A schengeni zónán belüli határellenőrzések teljes időtartama kettő helyett legfeljebb egy év legyen, kérik az Európai Parlament képviselői.
A felülvizsgálat alatt álló schengeni határellenőrzési szabályrendszer megengedi, hogy a tagállamok a schengeni övezeten belül ideiglenesen ismét határellenőrzést vezessenek be, amennyiben komoly veszély fenyegeti országuk köz- vagy belbiztonságát.
A parlament a csütörtöki szavazással elfogadta tárgyalási kiinduló álláspontját a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanáccsal folytatott egyeztetések során. A képviselők az alábbiakban egyeztek meg:
A képviselők kiemelték: az ideiglenes határellenőrzés akadályozza a személyek szabad áramlását, ezért csak kivételes esetben, és utolsó megoldásként lehessen bevezetni.
Fékek a hosszabbítás előtt
A schengeni övezet államaiknak a kezdeti két hónapon túl részletes kockázatelemzéssel kell kísérniük a határellenőrzés fenntartását. Ha még tovább: hat hónapra szeretnék meghosszabbítani a határellenőrzést, akkor a Bizottságnak állást kellene foglalnia arról, hogy a hosszabbítás megfelel-e a jogi követelményeknek. A határellenőrzés meghosszabbítását az Európai Tanácsnak is jóvá kellene hagynia. A képviselők a parlament tájékoztatását is kérik.
A jelentéstevő szerint
„Schengen az Unió egyik legnagyobb eredménye. Azonban léte veszélybe került, mert hat, a schengeni övezetbe tartozó tagállam jogellenesen, már három éve egyfolytában fenntartja a belső határellenőrzést, annak ellenére, hogy két év a maximális időtartam. Ez is jelzi, mennyire nem egyértelmű a jelenlegi szabályzás, amelyet félreértenek és rosszul használnak a tagállamok. Ha szeretnénk, hogy a schengeni rendszer fennmaradjon, akkor véget kell vetnünk ennek a gyakorlatnak, és egyértelmű szabályokat kell megfogalmaznunk” – mondta Tanja Fajon (S&D, Szlovénia).
Döntés
Az uniós szakminiszterekkel folytatandó tárgyalásokra szóló mandátumot 319 szavazattal, 241 ellenszavazat és 78 tartózkodás mellett fogadták el. Mivel a Tanács már júniusban döntött kiinduló álláspontjáról, a tárgyalások azonnal elkezdődhetnek az EU szakminisztereivel.
Ausztriában, Németországban, Dániában, Svédországban és Norvégiában jelenleg is van a belső határokon ellenőrzés, amelyet még a 2015-ös migránsválság nyomán vezettek be. Franciaország a folyamatos terrorfenyegetettség miatt tartja fenn a határellenőrzést.
Globális fordulat zajlott le a működőtőke áramlásban, már nem nyugati, hanem keleti eredetű a legtöbb új technológia és befektetés, és ebből a folyamatból kimaradni történelmi vétek volna – jelentette ki Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a Kossuth Rádióban.
Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök- vezérigazgatója Kádár Andrea Beatrix, az Országos Atomenergia Hivatal elnöke társaságában adott tájékoztatást az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága tagjainak február 12-én a Parlamentben.