Még a Big Ben is megszólalhat a Brexit pillanatában

2020. 01. 18., 11:00

Fényjátékokkal, London belvárosának fellobogózásával és külön erre az alkalomra tervezett pénzérme kibocsátásával készül a brit kormány a Brexitre, vagyis az Egyesült Királyság EU-tagságának két hét múlva esedékes megszűnésére.

Az Egyesült Királyság a jelenleg érvényes határidő alapján brit idő szerint január 31-én 23 órakor – közép-európai idő szerint február 1-jén nulla órakor – lép ki az Európai Unióból.

Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök hivatala, amely szombaton tette közzé a január 31-ére tervezett események egyelőre vázlatos menetrendjét, úgy fogalmaz közleményében, hogy az Egyesült Királyság a kilépés napján visszanyeri függetlenségét.

A programismertetésből kitűnik, hogy aznap este egy visszaszámláló órát vetítenek majd a kormányfői hivatalnak otthont nyújtó Downing Street falaira, és a környező kormányzati negyed, a Whitehall más épületeit is fényjátékokkal világítják meg.

A kilépés napján a londoni parlament épületegyüttese előtti tér, a Parliament Square összes zászlótartó oszlopára felvonják a Union Jacket, vagyis a brit lobogót.

Január 31-én napközben a kabinet rendkívüli kihelyezett ülést tart. A Downing Street szombati tájékoztatásából egyelőre csak annyi derül ki, hogy ennek helyszíne Észak-Anglia lesz, és a kabinettagok Boris Johnson miniszterelnök felzárkóztatási programját tekintik át.

Johnson aznap este televíziós beszédet is intéz a brit néphez, de ennek tartalmát a Downing Street egyelőre nem részletezte.

A kormányfői hivatal közölte ugyanakkor, hogy a kilépés napján különlegesen tervezett, 50 penny névértékű Brexit-pénzérme is forgalomba kerül „Peace, prosperity and friendship with all nations” – Béke, jólét és barátság minden nemzettel – felirattal.

Állampolgári kezdeményezés indult annak érdekében is, hogy a Brexit pillanatában megszólalhasson a londoni parlament órájának világhíres harangja, a Big Ben.

A brit kormány eredetileg nem tervezte a jelenleg teljes felújítás alatt álló óra- és harangszerkezet üzembe helyezését a kilépés napjára.

A 161 éves szerkezetet – amelynek harangjátéka legalább olyan híres, mint maga az óra –, valamint az órának és a harangnak otthont nyújtó, jelenleg teljesen felállványozott Erzsébet-tornyot 29 millió fontos (11,5 milliárd forintos) költségvetéssel négy évig tartó rekonstrukciónak vetik alá. A munkálatok várhatóan 2021 tavaszáig tartanak.

Boris Johnson a BBC televíziónak adott múlt heti évindító nyilatkozatában elmondta, hogy 500 ezer fontba (197 millió forintba) kerülne a Big Ben soron kívüli megszólaltatása január 31-én.

A brit miniszterelnök ugyanakkor nem zárta ki, hogy ha ez az összeg közadakozásból összejön, akkor a kormány kezdeményezi a Big Ben egyszeri üzembe helyezését a kilépés pillanatában.

A szinte azonnal elindított, 500 ezer font összegyűjtését célzó közösségi finanszírozási program keretében szombatig 200 ezer font gyűlt össze.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS