Az uniós GDP 1,2 százalékát termelte meg Magyarország 2025-ben; a vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső magyar GDP az ötödik legalacsonyabb az Európai Unióban.
Az Európai Unióban a GDP értéke 2025-ben 18 800 milliárd eurót tett ki – tájékoztatott az Eurostat. Az EU-tagállamok közül Németország GDP-je volt a legnagyobb (4500 milliárd euró, az EU GDP-jének 23,8 százaléka), majd Franciaország (15,8 százalék) és Olaszország (12,0 százalék) következett. Az abszolút számokat tekintve a legkisebb uniós gazdaságok: Málta (0,1 százalék), Ciprus, Észtország és Lettország mögött (mindhárom 0,2 százalék) – olvasható a „Key Figures on Europe” 2026-os kiadásában.
Magyarország 2025-ben 1,2 százalékkal „járult hozzá” az uniós GDP-hez. A lakosságot tekintve nagyjából hasonló (9 és 11 millió közötti) méretű tagállamok közül ez az arány Ausztriában 2,7 százalék, Csehországban 1,8 százalék, Portugáliában 1,6 százalék, Görögországban pedig 1,3 százalék.
Az EU éves GDP-növekedési rátája 2015 és 2019 között 1,9 százalék és 2,8 százalék között mozgott. 2020-ban a gazdaságra súlyos csapást mért a COVID-19 világjárvány és a hozzá kapcsolódó korlátozások; a GDP ebben az évben 5,6 százalékkal csökkent. Ezt gyors fellendülés követte: 2021-ben 6,4 százalékos, 2022-ben pedig 3,5 százalékos volt a növekedés. Az ütem 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben lelassult, rendre 0,4 százalék, 1,0 százalék és 1,5 százalék volt.
Az egy lakosra jutó GDP a különböző méretű gazdaságok gazdasági kibocsátásának összehasonlítására használható. Az EU-n belül ez az arányszám a 2024-es 39 960 euróról 2025-re 41 620 euróra nőtt. Mivel a megélhetési költségek helyről helyre változnak, ezt a mutatót az árszínvonalbeli különbségek figyelembevétele érdekében kiigazították. A „vásárlóerő-paritáson” (PPS) számított egy főre eső GDP az egyes EU-tagállamok egyik fontos relatív életszínvonal mérőszáma, amelyet általában az EU-átlaghoz viszonyítva adnak meg (EU-átlag = 100).
2025-ben a legmagasabb értékeket Luxemburgban és Írországban mérték, ahol a PPS-ben kifejezett egy lakosra jutó GDP az EU-átlag 238,7 százaléka, illetve 237,3 százaléka volt, vagyis 2,4-szerese a közösségi átlagnak. Ezzel szemben Bulgáriában és Görögországban az egy lakosra jutó GDP alig haladta meg az EU-átlag kétharmadát (rendre 68,1 százalék, illetve 68,4 százalék).
Magyarországon ez a mutató 76,3 százalék, ami az EU-ban az ötödik legszerényebb adat, a két említett „sereghajtón” kívül csak Lettországban (70,9 százalék) és Szlovákiában (74,8 százalék) volt alacsonyabb a vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső GDP. A sokat emlegetett Ausztria 117,9 százalékkal szerepel az EU élvonalában. 2016-ban Magyarország 68,7 százaléknál, Ausztria 127,7 százaléknál járt. Ha a magyar gazdaság ebben az ütemben erősödik, az osztrák pedig ebben az ütemben gyengül, akkor kb. 20–25 év múlva találkozhat a két mutató…
Ha nem PPS szerint, hanem folyó áron számoljuk az egy főre eső GDP-t, akkor változik a kép, de nem Magyarország javára. A magyar adat az EU-átlag 55,3 százaléka, amelynél csak a 47,9 százalékos román és a 43,4 százalékos bolgár adat alacsonyabb.
A GDP, valamint a jövedelem és a fogyasztás közötti eltérések különféle tényezőkre vezethetők vissza – emlékeztetnek az Eurostat szakértői. A külföldi tulajdonú vállalatok például abban az országban járulnak hozzá a GDP-hez, ahol működnek, ám a jövedelmet átutalhatják külföldi tulajdonosaiknak. Az ingázó munkavállalók abban az országban növelik a GDP-t, ahol dolgoznak, miközben a lakóhelyük szerinti ország népességi adataiban szerepelnek.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.