Kibocsátásmentes új személygépkocsik és kisteherautók 2035-től

2023. 02. 15., 15:12

Az Európai Parlament zöld jelzést adott a személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátását tovább korlátozó normáknak.

A képviselők 340 szavazattal, 279 ellenszavazattal és 21 tartózkodás mellett elfogadták a Tanáccsal létrejött megállapodást arról a rendeletjavaslatról, amely az EU ambiciózus klímavédelmi vállalásaihoz igazodva – az „Irány az 55%!” klímavédelmi csomag részeként – módosítja a személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatban támasztott követelményeket.

Az új szabályozás köztes kibocsátáscsökkentési célértékeket is meghatároz, hogy 2035-re egyetlen új személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű se terhelje kibocsátással a környezetet (azaz a 2021-es szinthez képest 100 százalékkal csökkenjen a teljes uniós járműállomány CO2-kibocsátása). 2030-ra például a személygépkocsik esetében 55 százalékos, a kisteherautóknál 50 százalékos kibocsátáscsökkentést irányoz elő.

Más tekintetben is lényeges változásokat hoz a rendelet:

  • A Bizottságnak 2025-re módszertant kell kidolgoznia az uniós piacon értékesített személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának teljes életciklusra vetített kiszámítására és az adatok bejelentésére, illetve adott esetben jogalkotási javaslatot terjesszen elő ehhez kapcsolódóan;
  • A Bizottság emellett 2026 decemberéig az adatok alapján figyelemmel fogja kísérni a kibocsátási határértékek és a valós vezetési feltételek mellett tapasztalt üzemanyag- és energiafogyasztás eltéréseit, továbbá jelentésben számol be a gyártók fajlagos CO2-kibocsátására vonatkozó adatok kiigazítását szolgáló módszertanról, illetve gondoskodik az esetlegesen feltárt problémák megfelelő kezeléséről;
  • Azok a gyártók, akik egy adott naptári évben kis sorozatban állítanak elő termékeket (1000–10000 új személygépkocsit vagy 1000–22000 új kisteherautót gyártanak), 2035 végéig mentesülhetnek a jelentéstételi kötelezettség alól. A szabályok ugyanakkor továbbra sem vonatkoznak azokra, akik 1000 járműnél kevesebbet gyártanak;
  • A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek (azaz a 0–50g CO2/km kibocsátású elektromos járművek és a hálózatról tölthető, jó teljesítményű ilyen hibridek) gyártását kevésbé szigorú CO2-kibocsátáscsökkentési követelményekkel ösztönző jelenlegi mechanizmus az eladások várható alakulásához igazodik majd. A 2025 és 2029 között értékesített új személygépkocsik esetében 25 százalék, az új kisteherautók esetében pedig 17 százalék lesz a referenciaérték. 2030-tól megszűnik ez az ösztönző;
  • A Bizottság 2025 végétől kezdve kétévente jelentést készít a kibocsátásmentes közúti mobilitás terén elért előrehaladásról.

„A rendelet ösztönzőleg hat a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek gyártására. Felfelé módosítja a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célértékeket, 2035-re pedig teljes kibocsátásmentességet határoz meg, ami nélkül nem teljesülhet a 2050-re vállalt klímasemlegesség. A gépjárműgyártók számára ezek az egyértelmű célértékek kiszámíthatóságot jelentenek, mindamellett ösztönzik az innovációt és a beruházásokat. A fogyasztók olcsóbban tudnak majd kibocsátásmentes gépjárműveket vásárolni és üzemeltetni, és gyorsabban kiépülhet a használtautópiac. Mindenki számára elérhető lesz a fenntartható autós közlekedés” – kommentálta a döntést Jan Huitema (Renew, Hollandia) jelentéstevő.

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS