Megakadályozná az eladatlan ruhák és cipők megsemmisítését az Európai Bizottság

2026. 02. 09., 19:20

Az Európai Bizottság új intézkedéseket fogadott el az eladatlan ruházati cikkek, ruházati kiegészítők és lábbelik megsemmisítésének megelőzése érdekében.

Becslések szerint Európában évente az eladatlan textíliák 4–9 százaléka megsemmisül, mielőtt elhasználódna. Ez a hulladék mintegy 5,6 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményez, ami majdnem megegyezik Svédország 2021. évi teljes nettó kibocsátásával – emlékeztet az Európai Bizottság közleménye.

A 2024 júliusában lépett hatályba a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet, amely
– előírja a vállalatok számára, hogy tegyék közzé az általuk hulladékként eldobott eladatlan fogyasztási cikkekre vonatkozó információkat, és
– bevezeti az eladatlan ruházati cikkek, ruházati kiegészítők és lábbelik megsemmisítésének tilalmát.

Az (angolul itt elérhető) új intézkedések egyértelművé teszik, hogy a megsemmisítés milyen körülmények között engedélyezhető – például biztonsági okokból vagy a termék károsodása miatt. Emellett szabványosított formátumot vezetnek be a vállalkozások számára, hogy a lehető legegyszerűbb módon, további adminisztratív terhek nélkül közzétegyék az általuk eladott eladatlan fogyasztási cikkek mennyiségét.

A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet szerinti közzétételi szabályok már alkalmazandók a nagyvállalatokra, és 2030-ban a középvállalkozásokra is alkalmazandók lesznek.
A megsemmisítési tilalom 2026. július 19-től lesz alkalmazandó a nagyvállalatokra, a középvállalkozások pedig várhatóan 2030 júliusában. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-03-03 17:10:00
A Nemzetgazdasági Minisztérium a vállalkozói visszajelzésekre reagálva módosította a 2025. márciusban elindított „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” fantázianevű (GINOP Plusz-1.2.4-25) program pályázati felhívását.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS