Megdobta az uniós exportot az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás

2020. 02. 03., 14:31

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás (GPM) végrehajtását követő első tíz hónapban a Japánba irányuló uniós export 6,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

Ez azt jelenti, hogy nagyobb volt a növekedés, mint az elmúlt három évben, amelynek átlaga 4,7 százalékot ért el (az Eurostat adatai). Az Európába irányuló japán export 6,3 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Phil Hogan kereskedelempolitikáért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az EU–Japán kereskedelmi megállapodás az európai és japán polgárok, munkavállalók, mezőgazdasági termelők és a vállalkozások javát szolgálja. A nyitottság, a bizalom és a megállapított szabályok iránti elkötelezettség segít abban, hogy megvalósítsuk a kereskedelem fenntartható növekedését. Az EU a világ legnagyobb és legaktívabb kereskedelmi blokkja, és ez a jövőben is így fog maradni. Az EU több mint 70 ország megbízható kétoldalú partnere, amelyekkel a világ legnagyobb kereskedelmi hálózatát alakította ki.”

Bizonyos ágazatokban még erőteljesebb exportnövekedés volt tapasztalható az említett időszakban:

  • A hús kivitele 12 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshús exportja 12,6 százalékos növekedést mutatott, a fagyasztott marhahús kivitele pedig több mint háromszorosára emelkedett.
  • A tejtermékek exportja 10,4 százalékkal emelkedett (ezen belül a vajkivitel 47 százalékkal nőtt).
  • Az italok kivitele 20 százalékkal emelkedett, a borexport 17,3 százalékkal nőtt.
  • A bőrtermékek és ruházati cikkek kivitele 14 százalékkal, illetve 9,5 százalékkal bővült.
  • Az elektromos gépek, például telekommunikációs berendezések, elektronikus adathordozók és az elektromos áramkörök exportja 16,4 százalékkal emelkedett.

Az EU–Japán GPM Japánba irányuló új exportlehetőségeket kínál az uniós vállalkozások számára, függetlenül azok méretétől. A Japánba irányuló uniós exportra évente kivetett 1 milliárd eurós nagyságrendű vámok döntő többségét eltörli. A megállapodás teljes körű végrehajtását követően Japán eltörli az EU-ból importált termékekre kivetett vámok 97 százalékát, és az EU és Japán közötti kereskedelem közel évi 36 milliárd euróval nőhet.

Az EU–Japán GPM például a következő ágazatok számára bizonyult előnyösnek:

  • Spanyol bőráruk: A Masaltos spanyol cipőgyár bevételének megközelítőleg kétharmadát tengerentúli értékesítéseinek köszönheti, amelyből a Japánba irányuló export 4 százalékot tesz ki. Javult a versenyképessége a japán piacon, mivel a GPM-nek köszönhetően csökkentek a luxustermékek exportőreinek költségei.
  • Francia vetőmagok: A Franciaországban működő HEMP-it vetőmagok termelésére és tanúsítására szakosodott gazdálkodói szövetkezet. Az elmúlt négy évben a hokkaidoi kenderszövetséggel együttműködésben megpróbálták újraindítani Japánban a tradicionális kendertermesztést. Az EU Japánnal kötött kereskedelmi megállapodása elősegítheti a HEMP-it és a japán gazdálkodók közötti üzleti kapcsolatokat a THC-t nem tartalmazó növényfajták létrehozása terén.
  • Ír marhahús: A Bord Bia, az ír élelmezésügyi szervezet az EU által társfinanszírozott projekt keretében népszerűsíti az uniós marhahúst. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet Japánban az uniós élelmiszer-biztonság, -minőség és -fenntarthatóság magas szintjére. Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásnak köszönhetően a marhahúsra kivetett vámok fokozatosan 9 százalékra csökkennek a megállapodásban rögzített időszak alatt. Ez azt jelenti, hogy az ír marhahústermékeket versenyképes áron lehet értékesíteni.

GPM

A megállapodásnak köszönhetően az EU-ból származó 211 kiváló minőségű élelmiszer- és italtermék (földrajzi árujelző) értékesíthető már Japánban saját név alatt, és e termékek védelmet élveznek az utánzatokkal szemben.

Ezenkívül az EU jobban hozzáfér Japánban a közbeszerzési szerződésekhez, vagyis a világ egyik legnagyobb közbeszerzési piacához. A megállapodás kedvezőbb feltételeket biztosít a szolgáltatók számára, nagyobb mobilitást tesz lehetővé a vállalkozások alkalmazottai esetében, továbbá keretül szolgál a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséhez.

Az EU és Japán magas szintű normákat határoztak meg a fenntartható fejlődés terén is, és első alkalommal foglaltak a szövegbe konkrét kötelezettségvállalást az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodás végrehajtásáról.

Az export növekedése a megállapodás keretében (2019. februártól novemberig, a 2018. februártól novemberig tartó időszakhoz viszonyítva):

  • italok: 20 százalék
  • bor: 17,3 százalék
  • almabor: 31,5 százalék
  • tea: 39,8 százalék
  • tészta: 14,9 százalék
  • napraforgómag: 39,9 százalék
  • hús: 12 százalék
  • sertéshús: 12,6 százalék
  • szarvasmarhafélék fagyasztott húsa: 221,0 százalék
  • tejtermékek: 10 százalék
  • tej és tejszín: 120,7 százalék
  • vaj: 47,8 százalék
  • sajt: 7,0 százalék
  • bőráruk: 14 százalék
  • ruházat: 9 százalék
  • csecsemőruházat és kiegészítők: 108,3 százalék
  • elektromos gépek: 16,4 százalék
  • telefonkészülékek és telekommunikációs berendezések: 69 százalék
  • lemezek, szalagok, elektronikus adathordozók: 9,4 százalék
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.