Megszületett a megállapodás: felére csökkenhet Európában a finom szálló por mennyisége 2030-ig

2024. 02. 21., 15:10

Az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes politikai megállapodott a levegő minőségéről szóló felülvizsgált irányelvről.

Az új jogszabály 2030-ig olyan uniós levegőminőségi előírásokat határoz meg, amelyek szorosabban igazodnak a WHO globális levegőminőségi iránymutatásaihoz. Ez fontos lépés az egészségünk jobb védelme és a környezetünk 2050-ig történő szennyezőanyag-mentessége felé vezető úton – olvasható a Bizottság közleményében.

„Ez a megállapodás mérföldkövet jelent a szennyezőanyag-mentesség, a tisztább és egészségesebb Európa megvalósítása felé. A felülvizsgált törvény rögzíti azokat a normákat és azt a pályát, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy egészségünket és környezetünket megvédjük a szennyezett levegőtől. Ez különösen a kiszolgáltatott csoportok, például a gyermekek és az idősek javát szolgálja” – mondta Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.

A környezeti levegő minőségéről szóló felülvizsgált irányelv célkitűzése szerint a fő szennyező anyag – a finom szálló por (PM2,5) – éves határértéke több mint felével csökken.

A nemzeti és helyi hatóságok határozzák meg, hogy milyen konkrét intézkedéseket hoznának az előírásoknak való megfelelés érdekében. A felülvizsgálat biztosítani fogja, hogy a légszennyezés miatt egészségkárosodásban szenvedőknek joguk legyen kártérítésre az uniós levegőminőségi szabályok megsértése esetén, emellett egyértelműbbé teszi az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a hatékony szankciókat és a levegőminőséggel kapcsolatos jobb nyilvános tájékoztatást.

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan el kell fogadnia a felülvizsgált irányelvet, mielőtt az hatályba lépne. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS