Mit kíván „az átlag európai”?

2023. 05. 13., 11:15

Hatékonyabb közigazgatást szeretnének, reformokat pedig elsősorban az egészségügy és az oktatás területén várnak az európaiak – derül ki az Eurobarométer friss felméréséből.

Hogyan segítheti az EU a tagállamokat?

Az Eurobarométer gyorsfelmérésében azt a kérdést is feltette az európai polgároknak, hogy szerintük a tagállamok mely területeken profitálhatnak leginkább a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához nyújtott uniós támogatásból. A válaszok megoszlása a követező:

  • Az európaiak 42 százaléka véli úgy, hogy az EU előmozdíthatná a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét.
  • 42 százalékuk szerint nagy a jelentősége annak, hogy az EU támogatja a tagállamokat a válságkezelésben, legyen szó világjárványokról, természeti katasztrófákról vagy konfliktusokról.
  • 34 százalékuk látja úgy, hogy az EU tudást és szakértelmet biztosíthat a tagállamok számára a reformok megtervezéséhez és végrehajtásához.
  • 34 százalékuk van azon a véleményen, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújthatna a tagállamoknak a reformjaik megvalósításához.
  • 31 százalékuk ért egyet azzal, hogy az EU segíthetne a készségek és kompetenciák fejlesztésében a tagállamok közigazgatási rendszerein belül.

Az európaiak hatékonyabb közigazgatást szeretnének

A felmérés szerint a tagállami közigazgatási szervek működhetnének eredményesebben és hatékonyabban. Például a polgárok több mint 45 százaléka véli úgy, hogy hazájában a közigazgatás bonyolult, nehézkes és lassú.

Az európaiak akkor lennének nagyobb bizalommal hazájuk közigazgatási szervei iránt, ha azok kevésbé lennének bürokratikusak (52 százalék) és átláthatóbban járnának el a döntéshozatal és a közpénzek felhasználása során (44 százalék). A válaszadók mintegy egyharmada látja úgy, hogy a polgárokkal való kommunikáció fokozása és hatékonyabbá tétele, valamint a képzettebb köztisztviselők növelnék a közigazgatásba vetett bizalmat.

Az európaiak közel fele van azon a véleményen, hogy a közigazgatásnak polgárközelibbnek kellene lennie, és különböző közvetlen kommunikációs csatornákat kellene alkalmaznia, beleértve a személyes interakciókat is, valamint egyértelműbb tájékoztatást kellene nyújtania az eljárásokról és a szolgáltatásokról. Az európaiak több digitális szolgáltatást (31 százalék) és felhasználóbarátabb e-kormányzati szolgáltatásokat (35 százalék) is szeretnének.

Az egészségügy és az oktatás területén van szükség leginkább reformra

Az európaiak szerint leginkább a közegészségügy (56 százalék) és az oktatás (50 százalék) terén van szükség reformokra. 11 tagállamban a polgárok több mint 60 százaléka sürgeti a közegészségügyi reformokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-12 20:55:00
Nominális értelemben az előző havihoz képest országosan 1,1, Budapesten 1,3 százalékkal mérséklődtek a lakbérek 2026 októberében. Az egy évvel korábbinál országosan 5,5, Budapesten 5,0 százalékkal voltak magasabbak a kínálati bérleti díjak a KSH-igatlan.com lakbérindex szerint.
2026-11-12 18:25:00
Több mint 3300 hazai mikro és kisvállalkozás részesül vissza nem térítendő támogatásban a DIMOP Plusz program két pályázatán, összesen 30,7 milliárd forintból. A nyertes cégek vállalkozásonként 3 és 12 millió forintot, akár 90 százalékos intenzitással fordíthatnak digitális fejlesztésekre – tájékoztatott a Tudományos és Technológiai Minisztérium.
2026-11-12 14:40:00
Októberben az Otthon Start megszűnése előtti hajrá élénkítette a lakáspiacot. A 3 százalékos fix kamatú hitelt csak az október 31-ig megkötött adásvételekhez lehetett igényelni, ezért sok vevő előre hozta a vásárlást. A nagyobb érdeklődés ellenére a lakások lassabban keltek el, mint egy éve, és az eladóknak többet kellett engedniük az árból – derül ki a Duna House Barométer októberi adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS