Külföldi működőtőke-befektetések: alaposabb lesz az uniós átvilágítás

2019. 02. 15., 16:17

Az Európai Parlament támogatta az első uniós szintű, külföldi működőtőke-átvilágítási rendszer felállítását, amely a stratégiai ágazatok védelmét hivatott szolgálni.

  • Most először van az Európai Uniónak eszköze az ide érkező külföldi működőtőke (FDI) ellenőrzésére nemzetbiztonsági és közbiztonsági megfontolások alapján.
  • Központban az érzékeny ágazatok és technológiák, ahová homályos hátterű, idegen kormányokhoz kapcsolódó vagy állami tulajdonú cégek kívánnak befektetni.
  • Az uniós tagállamoknak együtt kell működni és megosztani egymással a tervezett FDI-re vonatkozó információt; az Európai Bizottság véleményt fogalmaz a befektetésről.

Bár az EU továbbra is nyitott a külföldről érkező működőtőke befektetés (FDI) számára, az unióba érkező befektetéseket mégis át kell világítani ahhoz, hogy azok ne jelentsenek veszélyt az unió stratégiai érdekeire. Az átvilágítás mikéntjéről a parlament és a tagállami szakminiszterekből álló Tanács között korábban megszületett informális megállapodást most 500 szavazattal, 49 ellenszavazat és 56 tartózkodás mellett fogadták el.

A parlament döntésének eredményeképpen létrejött az első, unió-szintű rendszer, amely segíti az FDI tagállamokban végzett, köz- és nemzetbiztonsági alapú átvilágítását.

A stratégiai ágazatok védelme

Az új jogszabály az olyan érzékeny szektorokat védi majd, mint többek között az energetika, a közlekedés, a kommunikáció, az adatforgalom, az űrtudomány, és a pénzügy. A kritikus technológiák között a félvezetők, a mesterséges intelligencia, és a robotika szerepel. A Parlament tárgyalói a vízszolgáltatást, az egészségügyet, a védelmi rendszereket, a médiát, a biotechnológiát és az élelmiszerbiztonságot is felvették a védett szektorok listájára.

Fokozott együttműködés, tagállami nyomás

A képviselők a jogszabályban nagyobb hangsúlyt helyeztek az információcserét szolgáló tagállami együttműködésre. A tagállamok ezentúl véleményezhetik az egymás területén tervezett befektetéseket. Az Európai Bizottság is kérhet információt és kiadhat véleményt, de a beruházásról továbbra is a tagállam hozza meg a végső döntést.

A jelentéstevő szerint

„Az „Európa, amely megvéd” elve valósággá vált. Ezzel a mechanizmussal felléphetünk az iparunkat, a technológiáinkat és a stratégiai érdekeinket fenyegető veszély ellen. A téma érzékenysége, némi vonakodás és a nagyon erős nyomás ellenére sikerült gyorsan létrehozni ezt az eljárást. Európa továbbra is nyitva áll a külföldi beruházások előtt, de kezébe veszi a sorsát” – mondta a témáért a parlamentben felelős francia néppárti képviselő, Franck Proust.

A következő lépések

A Tanács várhatóan a március 5-i ülésén fogadja el hivatalosan a jogszabálytervezetet. A rendelet az unió hivatalos lapjában történő megjelenés után másfél évvel lép hatályba.

Változások az EU-ban

Jelenleg az unió 14 országában működik már beruházás-átvilágító rendszer (Magyarországon, Ausztriában, Dániában, Németországban, Finnországban, Franciaországban, Lettországban, Litvániában, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban), azonban a mechanizmusok mind az általuk vizsgált terület, mind felépítés tekintetében jelentősen eltérnek egymástól. Egy-egy adott uniós országban tervezett külföldi közvetlen beruházás a tagállam szomszédait is érintheti: a rendelettervezet ezekkel a hatásokkal is foglalkozik.

Az elmúlt húsz év során radikálisan átalakult az Európába áramló közvetlen külföldi működőtőke-befektetések szerkezete. Egyre több beruházás érkezik fejlődő országokból; a kínai befektetések mennyisége például hatszorosára, a brazil tízszeresére, az orosz pedig kétszeresére nőtt, a külföldi tőke elsősorban a csúcstechnológiai ágazatokat célozza, és gyakran állami tulajdonú vagy állami befolyás alatt álló vállalatok révén.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 13:10:00
2024. március 1-jén módosul az UJEGYKE-nyomtatvány, ettől az időponttól már külön is bejelenthető állandó meghatalmazás az áruk uniós vámjogi státuszáról szóló igazolás (T2L vagy T2L/F) kiadásával kapcsolatos ügyek intézésére – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS