Légi közlekedés: megszületett az EU–ASEAN megállapodás, 1,1 milliárd ember érint

2022. 10. 18., 15:17

Az Európai Unió és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) átfogó légiközlekedési megállapodást írt alá, amely több légiközlekedési lehetőséget nyit meg és javítja a két térség közötti közvetlen összeköttetést, miközben korszerűsíti az érintett járatokra vonatkozó szabályokat és szabványokat.

A megállapodás azonnal alkalmazandó. A megállapodás a nemzetközi légiközlekedési megállapodások új generációjának legújabb példája, mivel olyan globális referenciaértékeket határoz meg, amelyek a két térség mind a 37 országát kötelezik a tisztességes versenyre, valamint a szociális és környezetvédelmi feltételek javítására. Az aláírás új lehetőségeket jelent a fogyasztók, a légitársaságok és a repülőterek számára mind Európában, mind az ASEAN-országokban (Brunei Darussalam Állam, Kambodzsa, Indonézia, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Malajzia, Mianmar, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam).

Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos így nyilatkozott: „Ez az első blokkok közötti légiközlekedési megállapodás, amely új szintre emeli az EU–ASEAN légiközlekedési partnerséget. Támogatni fogja a légi közlekedési ágazat Covid19 utáni talpraállását, és helyreállítja az olyannyira szükséges összeköttetést, amely mintegy 1,1 milliárd ember javát szolgálja, lehetővé téve a vállalkozások, a kereskedelem, az idegenforgalom és az emberek közötti kapcsolatok elmélyülését. A megállapodás több mint 140 kétoldalú légiközlekedési megállapodás helyébe lép, egységes szabályrendszert biztosít, és csökkenti a bürokráciát. Emellett új alapot biztosít számunkra ahhoz, hogy közösen dolgozhassunk a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható légi közlekedés iránti közös elkötelezettségünk jegyében.”

Szorosabb kapcsolatok és egyenlő versenyfeltételek

Az ASEAN globális gazdasági hatalom, és gyorsan növekvő légiközlekedési piaccal rendelkezik. 2019-ben ez volt az EU kilencedik legnagyobb uniós teherszállítási piaca, és a 16. legnagyobb személyszállítási piac, több mint 8 millió utassal. Az Európa és Ázsia közötti légi szolgáltatások modern keretrendszerének bevezetése amellett, hogy lehetőségeket nyit meg, magas színvonalat is biztosít, ezért befektetést jelent a jövőbe.

A megállapodás egyenlő versenyfeltételeket biztosít, és várhatóan új légiközlekedési lehetőségeket és gazdasági előnyöket teremt mindkét fél számára:

– A megállapodás több mint 140 kétoldalú légiközlekedési megállapodás helyébe lép, ezáltal egységes szabályrendszert biztosít, és csökkenti a bürokráciát. Azok az uniós tagállamok, amelyek nem kötöttek kétoldalú megállapodást az ASEAN-államokkal, mostantól korszerű jogi keretek között működhetnek velük együtt.

– Valamennyi uniós légitársaság üzemeltethet közvetlen járatokat az EU bármely repülőteréről az ASEAN-államok bármely repülőterére, és fordítva ugyanez vonatkozik az ASEAN légitársaságaira is. Ez segíteni fogja az EU és az ASEAN légitársaságait abban, hogy versenyezzenek a jövedelmező EU–ASEAN piacot megcélzó versenytársakkal.

– A légitársaságok heti 14 személyszállítási szolgáltatást kínálhatnak az egyes uniós tagállamokba vagy tagállamokból, valamint korlátlan áruszállítási szolgáltatást a két térségen keresztül és azon túl bármely harmadik országba (az úgynevezett „ötödik szabadságjog szerinti forgalmi jogok” alapján).

– A megállapodás korszerű és tisztességes versenyfeltételeket határoz meg a piaci torzulások kezelése érdekében.

Mindkét fél elismerte a környezetvédelmi és a szociális kérdések fontosságát is, és megállapodtak abban, hogy együttműködnek e területeken, és javítják szociális és munkaügyi jogszabályaikat és politikáikat.

Az Európai Bizottság 2016-ban kapott felhatalmazást a Tanácstól arra, hogy uniós szintű légiközlekedési megállapodásról tárgyaljon az ASEAN-nal. A tárgyalások 2021 júniusában zárultak le. Hasonló átfogó uniós légi közlekedési megállapodások más partnerországokkal is születtek már: az Egyesült Államokkal, Kanadával, Katarral, a Nyugat-Balkánnal, Marokkóval, Grúziával, Jordániával, Moldovával, Izraellel, Ukrajnával és Örményországgal – emlékeztet az Európai Bizottság közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.
2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS