Ipari és kézműves termékekre is kiterjed az uniós földrajziárujelző-oltalom

Ipari és kézműves termékekre is kiterjed az uniós földrajziárujelző-oltalom
2023. 05. 04., 13:12

Az Európai Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozóan.

A Tanács és az Európai Parlament május 3-án ideiglenes megállapodásra jutott a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló rendelettel kapcsolatban – olvasható az Európai Unió tanácsának közleményében. A rendelet végleges jóváhagyását követően a földrajzi árujelzők, amelyek eddig főként élelmiszerek és italok esetében voltak használatban, az olyan ipari termékekre is kiterjednek majd, amelyek minősége alapvetően az előállítási területhez kapcsolódik, mint például a cseh kristály, a limoges-i porcelán vagy a solingeni evőeszközök.

A földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályok jelentősége

Az EU jelenleg egyedi szabályokkal rendelkezik a borok, a szeszes italok, az élelmiszerek, valamint egyéb mezőgazdasági termékek földrajziárujelző-oltalma terén. A Champagne vagy a Prosciutto di Parma a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőinek ismert példái.

A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós szintű oltalma azonban nem biztosított. Az említett rendelet célja, hogy létrehozza a kézműves és ipari termékek (például ékszerek, textíliák, üveg, porcelán stb.) földrajzi árujelzőinek közvetlenül alkalmazandó, uniós szintű oltalmát, kiegészítve ezzel a mezőgazdaság területén alkalmazott uniós földrajziárujelző-oltalmi rendszert.

Az ilyen termékekre vonatkozó földrajziárujelző-oltalom ösztönözni fogja a kézműipari innovációt és beruházásokat azáltal, hogy segíti a kézműveseket és az előállítókat, mindenekelőtt a kkv-kat abban, hogy – az uniós versenyszabályokkal összhangban – Unió-szerte népszerűsítsék és védjék hagyományos szakismereteiket.

A megállapodás

  • biztosítja az összhangot a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó szabályokkal, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (az úgynevezett OFJ-k) koncepciójának alkalmazása által, amely biztosítja, hogy a földrajzi árujelzők vonzóak legyenek a termelők számára, fenntartva a termék jellemzői és földrajzi eredete közötti szoros kapcsolatot;
  • hatékony ellenőrzési eljárást ír elő a földrajzi árujelzők oltalma tekintetében, egy olyan, önbevalláson alapuló rendszerrel, amelyet a tagállamok ellenőrzésekkel megerősítve alapértelmezett eljárásként alkalmaznak;
  • biztosítja, hogy a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalma a doménnevekre és az online környezetre is vonatkozzon;
  • megkönnyíti a földrajzi árujelzők lajstromozási eljárását, különösen a kkv-k számára, miközben magas szintű jogvédelmet biztosít, mivel az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) fontos szerepet fog játszani a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek lajstromozási eljárásában.

Az Európai Parlamenttel elért ideiglenes megállapodást mindkét intézménynek jóvá kell hagynia és hivatalosan el kell fogadnia.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS