Klímavédelem: az Európai Parlament megszavazta a 40 százalékos kibocsátás-csökkentést

2023. 03. 14., 20:43

Módosul a közös kötelezettségvállalási rendelet, hogy a tagállamokban csökkenjen a közlekedésből, épülethasználatból és mezőgazdaságból származó kibocsátás legnagyobb megengedett mennyisége.

  • 2030-ra kivétel nélkül minden tagországnak csökkentenie kell kibocsátását.
  • A célértékek az egy főre jutó GDP-n és költséghatékonysági szempontokon alapulnak.
  • Kevesebb lehetőség a kibocsátási egységek kereskedelmére, előzetes felhasználására és átvitelére.
  • A tagállami lépésekkel kapcsolatos információk közzétételével nő az átláthatóság.

Az Európai Parlament március 14-én 486 szavazattal, 132 ellenében és 10 tartózkodás mellett elfogadta a közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgált szabályait. A rendelet a közúti közlekedés, az épületek fűtése, a mezőgazdaság, a kis ipari létesítmények és a hulladékgazdálkodás révén a légkörbe jutó üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyiségének éves csökkentésére kötelez minden tagállamot. Az EU összes kibocsátásának durván a 60 százaléka tartozik jelenleg a hatálya alá.

A rendelet uniós szinten 30 százalékos ÜHG-csökkentési célértéket határoz meg 2030-ra a 2005-ös kibocsátáshoz képest, a felülvizsgálat nyomán ez 40 százalékra nőne. A tagállamoknak ehhez most először nem egységesen, hanem 10 és 50 százalék közötti mértékben kellene csökkenteniük kibocsátásukat. Az egyedi 2030-as célértékek az egy főre jutó GDP-n és költséghatékonysági szempontokon alapulnak. A tagállamok ezentúl nem léphetik majd túl a számukra megengedett éves ÜHG-kibocsátási keretet sem.

A felülvizsgált rendelkezések a méltányos és társadalmilag igazságos átmenetre figyelemmel kellő mozgásteret biztosítanak a tagállamoknak a kitűzött célok eléréséhez, ugyanakkor bezárják azokat a kiskapukat, amelyek meghiúsítanák az általános uniós szintű kibocsátáscsökkentési cél teljesülését. Ennek megfelelően korlátozzák a kibocsátáskereskedelmi egységek bizonyos ügyleteit: meg lesz szabva, hogy egy adott tagország mennyi kibocsátási egységet vihet át egyik évről a másikra vagy használhat fel jövőbeli kerete terhére, mint ahogyan az is, hogy más tagországokkal mennyit kereskedhet.

A Parlament a tagországok elszámoltathatósága érdekében azt kérte emellett az Európai Bizottságtól, hogy az könnyen hozzáférhető formában tegye közzé a teljesítéssel kapcsolatos információkat.

A felülvizsgált rendeletet most a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia. Húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép majd hatályba.

A közös kötelezettségvállalási rendelet az „Irány az 55%!” klímavédelmi csomag része, amely az európai klímarendelettel összhangban azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS