Mit kíván „az átlag európai”?

2023. 05. 13., 11:15

Hatékonyabb közigazgatást szeretnének, reformokat pedig elsősorban az egészségügy és az oktatás területén várnak az európaiak – derül ki az Eurobarométer friss felméréséből.

Hogyan segítheti az EU a tagállamokat?

Az Eurobarométer gyorsfelmérésében azt a kérdést is feltette az európai polgároknak, hogy szerintük a tagállamok mely területeken profitálhatnak leginkább a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához nyújtott uniós támogatásból. A válaszok megoszlása a követező:

  • Az európaiak 42 százaléka véli úgy, hogy az EU előmozdíthatná a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét.
  • 42 százalékuk szerint nagy a jelentősége annak, hogy az EU támogatja a tagállamokat a válságkezelésben, legyen szó világjárványokról, természeti katasztrófákról vagy konfliktusokról.
  • 34 százalékuk látja úgy, hogy az EU tudást és szakértelmet biztosíthat a tagállamok számára a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához.
  • 34 százalékuk van azon a véleményen, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújthatna a tagállamoknak a reformjaik megvalósításához.
  • 31 százalékuk ért egyet azzal, hogy az EU segíthetne a készségek és kompetenciák fejlesztésében a tagállamok közigazgatási rendszerein belül.

Az európaiak hatékonyabb közigazgatást szeretnének

A felmérés szerint a tagállami közigazgatási szervek működhetnének eredményesebben és hatékonyabban. Például a polgárok több mint 45 százaléka véli úgy, hogy hazájában a közigazgatás bonyolult, nehézkes és lassú.

Az európaiak akkor lennének nagyobb bizalommal hazájuk közigazgatási szervei iránt, ha azok kevésbé lennének bürokratikusak (52 százalék) és átláthatóbban járnának el a döntéshozatal és a közpénzek felhasználása során (44 százalék). A válaszadók mintegy egyharmada látja úgy, hogy a polgárokkal való kommunikáció fokozása és hatékonyabbá tétele, valamint a képzettebb köztisztviselők növelnék a közigazgatásba vetett bizalmat.

Az európaiak közel fele van azon a véleményen, hogy a közigazgatásnak polgárközelibbnek kellene lennie, és különböző közvetlen kommunikációs csatornákat kellene alkalmaznia, beleértve a személyes interakciókat is, valamint egyértelműbb tájékoztatást kellene nyújtania az eljárásokról és a szolgáltatásokról. Az európaiak több digitális szolgáltatást (31 százalék) és felhasználóbarátabb e-kormányzati szolgáltatásokat (35 százalék) is szeretnének.

Az egészségügy és az oktatás területén van szükség leginkább reformra

Az európaiak szerint leginkább a közegészségügy (56 százalék) és az oktatás (50 százalék) terén van szükség reformokra. 11 tagállamban a polgárok több mint 60 százaléka sürgeti a közegészségügyi reformokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 20., 12:40
2025. június 20-tól kedvezőbbé válik a részletfizetés. Az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára megduplázódott, már kétmillió forintos adótartozásig is kérhető. A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek számos szabálya már június 20-án hatályba lépett.
2025-06-20 19:05:00
Ötven százalékkal magasabb összegben vehetik igénybe a családok 2025. július 1-től a családi kedvezményt. Az emelés automatikus, teendőjük csak azoknak van, akik az adóelőleg-nyilatkozatban összegszerűen, és nem a gyermekek száma szerint kérték a kedvezményt.
2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS