Megújuló energiaforrások az EU-ban: közzétette a 2025-re vonatkozó első becsléseket az Eurostat

Megújuló energiaforrások az EU-ban: közzétette a 2025-re vonatkozó első becsléseket az Eurostat
2026. 07. 27., 11:40

A 2025-re vonatkozó előzetes adatok szerint a megújuló energiaforrásokból származó energia aránya az EU bruttó végső energiafogyasztásában a 2024-es 25,2 százalék után 2025-ben 26,2 százalék volt – tájékoztatott az Eurostat.

Gyorsítani kell a tempót
Az arány az adatgyűjtés 2004-es kezdete óta (amikor 9,6 százalék volt) folyamatosan emelkedik. Az EU 2030-ra kitűzött célja 42,5 százalék, aminek eléréséhez 2026 és 2030 között évente átlagosan 3,3 százalékpontos növekedésre lenne szükség – olvasható az Eurostat tájékoztatójában.

65,4 százalék és 19,4 százalék között szóródnak a tagállami adatok
Az EU-tagállamok közül Svédországban volt a legmagasabb a megújuló forrásokból származó energia aránya a bruttó végső energiafogyasztásban (65,4 százalék). Svédország elsősorban a szilárd biomasszára (tűzifa, faapríték, mezőgazdasági melléktermékek stb.), a vízenergiára és a szélenergiára támaszkodott. Ezt követte Finnország 53,0 százalékkal (szilárd biomassza, szél- és vízenergia), megelőzve Dániát (48,2 százalék), ahol a megújuló energiát főként szilárd biomasszából, szélenergiából és biogázból nyerik. A legalacsonyabb megújulóenergia-arányt Belgiumban (14.9 százalék), Szlovákiában (16,3 százalék) és Írországban (17,2 százalék) regisztrálták. A 19,7 százalékos magyar adat a 7. legkisebb a tagállamok között.

A villamosenergia-fogyasztás közel fele megújuló forrásból származik
A bruttó villamosenergia-fogyasztást tekintve az EU-ban a megújuló energiaforrások 49,9 százalékot tettek ki 2025-ben, ami 2,4 százalékpontos növekedést jelent 2024-hez képest. (Az idősor kezdetén, 2004-ben ez az arány 15,9 százalék volt.) Ausztriában a bruttó villamosenergia-fogyasztás 90,8 százaléka származott megújuló forrásokból, Svédországban pedig ez az arány 89,2 százalék volt. Dánia (77,7 százalék), Portugália (65,6 százalék), Görögország (60,9 százalék) és Spanyolország (60,7 százalék) szintén 60 százalék feletti megújuló-arányt ért el. A legalacsonyabb mutatókat Máltán (11,2 százalék), Csehországban (19,2 százalék), Luxemburgban (23,3 százalék), Szlovákiában (24,1 százalék), Cipruson (27,5 százalék) és Magyarországon (28,3 százalék) mérték az Eurostat részletes adatai szerint.

Hűtés-fűtés: új csúcson a megújuló források aránya
A megújuló energiaforrások használata a hűtés-fűtés szektorban tovább növekedett az EU-ban: az arány 2025-ben elérte a 27,4 százalékot, ami az idősor 2004-es kezdete (11,7 százalék) óta a legmagasabb érték. Az arány 0,7 százalékponttal nőtt 2024-hez (26,7 százalék) képest, ami alig marad el a 2004 és 2025 közötti 0,75 százalékpontos átlagos éves növekedéstől.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS