Külföldi működőtőke-befektetések: alaposabb lesz az uniós átvilágítás

2019. 02. 15., 16:17

Az Európai Parlament támogatta az első uniós szintű, külföldi működőtőke-átvilágítási rendszer felállítását, amely a stratégiai ágazatok védelmét hivatott szolgálni.

  • Most először van az Európai Uniónak eszköze az ide érkező külföldi működőtőke (FDI) ellenőrzésére nemzetbiztonsági és közbiztonsági megfontolások alapján.
  • Központban az érzékeny ágazatok és technológiák, ahová homályos hátterű, idegen kormányokhoz kapcsolódó vagy állami tulajdonú cégek kívánnak befektetni.
  • Az uniós tagállamoknak együtt kell működni és megosztani egymással a tervezett FDI-re vonatkozó információt; az Európai Bizottság véleményt fogalmaz a befektetésről.

Bár az EU továbbra is nyitott a külföldről érkező működőtőke befektetés (FDI) számára, az unióba érkező befektetéseket mégis át kell világítani ahhoz, hogy azok ne jelentsenek veszélyt az unió stratégiai érdekeire. Az átvilágítás mikéntjéről a parlament és a tagállami szakminiszterekből álló Tanács között korábban megszületett informális megállapodást most 500 szavazattal, 49 ellenszavazat és 56 tartózkodás mellett fogadták el.

A parlament döntésének eredményeképpen létrejött az első, unió-szintű rendszer, amely segíti az FDI tagállamokban végzett, köz- és nemzetbiztonsági alapú átvilágítását.

A stratégiai ágazatok védelme

Az új jogszabály az olyan érzékeny szektorokat védi majd, mint többek között az energetika, a közlekedés, a kommunikáció, az adatforgalom, az űrtudomány, és a pénzügy. A kritikus technológiák között a félvezetők, a mesterséges intelligencia, és a robotika szerepel. A Parlament tárgyalói a vízszolgáltatást, az egészségügyet, a védelmi rendszereket, a médiát, a biotechnológiát és az élelmiszerbiztonságot is felvették a védett szektorok listájára.

Fokozott együttműködés, tagállami nyomás

A képviselők a jogszabályban nagyobb hangsúlyt helyeztek az információcserét szolgáló tagállami együttműködésre. A tagállamok ezentúl véleményezhetik az egymás területén tervezett befektetéseket. Az Európai Bizottság is kérhet információt és kiadhat véleményt, de a beruházásról továbbra is a tagállam hozza meg a végső döntést.

A jelentéstevő szerint

„Az „Európa, amely megvéd” elve valósággá vált. Ezzel a mechanizmussal felléphetünk az iparunkat, a technológiáinkat és a stratégiai érdekeinket fenyegető veszély ellen. A téma érzékenysége, némi vonakodás és a nagyon erős nyomás ellenére sikerült gyorsan létrehozni ezt az eljárást. Európa továbbra is nyitva áll a külföldi beruházások előtt, de kezébe veszi a sorsát” – mondta a témáért a parlamentben felelős francia néppárti képviselő, Franck Proust.

A következő lépések

A Tanács várhatóan a március 5-i ülésén fogadja el hivatalosan a jogszabálytervezetet. A rendelet az unió hivatalos lapjában történő megjelenés után másfél évvel lép hatályba.

Változások az EU-ban

Jelenleg az unió 14 országában működik már beruházás-átvilágító rendszer (Magyarországon, Ausztriában, Dániában, Németországban, Finnországban, Franciaországban, Lettországban, Litvániában, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban), azonban a mechanizmusok mind az általuk vizsgált terület, mind felépítés tekintetében jelentősen eltérnek egymástól. Egy-egy adott uniós országban tervezett külföldi közvetlen beruházás a tagállam szomszédait is érintheti: a rendelettervezet ezekkel a hatásokkal is foglalkozik.

Az elmúlt húsz év során radikálisan átalakult az Európába áramló közvetlen külföldi működőtőke-befektetések szerkezete. Egyre több beruházás érkezik fejlődő országokból; a kínai befektetések mennyisége például hatszorosára, a brazil tízszeresére, az orosz pedig kétszeresére nőtt, a külföldi tőke elsősorban a csúcstechnológiai ágazatokat célozza, és gyakran állami tulajdonú vagy állami befolyás alatt álló vállalatok révén.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025-07-15 15:20:00
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS