Az Európai Bizottság iránymutatásokat tett közzé a külföldi támogatásokról szóló rendelethez, amelyek célja, hogy javítsák a kiszámíthatóságot és biztosítsák az átláthatóságot a vállalatok számára.
Az innen letölthető iránymutatások számos fogalmat tisztáznak – például azt, hogy hogyan állapítja meg a Bizottság, hogy történt-e torzulás, illetve hogyan veti össze a torzító hatásokat a külföldi támogatás esetleges pozitív hatásaival, továbbá részletezi a Bizottság azon hatáskörét, hogy előzetes bejelentést kérjen be a határérték alatti ügyekben – olvasható a testület közleményében.
A torzulás megállapítása
(a külföldi támogatásokról szóló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése)
Az iránymutatások egyértelművé teszik, hogy miután a Bizottság megállapította, hogy egy, a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalat külföldi támogatásban részesült, két lépésben értékeli, hogy fennáll-e torzulás.
(i) Először is megvizsgálja, hogy a külföldi támogatás erősíti-e a vállalat versenyhelyzetét az EU-ban. A nem az EU-n belüli gazdasági tevékenységekre irányuló támogatások esetében a Bizottság részletesebb elemzést végez, hogy felmérje, mekkora a kockázata annak, hogy az ilyen támogatásokat az EU-n belüli gazdasági tevékenységek kereszttámogatására használják fel.
(ii) Másodszor pedig elemzi a versenyre gyakorolt hatást: megvizsgálja, hogy a támogatás előreláthatóan megváltoztatja-e a vállalat versenymagatartását és piaci dinamikáját más gazdasági szereplők kárára. Az iránymutatások a teljesség igénye nélkül példákat sorolnak fel a torzító hatásúnak tekinthető támogatásokra.
A torzulás megállapítása közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben
(27. cikk)
Ha egy belső piaci közbeszerzési eljárás kapcsán a Bizottság arra vonatkozó információval rendelkezik, hogy az egyik gazdasági szereplőnek nyújtott külföldi támogatás esetleg befolyásolta az ajánlat feltételeit, értékeli, hogy történt-e torzulás. Először is a Bizottság értékeli, hogy a gazdasági szereplő az ajánlatát a külföldi támogatás figyelembevételével készítette-e el. Amennyiben igen, a Bizottság az eljárás során benyújtott többi ajánlattal és az ajánlatkérő szerv becsléseivel összehasonlítva értékeli, hogy a benyújtott ajánlat indokolatlanul előnyös-e. Ha az ajánlat indokolatlanul előnyös, a Bizottság értékelni fogja, hogy az előny számottevő mértékben a külföldi támogatásból vagy más igazolható tényezőkből ered-e.
A mérlegelési teszt
(6. cikk)
Az iránymutatások kifejtik, hogy a Bizottság hogyan mérlegeli a torzító hatású külföldi támogatás negatív hatásait az esetleges pozitív hatásokhoz képest. A Bizottság csak azokat a pozitív hatásokat veszi figyelembe, amelyeket kifejezetten a vizsgált külföldi támogatás váltott ki. A mérlegelés során figyelembe veszi a torzulás súlyosságát, valamint azt, hogy a pozitív hatások a torzulás nélkül is elérhetők-e. Ha a pozitív hatások meghaladják a negatív hatásokat, a Bizottság nem emel kifogást. Ellenkező esetben a Bizottság kötelezettségvállalásokat fogadhat el az érintett vállalkozás részéről vagy korrekciós intézkedéseket írhat elő. Az iránymutatások példákkal szolgálnak a benyújtható releváns bizonyítékokra, és szemléltetik, hogyan végezné el a Bizottság a mérlegelési tesztet.
Bejelentés kérése összefonódások és közbeszerzési eljárások esetében
(21. cikk (5) és 29. cikk (8) bekezdés)
A Bizottság kérheti a be nem jelentendő összefonódások, valamint a közbeszerzési eljárásokban nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes bejelentését, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek, kiváltképp ha fennáll a gyanúja annak, hogy az érintett vállalkozások külföldi támogatást kaptak az elmúlt három évben. A Bizottság értékeli, hogy indokolt-e az előzetes felülvizsgálat. Ennek során olyan tényezőket vesz figyelembe, mint az összefonódás vagy közbeszerzési eljárás versenyre gyakorolt hatása, illetve hogy stratégiai gazdasági tevékenységről van-e szó, és fennáll-e a torzulás lehetősége. Az iránymutatások új mentesítési szabályokat is tartalmaznak: a kis értékű közbeszerzési eljárások, a 4 millió EUR alatti támogatások és a bizonyos rendkívüli körülmények miatti támogatások mentesülnek az előzetes bejelentés bekérése alól. A Bizottságnak minden esetben az összefonódások teljes körű végrehajtása vagy a szerződések odaítélése előtt kell eljárnia.
„A külföldi támogatásokról szóló rendelettel kapcsolatos iránymutatások közzétételével egyértelmű és gyakorlati eszközt adunk a szervezetek kezébe, mellyel jó szándékaikat tettekre válhatják. Az iránymutatások közös elvárásokat fogalmaznak meg a felelős döntéshozatalra vonatkozóan, hogy bizalom övezze a beruházásokat” – mondta Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök.
„Biztosítani kívánjuk, hogy az európai vállalatok egyenlő feltételekkel versenyezzenek. Az új iránymutatások tisztázzák, hogyan lépünk fel a külföldi támogatások torzító hatásaival szemben a közbeszerzési eljárásokban. Azáltal, hogy az uniós közbeszerzési eljárások tisztességes szabályokon és a szerződések tényleges érdemeken alapuló odaítélésének elvén alapulnak, megvédjük az egységes piacot, és biztosítjuk, hogy a közberuházások Európa-szerte továbbra is támogassák az ipari vezető szerepet és a versenyképességet” – mondta Stéphane Séjourné, a jólétért és az iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnök.
A rendelet és az iránymutatások
A külföldi támogatásokról szóló rendelet 2023. július 13-án lépett hatályba. A rendelet lehetővé teszi a Bizottságnak, hogy fellépjen a külföldi támogatások által a belső piacon okozott torzulásokkal szemben. Ennek révén az EU egyenlő versenyfeltételeket biztosíthat minden vállalat számára, miközben nyitott marad a kereskedelem és a beruházások előtt. Külföldi támogatás bármely belső piaci gazdasági tevékenységben és bármely ágazatban előfordulhat, legyen szó ellenőrzés megszerzéséről egy vállalatban, közbeszerzésről vagy a közvetlen befektetések egyéb formáiról.
A külföldi támogatásokról szóló rendelet 46. cikke értelmében a Bizottságnak 2026. január 13-ig közzé kell tennie az iránymutatásokat. A külföldi támogatásokról szóló rendelet azt is előírja a Bizottságnak, hogy 2026. július 14-ig nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben felülvizsgálja a rendelet végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatos gyakorlatát. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslatok kísérhetik.
Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.
Első alkalommal mutatkozott be Magyarország és a Paks II. Zrt. a franciaországi Nukleáris Világkiállításon.