Az Európai Bizottság megnevezte azokat a tagállamokat, amelyek esetében fennáll a kockázata annak, hogy nem teljesítik a települési és az összes csomagolási hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó 2025-ös, valamint a hulladéklerakásra vonatkozó 2035-ös célértékeket.
Az Európai Bizottság közleménye szerint csak kilenc tagállam halad jó úton a 2025-re kitűzött célértékek elérése felé: ezek Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország és Szlovénia.
18 tagállamban fennáll a kockázata annak, hogy nem fog teljesülni a 2025-re kitűzött célértékek valamelyike, esetleg egyike sem. Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Lettország, Portugália, Spanyolország és Svédország esetében a települési hulladékra vonatkozó célértékhez képest tapasztalható lemaradás. Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia pedig egyelőre mind a települési hulladékra, mind a teljes csomagolási hulladékra vonatkozó 2025-ös célértékektől elmaradni látszik.
A hulladékokról szóló keretirányelvben és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvben meghatározott 2025-ös újrafeldolgozási célértékek:
A települési hulladék lerakását 2035-ig 10 százalék alá kell csökkenteni.
„A hulladékcsökkentést célzó és az újrafeldolgozásra irányuló intézkedések gyakorlati végrehajtása kulcsfontosságú a körforgásos gazdaságra való átálláshoz. A hulladék erőforrássá alakítása segít bennünket a klímasemlegesség felé vezető úton, növeli az energia- és nyersanyagellátás biztonságát, valamint helyi munkahelyeket és innovációs lehetőségeket teremt. A korai előrejelzési jelentés lehetővé teszi számunkra, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben feltárjuk a hiányosságokat, intézkedéseket hozzunk még a célértékek teljesítésére kitűzött határidők előtt, és megosszuk a helyes hulladékgazdálkodás bevált gyakorlatait” – mondta Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.
Az európaiak fejenként átlagosan 530 kg (háztartási és vállalkozásoktól származó) települési hulladékot termelnek évente. Az EU-ban a települési hulladék mintegy 50 százalékát újrafeldolgozzák vagy komposztálják, 23 százalékát pedig hulladéklerakókban helyezik el.
A keletkező csomagolási hulladék mennyisége folyamatosan növekszik. 2013 és 2020 között a megtermelt csomagolási hulladék mennyisége 15 százalékkal nőtt az EU-ban, és megközelítette 80 millió tonnát. Ma már a csomagolási hulladék mintegy 64 százaléka újrafeldolgozott, bár ez az érték anyagonként változik. A papír-, karton- és fémcsomagolások több mint 75 százaléka kerül újrafeldolgozásra, szemben – a legtöbb uniós országban problémát jelentő – műanyagok esetében elmondható 40 százalékkal, így fennáll a kockázata annak, hogy sok tagállam nem tudja teljesíteni a műanyag csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó anyagspecifikus célkitűzést.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”