Hatékonyabb közigazgatást szeretnének, reformokat pedig elsősorban az egészségügy és az oktatás területén várnak az európaiak – derül ki az Eurobarométer friss felméréséből.
Az Eurobarométer gyorsfelmérésében azt a kérdést is feltette az európai polgároknak, hogy szerintük a tagállamok mely területeken profitálhatnak leginkább a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához nyújtott uniós támogatásból. A válaszok megoszlása a követező:
A felmérés szerint a tagállami közigazgatási szervek működhetnének eredményesebben és hatékonyabban. Például a polgárok több mint 45 százaléka véli úgy, hogy hazájában a közigazgatás bonyolult, nehézkes és lassú.
Az európaiak akkor lennének nagyobb bizalommal hazájuk közigazgatási szervei iránt, ha azok kevésbé lennének bürokratikusak (52 százalék) és átláthatóbban járnának el a döntéshozatal és a közpénzek felhasználása során (44 százalék). A válaszadók mintegy egyharmada látja úgy, hogy a polgárokkal való kommunikáció fokozása és hatékonyabbá tétele, valamint a képzettebb köztisztviselők növelnék a közigazgatásba vetett bizalmat.
Az európaiak közel fele van azon a véleményen, hogy a közigazgatásnak polgárközelibbnek kellene lennie, és különböző közvetlen kommunikációs csatornákat kellene alkalmaznia, beleértve a személyes interakciókat is, valamint egyértelműbb tájékoztatást kellene nyújtania az eljárásokról és a szolgáltatásokról. Az európaiak több digitális szolgáltatást (31 százalék) és felhasználóbarátabb e-kormányzati szolgáltatásokat (35 százalék) is szeretnének.
Az európaiak szerint leginkább a közegészségügy (56 százalék) és az oktatás (50 százalék) terén van szükség reformokra. 11 tagállamban a polgárok több mint 60 százaléka sürgeti a közegészségügyi reformokat.
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A Paksi Atomerőműben járt, majd a Paks II. projektről tájékozódott Emmanuel Brutin, az európai atomenergia-ipart összefogó szövetség főigazgatója.