InvestEU: így folytatódhat a Juncker-terv

2019. 01. 17., 20:03

Az Európai Parlament elfogadta álláspontját az EU új, beruházásösztönző és forrást biztosító programjáról a 2021 és 2027 közötti időszakra.

A program a pénzügyi válság nyomán létrehozott és jelenleg futó Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) programot váltja fel és viszi tovább.

A képviselők az Európai Bizottság által beterjesztett javaslathoz többek között az alábbi módosító indítványokat fogadták el:

  • az unió által nyújtott garanciát (folyó árakon számolva) 40,8 milliárdra emelték, amely 698 milliárd euró külső befektetést generál majd Európa szerte (a bizottság 38 milliárd euró garanciát javasolt, amely 650 milliárd euró befektetést mobilizálna);
  • egyértelműbb célkitűzéseket és új befektetési területeket határoztak meg, ilyen például az uniós foglalkoztatási ráta emelése, a Párizsi Éghajlategyezmény céljainak elérése, és gazdasági, területi és szociális kohézió;
  • egy irányítóbizottság létrehozása annak érdekében, hogy a program lebonyolítása során a banki és a szakpolitikai szakértelem egyensúlyba kerüljön. A bizottságban a parlament egy jelöltje is helyet foglalna;
  • az európai polgárok előtti elszámoltathatóság érdekében a bizottság és az irányítóbizottság évente beszámolna a parlamentnek és a tanácsnak az InvestEU program előrehaladtáról, hatásáról és tevékenységéről.

A jelentést 517 szavazattal, 90 ellenszavazat és 25 tartózkodás mellett fogadták el.

A képviselők tárgyalásokat kezdenek a tagállamok minisztereit tömörítő tanáccsal annak érdekében, hogy első olvasatban megállapodásra jussanak.

A jelentéstevők szerint

„Az InvestEU program összefogja az uniós költségvetés összes pénzügyi eszközét. Az InvestEU létrehozását inspiráló ESBA, avagy a Juncker-terv már eddig is több mint 850 ezer kis- és középvállalkozást támogatott. A Bizottság 650 milliárd eurónyi új beruházásnak szeretne ösztönzést nyújtani a 2021 és 2027 közötti időszakban, mi viszont csaknem 700 milliárd eurót célzunk meg. Az InvestEU a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a vállalkozói kedv és az Európai Unió szociális, gazdasági és területi kohéziójának nagyon fontos eszköze lesz”monda José Manuel Fernandes (EPP, Portugália), a költségvetési szakbizottság társ-jelentéstevője.

„Az InvestEU nem pusztán a korábbi programok és az ESBA eredményeit viszi tovább. Ez a program a kis- és középvállalkozások, a kutatás, az innováció és a fenntartható infrastruktúra-fejlesztések támogatásán túl a szociális infrastruktúrák terén tátongó szakadékot is szeretné áthidalni az oktatás, az egészségügy és a szociális lakhatás területére koncentráló projektekkel” – mondta Roberto Gualtieri (S&D, Olaszország), a gazdasági szakbizottság elnöke és társ-jelentéstevője.

Több beruházásra van szükség

Az Európai Unióban még mindig jóval kevesebb beruházás indul útjára, mint szükséges lenne, annak ellenére, hogy számos kezdeményezés próbálta ösztönözni a befektetéseket. Az InvestEU program (amely a 2021-2027 közötti hosszú távú költségvetés „A jövő uniós költségvetése” fejezetének része) ezt a problémát kívánja orvosolni.

A program a jelenleg rendelkezésre álló uniós pénzügyi eszközöket (többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz vonatkozó részeit, a kis- és középvállakozások versenyképességét támogató COSME program speciális eszközeit, illetve a Foglakoztatási és Társadalmi Innováció program egyes garanciáit és eszközeit) fogja össze a méretgazdaságosság kiaknázása céljából, és kibővíti a Juncker-terv modelljét (azaz az uniós költségvetés által nyújtott garancia felhasználását külső befektetés bevonzására).

Az InvestEU az InvestEU alapból, az InvestEU tanácsadó csoportból és az InvestEU portálból épül fel – zárul az Európai Parlament közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS