Hulladékcsökkentés és -újrafeldolgozás: nem elégedett Magyarországgal (sem) az Európai Bizottság

Hulladékcsökkentés és -újrafeldolgozás: nem elégedett Magyarországgal (sem) az Európai Bizottság
2023. 06. 09., 15:23

Az Európai Bizottság megnevezte azokat a tagállamokat, amelyek esetében fennáll a kockázata annak, hogy nem teljesítik a települési és az összes csomagolási hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó 2025-ös, valamint a hulladéklerakásra vonatkozó 2035-ös célértékeket.

Az Európai Bizottság közleménye szerint csak kilenc tagállam halad  jó úton a 2025-re kitűzött célértékek elérése felé: ezek Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország és Szlovénia.

18 tagállamban  fennáll a kockázata annak, hogy nem fog teljesülni a 2025-re kitűzött célértékek valamelyike, esetleg egyike sem. Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Lettország, Portugália, Spanyolország és Svédország esetében a települési hulladékra vonatkozó célértékhez képest tapasztalható lemaradás. Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia pedig egyelőre mind a települési hulladékra, mind a teljes csomagolási hulladékra vonatkozó 2025-ös célértékektől elmaradni látszik.

hulladékokról szóló keretirányelvben és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvben meghatározott 2025-ös újrafeldolgozási célértékek:

  • a települési hulladék 55 százalékos újrafeldolgozása és újrahasználatra való előkészítése;
  • az összes csomagolási hulladék 65 százalékos újrafeldolgozása; valamint
  • anyagspecifikus célértékek a csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozóan (75 százalék a papír és kartonpapír, 70 százalék az üveg, 70 százalék a vasfémcsomagolás, 50 százalék az alumínium, 50 százalék a műanyag és 25 százalék a fa esetében).

A települési hulladék lerakását 2035-ig 10 százalék alá kell csökkenteni.

„A hulladékcsökkentést célzó és az újrafeldolgozásra irányuló intézkedések gyakorlati végrehajtása kulcsfontosságú a körforgásos gazdaságra való átálláshoz. A hulladék erőforrássá alakítása segít bennünket a klímasemlegesség felé vezető úton, növeli az energia- és nyersanyagellátás biztonságát, valamint helyi munkahelyeket és innovációs lehetőségeket teremt. A korai előrejelzési jelentés lehetővé teszi számunkra, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben feltárjuk a hiányosságokat, intézkedéseket hozzunk még a célértékek teljesítésére kitűzött határidők előtt, és megosszuk a helyes hulladékgazdálkodás bevált gyakorlatait” – mondta Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.

Az európaiak fejenként átlagosan 530 kg (háztartási és vállalkozásoktól származó) települési hulladékot termelnek évente. Az EU-ban a települési hulladék mintegy 50 százalékát újrafeldolgozzák vagy komposztálják, 23 százalékát pedig hulladéklerakókban helyezik el.

A keletkező csomagolási hulladék mennyisége folyamatosan növekszik. 2013 és 2020 között a megtermelt csomagolási hulladék mennyisége 15 százalékkal nőtt az EU-ban, és megközelítette 80 millió tonnát. Ma már a csomagolási hulladék mintegy 64 százaléka újrafeldolgozott, bár ez az érték anyagonként változik. A papír-, karton- és fémcsomagolások több mint 75 százaléka kerül újrafeldolgozásra, szemben – a legtöbb uniós országban problémát jelentő – műanyagok esetében elmondható 40 százalékkal, így fennáll a kockázata annak, hogy sok tagállam nem tudja teljesíteni a műanyag csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó anyagspecifikus célkitűzést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS