2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben 2,1 százalékkal nőhet éves összevetésben a GDP Magyarországon az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint; az EU egészére a brüsszeli üveggömb 2026-ra mindössze 1,1 százalékos, jövőre 1,4 százalékos növekedést mutat.
Az Európai Bizottság május 21-én tette közzé tavaszi előrejelzését, amely az unió egészére és az egyes tagállamokra vonatkozóan is tartalmaz gazdasági prognózisokat. A Magyarországról szóló fejezet összefoglalójában a következőket olvashatjuk: „A GDP 2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben pedig 2,1 százalékkal növekszik, amit a belföldi kereslet és az export helyreállása támogat. Az infláció várhatóan mérséklődik: a 2025-ös 4,4 százalékról 2026-ban 3,2 százalékra, majd 2027-ben 3,1 százalékra csökken, részben a forint erősödésének, részben a belföldi inflációs nyomás enyhülésének köszönhetően. Az államháztartás hiánya – a 2025 végén és 2026 elején hozott, a deficitet növelő kormányzati intézkedések miatt – 2026-ban várhatóan a GDP 6,2 százalékára emelkedik és 2027-ben is magas, 5,8 százalékos szinten marad. A GDP-arányos államadósság tovább nő, 2027-re eléri a 76,8 százalékot.”
Összehasonlításképpen: a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, 2026. márciusi inflációs jelentése szerint a GDP 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal növekedhet, míg az átlagos éves infláció az idén 3,8, jövőre 3,7 százalék lehet. Az Erste Bank friss (szintén május 21-i) prognózisa szerint a GDP idén 1,4 százalékkal, jövőre 2,2 százalékkal nőhet, az éves átlagos infláció pedig az idei 3,2 százalékról 2027-ben 4,5 százalékra gyorsulhat az emelkedő energiaárak és egyes árkorlátozó intézkedések (akárcsak részbeni) kivezetése miatt. (Az Erste elemzői 2026-ra korábban még 2 százalék körüli GDP bővüléssel számoltak, de a Hormuzi-szoros lezárása utáni energiaválság miatt rontottak a kilátásokon.)
Uniós gazdaság: marad a növekedés, de borúsabbak a kilátások
Az EU egészére a prognózis gyengébb gazdasági tevékenységet vetít előre, mivel a közel-keleti konfliktus új energiasokkot vált ki, amely újraindítja az inflációt és elrontja a gazdasági hangulatot.
Miután 2025-ben elérte az 1,5 százalékot, az EU GDP-növekedése az előrejelzések szerint 2026-ban 1,1 százalékra lassul, ami 0,3 százalékponttal szerényebb a 2025. őszi gazdasági előrejelzésben szereplő 1,4 százaléknál. A GDP növekedése 2027-ben várhatóan eléri az 1,4 százalékot. Az EU egészét tekintve az infláció 2026-ban várhatóan 3,1 lesz, majd 2027-ben ismét 2,4 százalékra mérséklődik.
A közel-keleti konfliktus hatása
Nettó energiaimportőrként az EU gazdasága rendkívül érzékeny a közel-keleti konfliktus által okozott energiasokkra, amely kevesebb mint öt év alatt már a második ilyen megrázkódtatás. Az energiaárak emelkedése magasabb háztartási számlákat és megugró üzleti költségeket jelent, ami számos iparágban csökkenti a nyereséget és átirányítja a jövedelmet az EU gazdaságából az energiaexportáló országokba – sorolja a Bizottság közleménye.
A növekedés hajtóereje a fogyasztás marad
A konfliktus kezdetekor a fogyasztói bizalom 40 hónapos mélypontra esett vissza, miközben fokozódott a növekvő inflációtól és a munkahelyek megszűnésétől való félelem. Ennek ellenére a növekedés fő hajtóereje várhatóan továbbra is a fogyasztás marad. Az üzleti beruházásokat a szigorúbb finanszírozási feltételek, az alacsonyabb nyereség és a fokozott bizonytalanság is korlátozni fogja. A gyengébb külső kereslet az export növekedését is hátráltatja.
Kifizetődik az energiafüggetlenség
Az EU energetikai rezilienciába való beruházása – különösen az Ukrajna elleni teljes körű orosz inváziót követően – kifizetődő. Az ellátás diverzifikálása, a dekarbonizáció és az alacsonyabb energiafogyasztás felé való elmozdulás jobb helyzetbe hozta az uniós gazdaságot – emelik ki az Európai Bizottság szakértői.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.