Klímavédelem: az Európai Parlament megszavazta a 40 százalékos kibocsátás-csökkentést

2023. 03. 14., 20:43

Módosul a közös kötelezettségvállalási rendelet, hogy a tagállamokban csökkenjen a közlekedésből, épülethasználatból és mezőgazdaságból származó kibocsátás legnagyobb megengedett mennyisége.

  • 2030-ra kivétel nélkül minden tagországnak csökkentenie kell kibocsátását.
  • A célértékek az egy főre jutó GDP-n és költséghatékonysági szempontokon alapulnak.
  • Kevesebb lehetőség a kibocsátási egységek kereskedelmére, előzetes felhasználására és átvitelére.
  • A tagállami lépésekkel kapcsolatos információk közzétételével nő az átláthatóság.

Az Európai Parlament március 14-én 486 szavazattal, 132 ellenében és 10 tartózkodás mellett elfogadta a közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgált szabályait. A rendelet a közúti közlekedés, az épületek fűtése, a mezőgazdaság, a kis ipari létesítmények és a hulladékgazdálkodás révén a légkörbe jutó üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyiségének éves csökkentésére kötelez minden tagállamot. Az EU összes kibocsátásának durván a 60 százaléka tartozik jelenleg a hatálya alá.

A rendelet uniós szinten 30 százalékos ÜHG-csökkentési célértéket határoz meg 2030-ra a 2005-ös kibocsátáshoz képest, a felülvizsgálat nyomán ez 40 százalékra nőne. A tagállamoknak ehhez most először nem egységesen, hanem 10 és 50 százalék közötti mértékben kellene csökkenteniük kibocsátásukat. Az egyedi 2030-as célértékek az egy főre jutó GDP-n és költséghatékonysági szempontokon alapulnak. A tagállamok ezentúl nem léphetik majd túl a számukra megengedett éves ÜHG-kibocsátási keretet sem.

A felülvizsgált rendelkezések a méltányos és társadalmilag igazságos átmenetre figyelemmel kellő mozgásteret biztosítanak a tagállamoknak a kitűzött célok eléréséhez, ugyanakkor bezárják azokat a kiskapukat, amelyek meghiúsítanák az általános uniós szintű kibocsátáscsökkentési cél teljesülését. Ennek megfelelően korlátozzák a kibocsátáskereskedelmi egységek bizonyos ügyleteit: meg lesz szabva, hogy egy adott tagország mennyi kibocsátási egységet vihet át egyik évről a másikra vagy használhat fel jövőbeli kerete terhére, mint ahogyan az is, hogy más tagországokkal mennyit kereskedhet.

A Parlament a tagországok elszámoltathatósága érdekében azt kérte emellett az Európai Bizottságtól, hogy az könnyen hozzáférhető formában tegye közzé a teljesítéssel kapcsolatos információkat.

A felülvizsgált rendeletet most a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia. Húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép majd hatályba.

A közös kötelezettségvállalási rendelet az „Irány az 55%!” klímavédelmi csomag része, amely az európai klímarendelettel összhangban azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS