Megdobta az uniós exportot az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás

Ez azt jelenti, hogy nagyobb volt a növekedés, mint az elmúlt három évben, amelynek átlaga 4,7 százalékot ért el (az Eurostat adatai). Az Európába irányuló japán export 6,3 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Phil Hogan kereskedelempolitikáért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az EU–Japán kereskedelmi megállapodás az európai és japán polgárok, munkavállalók, mezőgazdasági termelők és a vállalkozások javát szolgálja. A nyitottság, a bizalom és a megállapított szabályok iránti elkötelezettség segít abban, hogy megvalósítsuk a kereskedelem fenntartható növekedését. Az EU a világ legnagyobb és legaktívabb kereskedelmi blokkja, és ez a jövőben is így fog maradni. Az EU több mint 70 ország megbízható kétoldalú partnere, amelyekkel a világ legnagyobb kereskedelmi hálózatát alakította ki.”

Bizonyos ágazatokban még erőteljesebb exportnövekedés volt tapasztalható az említett időszakban:

• A hús kivitele 12 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshús exportja 12,6 százalékos növekedést mutatott, a fagyasztott marhahús kivitele pedig több mint háromszorosára emelkedett.
• A tejtermékek exportja 10,4 százalékkal emelkedett (ezen belül a vajkivitel 47 százalékkal nőtt).
• Az italok kivitele 20 százalékkal emelkedett, a borexport 17,3 százalékkal nőtt.
• A bőrtermékek és ruházati cikkek kivitele 14 százalékkal, illetve 9,5 százalékkal bővült.
• Az elektromos gépek, például telekommunikációs berendezések, elektronikus adathordozók és az elektromos áramkörök exportja 16,4 százalékkal emelkedett.

Az EU–Japán GPM Japánba irányuló új exportlehetőségeket kínál az uniós vállalkozások számára, függetlenül azok méretétől. A Japánba irányuló uniós exportra évente kivetett 1 milliárd eurós nagyságrendű vámok döntő többségét eltörli. A megállapodás teljes körű végrehajtását követően Japán eltörli az EU-ból importált termékekre kivetett vámok 97 százalékát, és az EU és Japán közötti kereskedelem közel évi 36 milliárd euróval nőhet.

Az EU–Japán GPM például a következő ágazatok számára bizonyult előnyösnek:

• Spanyol bőráruk: A Masaltos spanyol cipőgyár bevételének megközelítőleg kétharmadát tengerentúli értékesítéseinek köszönheti, amelyből a Japánba irányuló export 4 százalékot tesz ki. Javult a versenyképessége a japán piacon, mivel a GPM-nek köszönhetően csökkentek a luxustermékek exportőreinek költségei.
• Francia vetőmagok: A Franciaországban működő HEMP-it vetőmagok termelésére és tanúsítására szakosodott gazdálkodói szövetkezet. Az elmúlt négy évben a hokkaidoi kenderszövetséggel együttműködésben megpróbálták újraindítani Japánban a tradicionális kendertermesztést. Az EU Japánnal kötött kereskedelmi megállapodása elősegítheti a HEMP-it és a japán gazdálkodók közötti üzleti kapcsolatokat a THC-t nem tartalmazó növényfajták létrehozása terén.
• Ír marhahús: A Bord Bia, az ír élelmezésügyi szervezet az EU által társfinanszírozott projekt keretében népszerűsíti az uniós marhahúst. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet Japánban az uniós élelmiszer-biztonság, -minőség és -fenntarthatóság magas szintjére. Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásnak köszönhetően a marhahúsra kivetett vámok fokozatosan 9 százalékra csökkennek a megállapodásban rögzített időszak alatt. Ez azt jelenti, hogy az ír marhahústermékeket versenyképes áron lehet értékesíteni.

GPM

A megállapodásnak köszönhetően az EU-ból származó 211 kiváló minőségű élelmiszer- és italtermék (földrajzi árujelző) értékesíthető már Japánban saját név alatt, és e termékek védelmet élveznek az utánzatokkal szemben.

Ezenkívül az EU jobban hozzáfér Japánban a közbeszerzési szerződésekhez, vagyis a világ egyik legnagyobb közbeszerzési piacához. A megállapodás kedvezőbb feltételeket biztosít a szolgáltatók számára, nagyobb mobilitást tesz lehetővé a vállalkozások alkalmazottai esetében, továbbá keretül szolgál a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséhez.

Az EU és Japán magas szintű normákat határoztak meg a fenntartható fejlődés terén is, és első alkalommal foglaltak a szövegbe konkrét kötelezettségvállalást az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodás végrehajtásáról.

Az export növekedése a megállapodás keretében (2019. februártól novemberig, a 2018. februártól novemberig tartó időszakhoz viszonyítva):

• italok: 20 százalék
• bor: 17,3 százalék
• almabor: 31,5 százalék
• tea: 39,8 százalék
• tészta: 14,9 százalék
• napraforgómag: 39,9 százalék
• hús: 12 százalék
• sertéshús: 12,6 százalék
• szarvasmarhafélék fagyasztott húsa: 221,0 százalék
• tejtermékek: 10 százalék
• tej és tejszín: 120,7 százalék
• vaj: 47,8 százalék
• sajt: 7,0 százalék
• bőráruk: 14 százalék
• ruházat: 9 százalék
• csecsemőruházat és kiegészítők: 108,3 százalék
• elektromos gépek: 16,4 százalék
• telefonkészülékek és telekommunikációs berendezések: 69 százalék
• lemezek, szalagok, elektronikus adathordozók: 9,4 százalék