Klímavédelem: az Európai Parlament megszavazta a 40 százalékos kibocsátás-csökkentést

2023. 03. 14., 20:43

Módosul a közös kötelezettségvállalási rendelet, hogy a tagállamokban csökkenjen a közlekedésből, épülethasználatból és mezőgazdaságból származó kibocsátás legnagyobb megengedett mennyisége.

  • 2030-ra kivétel nélkül minden tagországnak csökkentenie kell kibocsátását.
  • A célértékek az egy főre jutó GDP-n és költséghatékonysági szempontokon alapulnak.
  • Kevesebb lehetőség a kibocsátási egységek kereskedelmére, előzetes felhasználására és átvitelére.
  • A tagállami lépésekkel kapcsolatos információk közzétételével nő az átláthatóság.

Az Európai Parlament március 14-én 486 szavazattal, 132 ellenében és 10 tartózkodás mellett elfogadta a közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgált szabályait. A rendelet a közúti közlekedés, az épületek fűtése, a mezőgazdaság, a kis ipari létesítmények és a hulladékgazdálkodás révén a légkörbe jutó üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyiségének éves csökkentésére kötelez minden tagállamot. Az EU összes kibocsátásának durván a 60 százaléka tartozik jelenleg a hatálya alá.

A rendelet uniós szinten 30 százalékos ÜHG-csökkentési célértéket határoz meg 2030-ra a 2005-ös kibocsátáshoz képest, a felülvizsgálat nyomán ez 40 százalékra nőne. A tagállamoknak ehhez most először nem egységesen, hanem 10 és 50 százalék közötti mértékben kellene csökkenteniük kibocsátásukat. Az egyedi 2030-as célértékek az egy főre jutó GDP-n és költséghatékonysági szempontokon alapulnak. A tagállamok ezentúl nem léphetik majd túl a számukra megengedett éves ÜHG-kibocsátási keretet sem.

A felülvizsgált rendelkezések a méltányos és társadalmilag igazságos átmenetre figyelemmel kellő mozgásteret biztosítanak a tagállamoknak a kitűzött célok eléréséhez, ugyanakkor bezárják azokat a kiskapukat, amelyek meghiúsítanák az általános uniós szintű kibocsátáscsökkentési cél teljesülését. Ennek megfelelően korlátozzák a kibocsátáskereskedelmi egységek bizonyos ügyleteit: meg lesz szabva, hogy egy adott tagország mennyi kibocsátási egységet vihet át egyik évről a másikra vagy használhat fel jövőbeli kerete terhére, mint ahogyan az is, hogy más tagországokkal mennyit kereskedhet.

A Parlament a tagországok elszámoltathatósága érdekében azt kérte emellett az Európai Bizottságtól, hogy az könnyen hozzáférhető formában tegye közzé a teljesítéssel kapcsolatos információkat.

A felülvizsgált rendeletet most a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia. Húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép majd hatályba.

A közös kötelezettségvállalási rendelet az „Irány az 55%!” klímavédelmi csomag része, amely az európai klímarendelettel összhangban azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-19 10:10:00
A munkaviszony általában határozatlan időre jön létre. A munkáltató és a munkavállaló érdeke azonban azt is diktálhatja, hogy határozott idejű munkaszerződést kössenek. Mi a teendő, ha a munkavállalóra az eredetileg tervezettnél hosszabb ideig van szükség? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS