Az Európai Bizottság „májusi kötelezettségszegési eljárási csomagjában” a főbb határozatok között négy magyar ügy szerepel; problémásnak találtatott (egyebek mellett) a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelmek adózási átláthatóságának biztosítása is.
Az Európai Bizottság felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország (valamint Németország, Lengyelország és Románia) ellen az egyének és vállalkozások által az online platformok használata révén szerzett jövedelmekre vonatkozó, időben történő információcsere elmulasztása miatt.
Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv (DAC7) módosításáról szóló, 2021. március 22-i (EU) 2021/514 irányelv 2023. január 1-jétől új átláthatósági szabályokat vezetett be az adózás területén a digitális platformokon folytatott ügyletekre vonatkozóan. A cél, hogy jobban lehessen azonosítani azokat a helyzeteket, amelyekben adót kell fizetni. Az adatszolgáltatásnak két szakaszban kellett történnie. Először is, az online platformok kötelesek voltak összegyűjteni az egyének és a vállalkozások által 2023 folyamán szerzett jövedelemre vonatkozó információkat, és jelenteniük kellett őket a platform szerinti tagállamnak. A szóban forgó tagállamnak ezt követően 2024. február 29-ig el kellett végeznie az említett információk cseréjét. Az időben történő adatszolgáltatás és információcsere elengedhetetlen az Unión belüli egyenlő versenyfeltételek biztosításához és a DAC7 valamennyi tagállamban történő zökkenőmentes működéséhez – sorolja a teendőket a bizottság közleménye. Németország, Magyarország, Lengyelország és Románia nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy elvégezze a szükséges információk más tagállamok adóhatóságaival történő cseréjét, és ez megnehezíti, hogy végrehajtsák a helyi adójogszabályokat. A Bizottság ezért felszólító levelet küld ezeknek az országoknak, amelyeknek mostantól két hónap áll rendelkezésre, hogy válaszoljanak és orvosolják a Bizottság által kifogásolt hiányosságokat. Amennyiben nem kap kielégítő választ a tagállamoktól, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
A Bizottság indokolással ellátott véleményt intéz Magyarországhoz az egységes európai vasúti térségre vonatkozó egyes uniós szabályok helyes átültetésének és alkalmazásának elmulasztása miatt. A magyar vasúti jogi keret nincs teljes mértékben összhangban az (EU) 2016/2370 irányelvvel módosított, az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU irányelvvel. A nemzeti rendelkezések a jelek szerint indokolatlanul korlátozzák a gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat kérelmezésének jogát – sérelmezi a Bizottság. Ezt a vizsgálatot annak értékelésére használják, hogy az új vasúti szolgáltatások milyen hatást gyakorolnak a közszolgáltatásként működtetett meglévő vasúti összeköttetésekre; célja a piaci feltételek mellett működő szolgáltatók és a közszolgáltatási szerződés alapján vasúti szolgáltatásokat üzemeltető vállalkozások érdekei között fennálló egyensúly megteremtése. A Bizottság továbbra is azon a véleményen van, hogy a magyar szabályozás nem felel meg a 2012/34/EU irányelv egyes rendelkezéseinek, azaz nem garantálja a pályahálózat-működtető alapvető funkcióinak függetlenségét és a pályahálózat-működtető azon lehetőségét, hogy a vasúti társaságokkal együttműködési megállapodásokat kössön, valamint nem tartja tiszteletben a nemzeti igazgatási szerv és a más tagállamokban működő társszervek közötti együttműködésre vonatkozó szabályozást.
A Bizottság 2023 novemberében felszólító levelet küldött az ügyben. Magyarország eddig nem tett korrekciós intézkedéseket a Bizottság aggályainak eloszlatása érdekében. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt intéz Magyarországhoz, amelynek két hónap áll rendelkezésre, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett kérdésekre. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal (és Máltával) szemben a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményben (Aarhusi Egyezmény) foglalt követelmények teljes körű átültetésének elmulasztása miatt. A nemzeti jognak egyértelműnek és pontosnak kell lennie a környezetvédelmi aktusok bíróság előtti megtámadásának lehetőségét illetően. Magyarország viszont nemzeti jogszabályaiban nem teszi lehetővé, hogy bíróság előtt meg lehessen támadni a nemzeti hatóságok bármely határozatát vagy mulasztását a következő környezetvédelmi szakpolitikai területeken: természetvédelem, vízgazdálkodás, levegőminőség, hulladékgazdálkodás, ipari kibocsátások és zajvédelem – olvasható a Bizottság közleményében. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményeket bocsát ki.
Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amiért az a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvénnyel megsértette az uniós jogot. „A törvény létrehozza az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek feladata a más állam, valamint külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett meghatározott tevékenységek feltárása és vizsgálata, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik; valamint azon szervezetek feltérképezése és vizsgálata, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával olyan tevékenységet folytatnak, amely befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére vagy a választói akaratra. Olyan rendelkezéseket és a hatályos magyar jogszabályokra vonatkozó módosításokat is tartalmaz, amelyek megtiltják a választásokban részt vevő jelölteknek, politikai pártoknak és egyesületeknek, hogy külföldi finanszírozást használjanak fel a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére a szóban forgó választások során, valamint büntetőjogilag szankcionálják a külföldi támogatások választással összefüggésben történő felhasználását” – összegez a Bizottság közleménye.
A testület 2024 februárjában, felszólító levél küldése útján indította meg a kötelezettségszegési eljárást. A Magyarországtól kapott válasz nem oszlatta el a Bizottság által felvetett aggályokat. Az Európai Bizottság ezért a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt bocsát ki. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon és meghozza a szükséges intézkedéseket. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.