InvestEU: így folytatódhat a Juncker-terv

2019. 01. 17., 20:03

Az Európai Parlament elfogadta álláspontját az EU új, beruházásösztönző és forrást biztosító programjáról a 2021 és 2027 közötti időszakra.

A program a pénzügyi válság nyomán létrehozott és jelenleg futó Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) programot váltja fel és viszi tovább.

A képviselők az Európai Bizottság által beterjesztett javaslathoz többek között az alábbi módosító indítványokat fogadták el:

  • az unió által nyújtott garanciát (folyó árakon számolva) 40,8 milliárdra emelték, amely 698 milliárd euró külső befektetést generál majd Európa szerte (a bizottság 38 milliárd euró garanciát javasolt, amely 650 milliárd euró befektetést mobilizálna);
  • egyértelműbb célkitűzéseket és új befektetési területeket határoztak meg, ilyen például az uniós foglalkoztatási ráta emelése, a Párizsi Éghajlategyezmény céljainak elérése, és gazdasági, területi és szociális kohézió;
  • egy irányítóbizottság létrehozása annak érdekében, hogy a program lebonyolítása során a banki és a szakpolitikai szakértelem egyensúlyba kerüljön. A bizottságban a parlament egy jelöltje is helyet foglalna;
  • az európai polgárok előtti elszámoltathatóság érdekében a bizottság és az irányítóbizottság évente beszámolna a parlamentnek és a tanácsnak az InvestEU program előrehaladtáról, hatásáról és tevékenységéről.

A jelentést 517 szavazattal, 90 ellenszavazat és 25 tartózkodás mellett fogadták el.

A képviselők tárgyalásokat kezdenek a tagállamok minisztereit tömörítő tanáccsal annak érdekében, hogy első olvasatban megállapodásra jussanak.

A jelentéstevők szerint

„Az InvestEU program összefogja az uniós költségvetés összes pénzügyi eszközét. Az InvestEU létrehozását inspiráló ESBA, avagy a Juncker-terv már eddig is több mint 850 ezer kis- és középvállalkozást támogatott. A Bizottság 650 milliárd eurónyi új beruházásnak szeretne ösztönzést nyújtani a 2021 és 2027 közötti időszakban, mi viszont csaknem 700 milliárd eurót célzunk meg. Az InvestEU a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a vállalkozói kedv és az Európai Unió szociális, gazdasági és területi kohéziójának nagyon fontos eszköze lesz”monda José Manuel Fernandes (EPP, Portugália), a költségvetési szakbizottság társ-jelentéstevője.

„Az InvestEU nem pusztán a korábbi programok és az ESBA eredményeit viszi tovább. Ez a program a kis- és középvállalkozások, a kutatás, az innováció és a fenntartható infrastruktúra-fejlesztések támogatásán túl a szociális infrastruktúrák terén tátongó szakadékot is szeretné áthidalni az oktatás, az egészségügy és a szociális lakhatás területére koncentráló projektekkel” – mondta Roberto Gualtieri (S&D, Olaszország), a gazdasági szakbizottság elnöke és társ-jelentéstevője.

Több beruházásra van szükség

Az Európai Unióban még mindig jóval kevesebb beruházás indul útjára, mint szükséges lenne, annak ellenére, hogy számos kezdeményezés próbálta ösztönözni a befektetéseket. Az InvestEU program (amely a 2021-2027 közötti hosszú távú költségvetés „A jövő uniós költségvetése” fejezetének része) ezt a problémát kívánja orvosolni.

A program a jelenleg rendelkezésre álló uniós pénzügyi eszközöket (többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz vonatkozó részeit, a kis- és középvállakozások versenyképességét támogató COSME program speciális eszközeit, illetve a Foglakoztatási és Társadalmi Innováció program egyes garanciáit és eszközeit) fogja össze a méretgazdaságosság kiaknázása céljából, és kibővíti a Juncker-terv modelljét (azaz az uniós költségvetés által nyújtott garancia felhasználását külső befektetés bevonzására).

Az InvestEU az InvestEU alapból, az InvestEU tanácsadó csoportból és az InvestEU portálból épül fel – zárul az Európai Parlament közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS