Az Európai Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozóan.
A Tanács és az Európai Parlament május 3-án ideiglenes megállapodásra jutott a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló rendelettel kapcsolatban – olvasható az Európai Unió tanácsának közleményében. A rendelet végleges jóváhagyását követően a földrajzi árujelzők, amelyek eddig főként élelmiszerek és italok esetében voltak használatban, az olyan ipari termékekre is kiterjednek majd, amelyek minősége alapvetően az előállítási területhez kapcsolódik, mint például a cseh kristály, a limoges-i porcelán vagy a solingeni evőeszközök.
A földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályok jelentősége
Az EU jelenleg egyedi szabályokkal rendelkezik a borok, a szeszes italok, az élelmiszerek, valamint egyéb mezőgazdasági termékek földrajziárujelző-oltalma terén. A Champagne vagy a Prosciutto di Parma a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőinek ismert példái.
A kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek uniós szintű oltalma azonban nem biztosított. Az említett rendelet célja, hogy létrehozza a kézműves és ipari termékek (például ékszerek, textíliák, üveg, porcelán stb.) földrajzi árujelzőinek közvetlenül alkalmazandó, uniós szintű oltalmát, kiegészítve ezzel a mezőgazdaság területén alkalmazott uniós földrajziárujelző-oltalmi rendszert.
Az ilyen termékekre vonatkozó földrajziárujelző-oltalom ösztönözni fogja a kézműipari innovációt és beruházásokat azáltal, hogy segíti a kézműveseket és az előállítókat, mindenekelőtt a kkv-kat abban, hogy – az uniós versenyszabályokkal összhangban – Unió-szerte népszerűsítsék és védjék hagyományos szakismereteiket.
A megállapodás
Az Európai Parlamenttel elért ideiglenes megállapodást mindkét intézménynek jóvá kell hagynia és hivatalosan el kell fogadnia.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.