Jön a beépített alkoholszonda? – Új szabályokat javasol az Európai Parlament az új gépjárművekre

2019. 03. 18., 15:46

Új szabályokat tervez az Európai Parlament az utak biztonsága és a kevesebb közlekedési baleset érdekében. Ennek értelmében az új gépjárműveket számos biztonsági eszközzel kellene majd felszerelni.

Az EU útjai a legbiztonságosabbak a világon, egymillió lakosra 49 halálos közúti baleset jut, míg ez a szám világszerte 174. Az EU útjain bekövetkezett halálos balesetek száma ugyan több mint a felére csökkent az elmúlt két évtizedben, a legutóbbi adatok szerint azonban ez jelenleg stagnál, így további intézkedésekre van szükség az utak és az utasok biztonsága érdekében.

A március 11–14. közötti strasbourgi plenáris ülésen az Európai Parlament zöld jelzést adott azoknak az új szabályoknak, amelyek kötelezővé tennék a különböző fejlett biztonsági berendezéseket az összes új, az EU-s piacon értékesített gépjárműben. A javaslatnak az is célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a technológiai fejlesztésekre, az olyan társadalmi tendenciákra, mint az elöregedő társadalom, vagy a vezetők figyelmét elvonó elektronikus eszközök egyre gyakoribb használata, illetve az egyre több kerékpárosra és gyalogosra.

Mi változna az új szabályoknak köszönhetően?

Minden új gépjárműben lennie kellene olyan életmentő technológiáknak, mint például a következők.

  • Intelligens sebességszabályozó rendszer, amely a gázpedálon keresztüli vibrálással figyelmezteti a vezetőt, ha az túllépte a sebességkorlátot.
  • A vezető álmosságára és figyelmetlenségére reagáló rendszer, ha az éberség csökkenne.
  • A figyelemelvonásra reagáló rendszer, amely figyelmezteti a vezetőt, ha adott forgalmi szituációban a vezető figyelme lankad.
  • Vészfékjelzés, amely a gépjármű mögött haladókat figyelmezteti villogó fénnyel arra, hogy az előttük haladó hirtelen fékezni fog.
  • Tolatás-érzékelő rendszer, amely segít elkerülni a tárgyakkal és személyekkel való ütközéseket, egy kamera vagy egy monitor segítségével.
  • Abroncsnyomás-ellenőrző rendszer, amely akkor figyelmezteti a vezetőt, ha csökken a nyomás a kerékben.
  • Beépített alkohol szonda, amely arra kötelezi a vezetőt, hogy fújjon bele egy szondába, mielőtt beindítja a gépjárművet.
  • Baleseti adatrögzítő, amely a releváns információkat gyűjti össze a baleset előtt, közben és után.

A személygépkocsikban és a könnyű haszongépjárművekben továbbá kötelező lenne a vészfék rendszer és a sávelhagyás-jelző rendszer, amelyek a teherautóknál már eddig is kötelezőek voltak. A teherautókban és buszokban kötelezőek lennének az olyan berendezések, amelyek abban segítik a vezetőt, hogy tükrök és kamerák nélkül is lássa a veszélyeztetett úthasználókat, és azonnal riasztaná a sofőrt, ha a kerékpárosok vagy a gyalogosok a gépjármű közelébe kerülnek.

Ezek a kötelező biztonsági felszerelések abban is segítenék a vezetőket, hogy hozzászokjanak az autonóm technikák használatához és így egyre szélesebb körben elfogadják a vezető nélküli autókat.

A szabályokról a Tanáccsal kell tárgyalni, mielőtt azok életbe lépnek.

Útbiztonság az EU-ban: tények és adatok (2017)

  • 2001 és 2017 között a halálos közúti balesetek száma 57,5 százalékkal csökkent.
  • A közúti balesetek 95 százalékánál az emberi hibát is számításba kell venni.
  • A közúti balesetek 46 százalékában az áldozatok a személygépkocsikban utazók.
  • A másik 46 százaléka az áldozatoknak a veszélyeztetett úthasználók: 21 százalékban a gyalogosok, 14 százalékban a motorkerékpárosok, 8 százalékban a kerékpárosok és 3 százalékban a segédmotor-kerékpárosok.
  • Az EU-n belül Svédországban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában a legbiztonságosabbak az utak.
  • Az EU-n belül Romániában, Bulgáriában és Horvátországban a legkevésbé biztonságosak az utak.
  • Az útbiztonság Magyarországon az uniós átlag alatt van: 2017-ben a közlekedési baleseteknek köszönhetően egymillió lakosra 64 halálos áldozat jutott, míg az EU-s átlag 49 volt.
  • A halálos kimenetelű közlekedési balesetek 8 százaléka történik autópályákon, 55 százalékuk vidéki utakon, 37 százalékuk pedig városi területeken.
  • A közlekedési balesetekben áldozatul esett emberek majdnem 14 százaléka 18 és 24 év közötti, míg az európai lakosság csupán 8 százaléka tartozik ebbe a korosztályba.
  • A demográfiai változásoknak köszönhetően a közúti balesetek idős (65 év feletti) áldozatainak aránya a 2010-es 22 százalékról 2017-re 27 százalékra emelkedett.
  • A közúti balesetek áldozatainak 76 százaléka férfi, 24 százaléka nő. A 15 év alattiak aránya 2 százalék.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.
2024-04-24 08:15:29
Az idei tavasz furcsán indul: a hagyományos gyűjtési naptár felborult, olyan gombafajok csúsztak össze, amiknek termési ideje között hetek vagy akár hónapok is lehetnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az idei tavasz furcsán indul: a hagyományos gyűjtési naptár felborult, olyan gombafajok csúsztak össze, amiknek termési ideje között hetek vagy akár hónapok is lehetnek.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.