Az Európai Tanács hivatalosan elfogadta a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelvet.
A jogszabálynak köszönhetően javulni fog a környezeti bűncselekmények kivizsgálása és a kapcsolódó büntetőeljárások lefolytatása – ígéri a Tanács közleménye.
A magyarul itt olvasható irányelv az EU egészére vonatkozóan minimumszabályokat állapít meg a bűncselekmények és a szankciók meghatározása tekintetében. Az irányelvet csak az EU-n belül elkövetett bűncselekményekre kell majd alkalmazni, a tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy joghatóságukat a területükön kívül elkövetett bűncselekményekre is kiterjesztik.
A büntetendő cselekmények száma a korábbi 9-ről 20-ra emelkedik. Az irányelvbe újonnan felvett bűncselekmények közé tartozik például a faanyagok tiltott kereskedelme, a hajók szennyezést okozó alkatrészeinek illegális újrafeldolgozása, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése.
Az új jogszabály a bűncselekmények minősített eseteiről is rendelkezik. Minősített bűncselekményről akkor beszélünk, ha az irányelvben említett bűncselekmények valamelyikét szándékosan követik el, és az a környezet pusztulását, illetve visszafordíthatatlan vagy hosszan tartó károsodását okozza.
Azoknak a szándékosan elkövetett bűncselekményeknek az esetében, amelyek halált okoznak, a büntetési tétel felső határa legalább tíz év szabadságvesztés lesz (a tagállamok azonban ennél szigorúbb büntetési tételt is megállapíthatnak nemzeti jogukban). Más bűncselekmények esetében öt évig terjedhet a büntetésként kiszabható szabadságvesztés időtartama. A minősített bűncselekmények esetében legalább nyolc év lesz a büntetésül kiszabható szabadságvesztés felső határa.
A cégeknek a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetése esetén teljes globális árbevételük legalább 5 százalékát vagy 40 millió eurót kell majd befizetniük pénzbírságként. Minden egyéb bűncselekmény esetében a teljes globális árbevétel legalább 3 százaléka vagy – alternatívaként – 24 millió euró lesz a pénzbírság felső határa.
A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a természetes személyeket és a cégeket járulékos intézkedésekkel is szankcionálni lehessen – például arra lehessen kötelezni az elkövetőket, hogy állítsák helyre a környezetet, vagy térítsék meg az okozott kárt, ki lehessen zárni őket a közfinanszírozásból, illetve vissza lehessen vonni a részükre kiadott engedélyeket és jóváhagyásokat.
Az irányelv hatálybalépésétől számítva két év áll a tagállamok rendelkezésére, hogy nemzeti szabályaikat hozzáigazítsák az irányelvhez.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.