Hulladékcsökkentés és -újrafeldolgozás: nem elégedett Magyarországgal (sem) az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság közleménye szerint csak kilenc tagállam halad  jó úton a 2025-re kitűzött célértékek elérése felé: ezek Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország és Szlovénia.

18 tagállamban  fennáll a kockázata annak, hogy nem fog teljesülni a 2025-re kitűzött célértékek valamelyike, esetleg egyike sem. Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Lettország, Portugália, Spanyolország és Svédország esetében a települési hulladékra vonatkozó célértékhez képest tapasztalható lemaradás. Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia pedig egyelőre mind a települési hulladékra, mind a teljes csomagolási hulladékra vonatkozó 2025-ös célértékektől elmaradni látszik.

A hulladékokról szóló keretirányelvben és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvben meghatározott 2025-ös újrafeldolgozási célértékek:

• a települési hulladék 55 százalékos újrafeldolgozása és újrahasználatra való előkészítése;
• az összes csomagolási hulladék 65 százalékos újrafeldolgozása; valamint
• anyagspecifikus célértékek a csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozóan (75 százalék a papír és kartonpapír, 70 százalék az üveg, 70 százalék a vasfémcsomagolás, 50 százalék az alumínium, 50 százalék a műanyag és 25 százalék a fa esetében).

A települési hulladék lerakását 2035-ig 10 százalék alá kell csökkenteni.

„A hulladékcsökkentést célzó és az újrafeldolgozásra irányuló intézkedések gyakorlati végrehajtása kulcsfontosságú a körforgásos gazdaságra való átálláshoz. A hulladék erőforrássá alakítása segít bennünket a klímasemlegesség felé vezető úton, növeli az energia- és nyersanyagellátás biztonságát, valamint helyi munkahelyeket és innovációs lehetőségeket teremt. A korai előrejelzési jelentés lehetővé teszi számunkra, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben feltárjuk a hiányosságokat, intézkedéseket hozzunk még a célértékek teljesítésére kitűzött határidők előtt, és megosszuk a helyes hulladékgazdálkodás bevált gyakorlatait” – mondta Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.

Az európaiak fejenként átlagosan 530 kg (háztartási és vállalkozásoktól származó) települési hulladékot termelnek évente. Az EU-ban a települési hulladék mintegy 50 százalékát újrafeldolgozzák vagy komposztálják, 23 százalékát pedig hulladéklerakókban helyezik el.

A keletkező csomagolási hulladék mennyisége folyamatosan növekszik. 2013 és 2020 között a megtermelt csomagolási hulladék mennyisége 15 százalékkal nőtt az EU-ban, és megközelítette 80 millió tonnát. Ma már a csomagolási hulladék mintegy 64 százaléka újrafeldolgozott, bár ez az érték anyagonként változik. A papír-, karton- és fémcsomagolások több mint 75 százaléka kerül újrafeldolgozásra, szemben – a legtöbb uniós országban problémát jelentő – műanyagok esetében elmondható 40 százalékkal, így fennáll a kockázata annak, hogy sok tagállam nem tudja teljesíteni a műanyag csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó anyagspecifikus célkitűzést.