Megszületett a megállapodás: felére csökkenhet Európában a finom szálló por mennyisége 2030-ig

2024. 02. 21., 15:10

Az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes politikai megállapodott a levegő minőségéről szóló felülvizsgált irányelvről.

Az új jogszabály 2030-ig olyan uniós levegőminőségi előírásokat határoz meg, amelyek szorosabban igazodnak a WHO globális levegőminőségi iránymutatásaihoz. Ez fontos lépés az egészségünk jobb védelme és a környezetünk 2050-ig történő szennyezőanyag-mentessége felé vezető úton – olvasható a Bizottság közleményében.

„Ez a megállapodás mérföldkövet jelent a szennyezőanyag-mentesség, a tisztább és egészségesebb Európa megvalósítása felé. A felülvizsgált törvény rögzíti azokat a normákat és azt a pályát, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy egészségünket és környezetünket megvédjük a szennyezett levegőtől. Ez különösen a kiszolgáltatott csoportok, például a gyermekek és az idősek javát szolgálja” – mondta Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.

A környezeti levegő minőségéről szóló felülvizsgált irányelv célkitűzése szerint a fő szennyező anyag – a finom szálló por (PM2,5) – éves határértéke több mint felével csökken.

A nemzeti és helyi hatóságok határozzák meg, hogy milyen konkrét intézkedéseket hoznának az előírásoknak való megfelelés érdekében. A felülvizsgálat biztosítani fogja, hogy a légszennyezés miatt egészségkárosodásban szenvedőknek joguk legyen kártérítésre az uniós levegőminőségi szabályok megsértése esetén, emellett egyértelműbbé teszi az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a hatékony szankciókat és a levegőminőséggel kapcsolatos jobb nyilvános tájékoztatást.

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan el kell fogadnia a felülvizsgált irányelvet, mielőtt az hatályba lépne. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS