Jön a beépített alkoholszonda? – Új szabályokat javasol az Európai Parlament az új gépjárművekre

Az EU útjai a legbiztonságosabbak a világon, egymillió lakosra 49 halálos közúti baleset jut, míg ez a szám világszerte 174. Az EU útjain bekövetkezett halálos balesetek száma ugyan több mint a felére csökkent az elmúlt két évtizedben, a legutóbbi adatok szerint azonban ez jelenleg stagnál, így további intézkedésekre van szükség az utak és az utasok biztonsága érdekében.

A március 11–14. közötti strasbourgi plenáris ülésen az Európai Parlament zöld jelzést adott azoknak az új szabályoknak, amelyek kötelezővé tennék a különböző fejlett biztonsági berendezéseket az összes új, az EU-s piacon értékesített gépjárműben. A javaslatnak az is célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a technológiai fejlesztésekre, az olyan társadalmi tendenciákra, mint az elöregedő társadalom, vagy a vezetők figyelmét elvonó elektronikus eszközök egyre gyakoribb használata, illetve az egyre több kerékpárosra és gyalogosra.

Mi változna az új szabályoknak köszönhetően?

Minden új gépjárműben lennie kellene olyan életmentő technológiáknak, mint például a következők.

• Intelligens sebességszabályozó rendszer, amely a gázpedálon keresztüli vibrálással figyelmezteti a vezetőt, ha az túllépte a sebességkorlátot.
• A vezető álmosságára és figyelmetlenségére reagáló rendszer, ha az éberség csökkenne.
• A figyelemelvonásra reagáló rendszer, amely figyelmezteti a vezetőt, ha adott forgalmi szituációban a vezető figyelme lankad.
• Vészfékjelzés, amely a gépjármű mögött haladókat figyelmezteti villogó fénnyel arra, hogy az előttük haladó hirtelen fékezni fog.
• Tolatás-érzékelő rendszer, amely segít elkerülni a tárgyakkal és személyekkel való ütközéseket, egy kamera vagy egy monitor segítségével.
• Abroncsnyomás-ellenőrző rendszer, amely akkor figyelmezteti a vezetőt, ha csökken a nyomás a kerékben.
• Beépített alkohol szonda, amely arra kötelezi a vezetőt, hogy fújjon bele egy szondába, mielőtt beindítja a gépjárművet.
• Baleseti adatrögzítő, amely a releváns információkat gyűjti össze a baleset előtt, közben és után.

A személygépkocsikban és a könnyű haszongépjárművekben továbbá kötelező lenne a vészfék rendszer és a sávelhagyás-jelző rendszer, amelyek a teherautóknál már eddig is kötelezőek voltak. A teherautókban és buszokban kötelezőek lennének az olyan berendezések, amelyek abban segítik a vezetőt, hogy tükrök és kamerák nélkül is lássa a veszélyeztetett úthasználókat, és azonnal riasztaná a sofőrt, ha a kerékpárosok vagy a gyalogosok a gépjármű közelébe kerülnek.

Ezek a kötelező biztonsági felszerelések abban is segítenék a vezetőket, hogy hozzászokjanak az autonóm technikák használatához és így egyre szélesebb körben elfogadják a vezető nélküli autókat.

A szabályokról a Tanáccsal kell tárgyalni, mielőtt azok életbe lépnek.

Útbiztonság az EU-ban: tények és adatok (2017)

• 2001 és 2017 között a halálos közúti balesetek száma 57,5 százalékkal csökkent.
• A közúti balesetek 95 százalékánál az emberi hibát is számításba kell venni.
• A közúti balesetek 46 százalékában az áldozatok a személygépkocsikban utazók.
• A másik 46 százaléka az áldozatoknak a veszélyeztetett úthasználók: 21 százalékban a gyalogosok, 14 százalékban a motorkerékpárosok, 8 százalékban a kerékpárosok és 3 százalékban a segédmotor-kerékpárosok.
• Az EU-n belül Svédországban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában a legbiztonságosabbak az utak.
• Az EU-n belül Romániában, Bulgáriában és Horvátországban a legkevésbé biztonságosak az utak.
• Az útbiztonság Magyarországon az uniós átlag alatt van: 2017-ben a közlekedési baleseteknek köszönhetően egymillió lakosra 64 halálos áldozat jutott, míg az EU-s átlag 49 volt.
• A halálos kimenetelű közlekedési balesetek 8 százaléka történik autópályákon, 55 százalékuk vidéki utakon, 37 százalékuk pedig városi területeken.
• A közlekedési balesetekben áldozatul esett emberek majdnem 14 százaléka 18 és 24 év közötti, míg az európai lakosság csupán 8 százaléka tartozik ebbe a korosztályba.
• A demográfiai változásoknak köszönhetően a közúti balesetek idős (65 év feletti) áldozatainak aránya a 2010-es 22 százalékról 2017-re 27 százalékra emelkedett.
• A közúti balesetek áldozatainak 76 százaléka férfi, 24 százaléka nő. A 15 év alattiak aránya 2 százalék.