Kibocsátásmentes új személygépkocsik és kisteherautók 2035-től

2023. 02. 15., 15:12

Az Európai Parlament zöld jelzést adott a személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátását tovább korlátozó normáknak.

A képviselők 340 szavazattal, 279 ellenszavazattal és 21 tartózkodás mellett elfogadták a Tanáccsal létrejött megállapodást arról a rendeletjavaslatról, amely az EU ambiciózus klímavédelmi vállalásaihoz igazodva – az „Irány az 55%!” klímavédelmi csomag részeként – módosítja a személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatban támasztott követelményeket.

Az új szabályozás köztes kibocsátáscsökkentési célértékeket is meghatároz, hogy 2035-re egyetlen új személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű se terhelje kibocsátással a környezetet (azaz a 2021-es szinthez képest 100 százalékkal csökkenjen a teljes uniós járműállomány CO2-kibocsátása). 2030-ra például a személygépkocsik esetében 55 százalékos, a kisteherautóknál 50 százalékos kibocsátáscsökkentést irányoz elő.

Más tekintetben is lényeges változásokat hoz a rendelet:

  • A Bizottságnak 2025-re módszertant kell kidolgoznia az uniós piacon értékesített személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának teljes életciklusra vetített kiszámítására és az adatok bejelentésére, illetve adott esetben jogalkotási javaslatot terjesszen elő ehhez kapcsolódóan;
  • A Bizottság emellett 2026 decemberéig az adatok alapján figyelemmel fogja kísérni a kibocsátási határértékek és a valós vezetési feltételek mellett tapasztalt üzemanyag- és energiafogyasztás eltéréseit, továbbá jelentésben számol be a gyártók fajlagos CO2-kibocsátására vonatkozó adatok kiigazítását szolgáló módszertanról, illetve gondoskodik az esetlegesen feltárt problémák megfelelő kezeléséről;
  • Azok a gyártók, akik egy adott naptári évben kis sorozatban állítanak elő termékeket (1000–10000 új személygépkocsit vagy 1000–22000 új kisteherautót gyártanak), 2035 végéig mentesülhetnek a jelentéstételi kötelezettség alól. A szabályok ugyanakkor továbbra sem vonatkoznak azokra, akik 1000 járműnél kevesebbet gyártanak;
  • A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek (azaz a 0–50g CO2/km kibocsátású elektromos járművek és a hálózatról tölthető, jó teljesítményű ilyen hibridek) gyártását kevésbé szigorú CO2-kibocsátáscsökkentési követelményekkel ösztönző jelenlegi mechanizmus az eladások várható alakulásához igazodik majd. A 2025 és 2029 között értékesített új személygépkocsik esetében 25 százalék, az új kisteherautók esetében pedig 17 százalék lesz a referenciaérték. 2030-tól megszűnik ez az ösztönző;
  • A Bizottság 2025 végétől kezdve kétévente jelentést készít a kibocsátásmentes közúti mobilitás terén elért előrehaladásról.

„A rendelet ösztönzőleg hat a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek gyártására. Felfelé módosítja a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célértékeket, 2035-re pedig teljes kibocsátásmentességet határoz meg, ami nélkül nem teljesülhet a 2050-re vállalt klímasemlegesség. A gépjárműgyártók számára ezek az egyértelmű célértékek kiszámíthatóságot jelentenek, mindamellett ösztönzik az innovációt és a beruházásokat. A fogyasztók olcsóbban tudnak majd kibocsátásmentes gépjárműveket vásárolni és üzemeltetni, és gyorsabban kiépülhet a használtautópiac. Mindenki számára elérhető lesz a fenntartható autós közlekedés” – kommentálta a döntést Jan Huitema (Renew, Hollandia) jelentéstevő.

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS