2026 októbere az Európai Kiberbiztonsági Hónap, ebből az alkalomból tette közzé az Európai Bizottság a munkahelyi kiberbiztonság állapotát vizsgáló új Eurobarométer-felmérés eredményeit.
A közel 26 ezer fő megkérdezésén alapuló felmérés szerint az adathalászat a leggyakoribb munkahelyi kiberfenyegetés: az alkalmazottak 39 százaléka számolt be adatok megszerzésére vagy illetéktelen hozzáférés elérésére tervezett csalárd üzenetekről vagy weboldalakról. Az alkalmazottak beszámoltak továbbá személyes adatok (18 százalék) és jelszavak (16 százalék) ellopására irányuló kísérletekről, rosszindulatú programokról (17 százalék), valamint mesterséges intelligencia által generált csalásokról (15 százalék) is – derül ki az Európai Bizottság összefoglalójából.
A válaszadók 83 százaléka értett egyet azzal, hogy a kibertámadások lehetséges következményei súlyosak – ugyanakkor mindössze 48 százalékuk állította magáról, hogy képes felismerni egy mesterséges intelligencia által generált hamis videót, és csupán 18 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy szervezetük (tudomásuk szerint) egyáltalán nem tapasztalt kiberincidenst.
A tudatosság nem jelenik meg a napi gyakorlatban
A munkahelyen digitális rendszereket és eszközöket használók 76 százaléka szerint kockázatos egy linkre kattintani anélkül, hogy ellenőriznénk a feladót. A válaszadók 74 százaléka szerint kockázatos ugyanazt a jelszót használni magán- és munkahelyi fiókokhoz, és 69 százalékuk szerint kockázatot jelent az is, ha a munkával kapcsolatos információkat megosztják a közösségi médiában. A legtöbb alkalmazott azt is tudja, hogy jelentenie kell a gyanús e-maileket és telepítenie kell a szoftverfrissítéseket.
Ez a tudatosság azonban gyakran nem jelenik meg a napi gyakorlatban. Míg a válaszadók 72 százaléka képesnek mondta magát a gyanús e-mailek azonosítására, mindössze 54 százalékuk ellenőrzi a feladót a a levélben szereplő linkek megnyitása előtt, és csak 50 százalékuk zárja le a számítógépet, amikor elhagyja a munkaállomást.
A felmérés szerint a legtöbb alkalmazott úgy véli, hogy szervezete hatékony a kibertámadások elleni védelemben – miközben a szervezeteknek csupán a fele hozta meg a kulcsfontosságú kiberbiztonsági intézkedéseket (további negyedük tervezi ezt).
A munkavállalók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben részesült kiberbiztonsági képzésben (a részvételi arány a kisebb szervezeteknél sokkal alacsonyabb). Az igény ennél nagyobbnak tűnik: a válaszadók 85 százaléka szívesen fejlesztené kiberbiztonsági készségeit (a fő akadály 26 százalékuknál az időhiány).
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”