatásra talált. A vállalatok túl régóta játszanak már saját szabályaik alapján. A nyilvános, országonkénti jelentési kötelezettségnek köszönhetően most oszlik a vállalati dzsungelt övező homály” – mondta Evelyn Regner (S&D, Ausztria) társ-jelentéstevő.

„A jogszabály mai elfogadását a vállalati adózás áltáthatósága mellett érvelők már régóta várták, és a döntés világszerte precedens-értékű. Az Uniónak le kell rántania a leplet arról, hogy a cégek melyik tagállamban mennyit adóznak. Az állampolgároknak, befektetőknek, szakszervezeteknek és újságíróknak joguk van erről tudni, a vállalatoknak pedig felelősségteljesen kell viselkedniük” – tette hozzá Ibán García del Blanco (S&D, Spanyolország) társ-jelentéstevő.

A vitában magyar képviselő nem szólalt fel.

Következő lépések

Az irányelv húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba. Ezt követően a tagállamoknak tizennyolc hónap áll rendelkezésükre az irányelvben foglaltak átültetésére. Ennek megfelelően tehát a vállalkozásoknak 2024 közepétől már teljesíteniük kell az irányelv nyomán hozott első rendelkezéseket.

Az irányelvjavaslat felülvizsgálati záradékot tartalmaz: négy év múlva fel kell mérni, elérte-e a célját. Ha igen, hatálya meghosszabbítható.

Európai Parlament

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS