Így köszönti „Brüsszel” a nőnapot

2019. 03. 08., 14:45

Az Európai Bizottság a nemzetközi nőnap alkalmából közzétette a nők és a férfiak közötti egyenlőségről szóló 2019. évi uniós jelentését, amely szerint Európa haladást ér el a nemek közötti egyenlőség terén; a változások üteme azonban nem elég gyors.

Frans Timmermans első alelnök kijelentette: „2019-et írunk, és a nemek közötti egyenlőség terén még mindig csigalassúságú a haladás. Egyes országokban a helyzet egyenesen romlik. Egy dolgot akarunk: egyenlőséget mindenki számára. Nem többet, de nem is kevesebbet. Itt az idő, hogy nők és férfiak együtt küzdjenek az egyenlőségért.”

Vĕra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos hozzátette: „A nők még mindig alulreprezentáltak a politikában EU-szerte, és ez az európai intézményekre is igaz. Szeretném, ha több nő indulna a választásokon. Jó példával kell elöl járnunk: felkérem a tagállamokat, hogy a több női jelöltet terjesszenek fel az uniós biztosi posztra.”

A jelentés némi előrelépést mutat a nemek közötti egyenlőség terén, de a nők számos területen továbbra is egyenlőtlenségekkel szembesülnek:

  • A nők foglalkoztatási rátája rekordszintet ért el az unióban: 2017-ben 66,4 százalékos volt, de a helyzet tagállamonként eltérő. Tavaly nyolc tagállam kapott ajánlást az európai szemeszter keretében a nők munkaerő-piaci részvételének javítására (Ausztria, Csehország, Németország, Észtország, Írország, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia).
  • A nőket jobban fenyegeti a szegénység, mert átlagban 16 százalékkal alacsonyabb a fizetésük, mint a férfiaknak. Ezzel összefüggésben a két nem közötti nyugdíjszakadék 2017-ben 35,7 százalék volt. Néhány országban az idősebb nők több mint 10 százaléka nem tudja megfizetni a szükséges egészségügyi ellátást.
  • A nők továbbra is súlyosan alulreprezentáltak a parlamentekben és a kormányokban. A 28 tagállami parlamentből csak 6 élén áll női elnök, és a nemzeti parlamenti képviselők 70 százaléka férfi. Bár a magas rangú női kormánytisztviselők jelenlegi 30,5 százalékos aránya a legmagasabb az első teljes körű uniós adatgyűjtés, 2004 óta, még mindig vannak arra utaló adatok, hogy a nők jellemzően olyan tárcákat kapnak, amelynek politikai prioritása alacsonyabb.
  • Az üvegplafon továbbra is realitás az üzleti világban: a tőzsdén jegyzett legnagyobb uniós társaságok mindössze 6,3 százalékának vezérigazgatója nő.

A gondozási feladatok megosztása a munka és a magánélet egyensúlyára vonatkozó új uniós szabályok tükrében

A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló irányelv, amelyről nemrégiben született megállapodás, legalább 10 napos fizetett apasági szabadságról rendelkezik, melyet gyermekük születését követően vehetnek ki az apák, és amely után a betegszabadság után járóhoz hasonló mértékű térítést kapnak. Az irányelv emellett megerősíti a meglévő 4 hónapos szülői szabadságra vonatkozó jogot, amelyből 2 hónap nem lesz átruházható a szülők között. Az irányelv erre a 2 hónapra vonatkozóan kötelező kompenzációt vezet be, amelynek mértékét a tagállamok határozhatják meg. Tartalmaz továbbá az ápolási-gondozási szabadságra vonatkozó rendelkezéseket is: ez az újfajta jogosultság munkavállalónként évente 5 nap szabadságot jelent az érintett munkavállalók számára. Végül, de nem utolsósorban az új szabályok megerősítik valamennyi szülő és eltartott hozzátartozókat gondozó személy jogát arra, hogy rugalmas munkafeltételeket kérelmezzen.

Nők az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban

2018 novemberében az Európai Parlament 749 tagjának 36,4 százaléka volt nő, ami némi csökkentést jelent a 2016 végén elért 37,3 százalékos csúcshoz képest. Az országok közül kitűnik Finnország, mivel a finn európai parlamenti képviselők 76,9 százaléka nő. Hét tagállam (Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Lettország, Málta és Svédország) esetében mindkét nem legalább 40 százalékos arányban képviselteti magát, ugyanakkor a bulgáriai, észtországi, ciprusi, litvániai és magyarországi európai parlamenti képviselők több mint 80 százaléka férfi.

Az Európai Bizottságon belül eredményeket hoztak a Jean-Claude Juncker elnök által 2019-re kitűzött, a közép- és felső vezetői posztokat betöltő nők 40 százalékos arányára vonatkozó cél elérésére irányuló folyamatos erőfeszítések. A női vezetők aránya e két szinten összességében elérte a 39 százalékot (a felső vezetői szinten a 37 százalékot, a középvezetői szinten pedig a 40 százalékot).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.