Az Európai Parlament támogatta az első uniós szintű, külföldi működőtőke-átvilágítási rendszer felállítását, amely a stratégiai ágazatok védelmét hivatott szolgálni.
Bár az EU továbbra is nyitott a külföldről érkező működőtőke befektetés (FDI) számára, az unióba érkező befektetéseket mégis át kell világítani ahhoz, hogy azok ne jelentsenek veszélyt az unió stratégiai érdekeire. Az átvilágítás mikéntjéről a parlament és a tagállami szakminiszterekből álló Tanács között korábban megszületett informális megállapodást most 500 szavazattal, 49 ellenszavazat és 56 tartózkodás mellett fogadták el.
A parlament döntésének eredményeképpen létrejött az első, unió-szintű rendszer, amely segíti az FDI tagállamokban végzett, köz- és nemzetbiztonsági alapú átvilágítását.
A stratégiai ágazatok védelme
Az új jogszabály az olyan érzékeny szektorokat védi majd, mint többek között az energetika, a közlekedés, a kommunikáció, az adatforgalom, az űrtudomány, és a pénzügy. A kritikus technológiák között a félvezetők, a mesterséges intelligencia, és a robotika szerepel. A Parlament tárgyalói a vízszolgáltatást, az egészségügyet, a védelmi rendszereket, a médiát, a biotechnológiát és az élelmiszerbiztonságot is felvették a védett szektorok listájára.
Fokozott együttműködés, tagállami nyomás
A képviselők a jogszabályban nagyobb hangsúlyt helyeztek az információcserét szolgáló tagállami együttműködésre. A tagállamok ezentúl véleményezhetik az egymás területén tervezett befektetéseket. Az Európai Bizottság is kérhet információt és kiadhat véleményt, de a beruházásról továbbra is a tagállam hozza meg a végső döntést.
A jelentéstevő szerint
„Az „Európa, amely megvéd” elve valósággá vált. Ezzel a mechanizmussal felléphetünk az iparunkat, a technológiáinkat és a stratégiai érdekeinket fenyegető veszély ellen. A téma érzékenysége, némi vonakodás és a nagyon erős nyomás ellenére sikerült gyorsan létrehozni ezt az eljárást. Európa továbbra is nyitva áll a külföldi beruházások előtt, de kezébe veszi a sorsát” – mondta a témáért a parlamentben felelős francia néppárti képviselő, Franck Proust.
A következő lépések
A Tanács várhatóan a március 5-i ülésén fogadja el hivatalosan a jogszabálytervezetet. A rendelet az unió hivatalos lapjában történő megjelenés után másfél évvel lép hatályba.
Változások az EU-ban
Jelenleg az unió 14 országában működik már beruházás-átvilágító rendszer (Magyarországon, Ausztriában, Dániában, Németországban, Finnországban, Franciaországban, Lettországban, Litvániában, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban), azonban a mechanizmusok mind az általuk vizsgált terület, mind felépítés tekintetében jelentősen eltérnek egymástól. Egy-egy adott uniós országban tervezett külföldi közvetlen beruházás a tagállam szomszédait is érintheti: a rendelettervezet ezekkel a hatásokkal is foglalkozik.
Az elmúlt húsz év során radikálisan átalakult az Európába áramló közvetlen külföldi működőtőke-befektetések szerkezete. Egyre több beruházás érkezik fejlődő országokból; a kínai befektetések mennyisége például hatszorosára, a brazil tízszeresére, az orosz pedig kétszeresére nőtt, a külföldi tőke elsősorban a csúcstechnológiai ágazatokat célozza, és gyakran állami tulajdonú vagy állami befolyás alatt álló vállalatok révén.
A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.
A Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója a TelePaks Kistérségi Televízió stúdiójában értékelte az elmúlt időszakot.