Multik adózása: 2024-től lesz kötelező az országokra lebontott beszámoló

A több uniós tagországban is tevékenykedő és 750 millió eurót meghaladó éves bevétellel rendelkező multinacionális cégeknek és leányvállalataiknak ezentúl nyilvánosságra kell hozniuk, mennyi adót fizetnek az egyes tagországokban. Az adatokat egységes űrlapon és számítógéppel feldolgozható formában az interneten is közzé kell tenni.

A plenáris ülésen a képviselők elfogadták a jelentéstételre vonatkozó szabályokat. Ezzel egy olyan jogalkotási folyamat végére sikerült pontot tenni, amely néhány uniós kormány vonakodása miatt már öt éve húzódott.

Részletes adatszolgáltatás, nagyobb átláthatóság

A képviselők által jóváhagyott megállapodás szerint az átláthatóság és a használhatóság érdekében a vállalatok által szolgáltatott információkat megadott szabályok szerint kell részletezni. Többek között be kell számolni a társaság tevékenységeiről, a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak számáról, az adózás előtti eredményről, az összesített és megfizetett nyereségadóról és a felhalmozott bevételekről.

További biztosítékok a visszaélésekkel szemben

Amennyiben megállapítást nyer, hogy egyes leányvállalatok vagy fióktelepek csak azért jöttek létre, hogy egy-egy vállalkozást mentesítsenek a jelentéstételi kötelezettség alól, akkor ezeknek a vállalatoknak is nyilatkozniuk kell a befizetett adókról, függetlenül attól, hogy nem érik el a jogszabályban meghatározott bevételt.

Egyes rendelkezések ideiglenes jelleggel ugyan mentesíthetik a multinacionális vállalatokat a jelentéstétel bizonyos követelményeitől, azonban ezek alkalmazási köre erősen behatárolt.

Jogérvényesítés Európa határain kívül

Az adózás átláthatóságát biztosító jelentéstétel az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében (az adóparadicsomok fekete- és szürkelistáin) szereplő térségekre is kiterjed. A képviselők ugyan szigorúbb szabályok alapján kezelték volna a vállalati nyereség EU-n kívüli adóparadicsomokba való kimentését, a tervezett jelentéstétel viszont még a jelenlegi formájában is felszínre hozná az ilyen adóparadicsomokba vándorló, kieső adóbevételeket. 2021 januárjában az Európai Parlament különböző jelentések alapján megállapította, hogy a húsz legnagyobb adóparadicsom közül hat uniós tagország, sőt, az első hatban két uniós állam is van. Az Európai Adóügyi Megfigyelőközpont igazgatója egy tanulmányában megállapította, hogy az EU-n belül átcsoportosított nyereségek 80 százaléka uniós adóparadicsomokba kerül.

A jelentéstevők szerint

„Az állhatatosság elnyerte jutalmát. Különböző nehézségek és a Tanács öt éves zárlata után ma büszkén kijelenthetjük, hogy a nagyobb adózási átláthatóságra vonatkozó kérésünk meghallgattatásra talált. A vállalatok túl régóta játszanak már saját szabályaik alapján. A nyilvános, országonkénti jelentési kötelezettségnek köszönhetően most oszlik a vállalati dzsungelt övező homály” – mondta Evelyn Regner (S&D, Ausztria) társ-jelentéstevő.

„A jogszabály mai elfogadását a vállalati adózás áltáthatósága mellett érvelők már régóta várták, és a döntés világszerte precedens-értékű. Az Uniónak le kell rántania a leplet arról, hogy a cégek melyik tagállamban mennyit adóznak. Az állampolgároknak, befektetőknek, szakszervezeteknek és újságíróknak joguk van erről tudni, a vállalatoknak pedig felelősségteljesen kell viselkedniük” – tette hozzá Ibán García del Blanco (S&D, Spanyolország) társ-jelentéstevő.

A vitában magyar képviselő nem szólalt fel.

Következő lépések

Az irányelv húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba. Ezt követően a tagállamoknak tizennyolc hónap áll rendelkezésükre az irányelvben foglaltak átültetésére. Ennek megfelelően tehát a vállalkozásoknak 2024 közepétől már teljesíteniük kell az irányelv nyomán hozott első rendelkezéseket.

Az irányelvjavaslat felülvizsgálati záradékot tartalmaz: négy év múlva fel kell mérni, elérte-e a célját. Ha igen, hatálya meghosszabbítható.

Európai Parlament