Európai Parlament többször is elhalasztotta a szavazást, végül azonban meggyőző többséggel elfogadta a rendelet szövegét, amelyet már az Európai Tanács is jóváhagyott. A legfontosabb tudnivalókat a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai foglalták össze.
A még 2020-ban indított jogalkotási eljárás eredményeként megszületett ún. MiCA (Markets in Crypto-Assets) rendelet célja, hogy egy átlátható, a befektetők védelmét célzó szabályozási környezetet teremtsen a kriptoeszközök európai piacán. Mindezt úgy, hogy a kriptoeszközökben és a digitális szolgáltatásokban rejlő innováció előrehaladását feleslegesen ne gátolja, az európai kriptopiac vonzerejét ne csökkentse.
A rendelet hatálya kiterjed mindazokra, akik kriptoeszköz-kibocsátással vagy kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokkal szeretnének foglalkozni az Európai Unióban. A rendelet alapján kriptoeszköz-kibocsátónak minősül minden olyan jogi személy, amely nyilvános ajánlattétel keretében bármilyen típusú kriptoeszközt kínál vagy ilyen kriptoeszközt kíván bevezetni valamely kriptoeszköz-kereskedési platformra.
„Kriptoeszköz szolgáltatónak minősül az, aki foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében például kriptoeszköz-kereskedési platformot működtet, kriptoeszközök fiat valutára vagy más kriptoeszközre történő átváltását vállalja, kriptoeszközök letétkezelését, adminisztrációját végzi vagy kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadási tevékenységet folytat” – magyarázza Dékány Csilla, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.
Ugyanakkor egyes személyeket – így például a monetáris minőségben eljáró Európai Központi Bankot és a tagállamok nemzeti bankjait, az Európai Beruházási Bankot, a közjogi nemzetközi szervezeteket, azon személyeket, akik kizárólag cégcsoporton belül (anya-, vagy leányvállalatnak) nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatásokat – a rendelet kivesz a személyi hatálya alól.
A rendelet tárgyi hatálya a kriptoeszközökre terjed ki. A rendelet értelmében a kriptoeszköz értékek vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia (distributed ledger technology) vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható. A rendelet három kriptoeszköz típust is megkülönböztet: eszközalapú-token, elektronikuspénz-token, valamint felhasználói token. Az eszközalapú tokenekre és az elektronikuspénz-tokenekre szigorúbb szabályok vonatkoznak.
Egyes kriptoeszközök – például a megosztott főkönyvi technológia útján kibocsátott átruházható értékpapírok, kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei, egyes betétek stb. – azonban nem tartoznak a rendelet hatálya alá.
Az kriptoeszköz-kibocsátóknak az átláthatóságot elősegítő kriptoeszköz-alapdokumentumot kell készíteniük, amelyben – egyebek mellett – részletesen be kell mutatni a kibocsátó szervezetet, valamint a projekt fő résztvevőit, a bevezetendő kriptoeszközök számát, kibocsátási árát, jegyzési feltételeket és a kockázatokat.
A rendelet a marketingközleményekkel szemben is támaszt követelményeket, így az azokban foglalt információknak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lenniük, összhangban kell állniuk az alapdokumentummal, és úgy kell közzétenni őket, hogy egyértelműen felismerhető legyen az, hogy azok marketingkommunikációnak minősülnek. Ezen felül a marketingközleményeket – ahogy az alapdokumentumot is – az illetékes tagállami hatóságnak meg kell küldeni.
„A rendeletet teljes egészében a hatálybalépése utáni 18. hónaptól kell majd alkalmazni. Azzal, hogy a kriptoeszközök piacának EU-s szinten történő szabályozására sor került, az uniós jogalkotó tulajdonképpen elismerte azt, hogy a kriptoeszközök mára a kereskedelmi forgalom fontos tárgyaivá váltak” – hangsúlyozza Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.
Jeong Kwan szeptember 25-én 15:00-17:30 között tart előadást a templomi konyha művészetéről, az egészségmegőrzésről és szót ejt a fenntarthatóság fontosságáról is.
2023. szeptember 17-én reggel megkezdődik a Paksi Atomerőmű 1. blokkjához tartozó villamos berendezés szénkefecseréje.