Az első a kibocsátáskereskedelemből (ETS) származó bevételeken, a második az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó, javasolt uniós mechanizmus által generált forrásokon, a harmadik pedig a multinacionális vállalatok reziduális nyereségének azon részén alapul, amely az adóztatási jogok újraelosztásáról szóló közelmúltbeli OECD/G20 megállapodás („első pillér”) alapján visszakerül az uniós tagállamokhoz. Ezek az új bevételi források a teljes körű bevezetés után a 2026–2030 közötti időszakban várhatóan évente átlagosan akár 17 milliárd eurót generálnak az uniós költségvetés számára.
A saját források elő fogják segíteni, hogy az EU törleszteni tudja a Next Generation EU vissza nem térítendő támogatási komponensének finanszírozására bevont forrásokat. Az új saját források emellett várhatóan a Szociális Klímaalap finanszírozását is biztosítják. A Szociális Klímaalap az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozóan javasolt új kibocsátás-kereskedelmi rendszer alapvető eleme, amelynek célja a dekarbonizált gazdaságra való átállás szociális méltányosságának biztosítása – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos így nyilatkozott: „A csomaggal egyrészt megteremtjük a Next Generation EU törlesztésének pénzügyi fedezetét, másrészt a Szociális Klímaalap finanszírozásának biztosításával alapvető támogatást nyújtunk az „Irány az 55 százalék!” intézkedéscsomaghoz. Az új saját forrásokkal tehát garantáljuk, hogy a Next Generation EU valóban előnyös legyen a következő generáció számára.”
A javaslat arra a kötelezettségvállalásra épül, amelyet a Bizottság tett a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésről, a Next Generation EU helyreállítási eszközről szóló politikai megállapodás részeként. Elfogadását követően ez a csomag folytatja a bevételi rendszer reformját, amely 2020-ban indult el a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrás bevezetésével.
Uniós kibocsátáskereskedelem
Az „Irány az 55 százalék!” elnevezésű, 2021. júliusi intézkedéscsomag célja, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse az EU-ban a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és így az EU továbbra is jó úton haladjon a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése felé. Ez a csomag magában foglalja az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatát. A jövőben a kibocsátáskereskedelem a tengerhasznosítási ágazatra is alkalmazandó lesz, a légi közlekedésben több kibocsátási egységet fognak árverés útján értékesíteni, valamint új rendszer jön létre az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozóan.
A jelenlegi uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek nagy része a nemzeti költségvetésekbe áramlik. A Bizottság javaslata szerint a jövőben az uniós kibocsátáskereskedelemből származó bevétel 25 százaléka az uniós költségvetést gyarapítsa. A teljes körű bevezetés után a becslések szerint a 2026–2030 közötti időszakban átlagosan évente mintegy 12 milliárd euró (a 2023–2030 közötti időszakban átlagosan 9 milliárd euró) összegű bevétel keletkezik majd az uniós költségvetés számára.
A Next Generation EU törlesztése mellett ezek az új bevételek a Bizottság által 2021 júliusában előterjesztett Szociális Klímaalapot is finanszíroznák. Ez az alap társadalmilag méltányos átmenetet biztosít, valamint támogatja a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, közlekedési felhasználókat és mikrovállalkozásokat az energiahatékonyságba, az új fűtési és hűtési rendszerekbe és a tisztább mobilitásba történő beruházások finanszírozásában, illetve adott esetben ideiglenes jelleggel közvetlen jövedelemtámogatást nyújt számukra. Az alap teljes pénzügyi keretösszege főszabályként az épületek és a közúti közlekedés új kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből várt bevétel mintegy 25 százalékának felel meg.
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus
A Bizottság által szintén 2021 júliusában javasolt, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus célja a kibocsátás-áthelyezés kockázatának csökkentése azáltal, hogy a nem uniós országok termelőit a termelési folyamataik környezetbarátabbá tételére ösztönzi. A mechanizmus az EU-n belüli szén-dioxid-árnak megfelelő hatású szén-dioxid-vámot vet ki az importra. Ez a mechanizmus meghatározott ágazatokat érint majd, és teljes mértékben összhangban van a WTO szabályaival.
A Bizottság javasolja, hogy a mechanizmusból származó bevételek 75 százalékát az uniós költségvetésre allokálják. A becslések szerint a 2026–2030 közötti időszakban átlagosan évente mintegy 1 milliárd euró (a 2023–2030 közötti időszakban átlagosan 0,5 milliárd euró) összegű bevétel keletkezik majd az uniós költségvetés számára. A 2023-tól 2025-ig tartó közötti átmeneti időszakban a mechanizmus várhatóan nem hoz bevételt.
A nemzetközi társasági adózási keret reformja
2021. október 8-án több mint 130 ország, amely tagja az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív keretének, megállapodott a nemzetközi adózási keret reformjáról: olyan kétpilléres megoldás született az adókikerülés kezelésére, amelynek célja annak biztosítása, hogy a nyereséget ott adóztassák meg, ahol a gazdasági tevékenység folyik és a gazdasági értékteremtés történik. Az aláíró államok a globális GDP több mint 90 százalékát adják. E megállapodás első pillére alapján a világ legnagyobb multinacionális vállalataitól származó úgynevezett reziduális nyereség egy részének megadóztatásához való jog visszakerül a részt vevő országokhoz világszerte. A Bizottság olyan saját forrást javasol, amely az érintett vállalatoktól az uniós tagállamokhoz visszakerülő reziduális nyereség 15 százalékának felel meg.
A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy – azt követően, hogy az OECD/G20-ak inkluzív keretében létrejött megállapodás első pillérének részleteit véglegesítették – 2022-ben irányelvjavaslatot terjeszt elő, amely az egységes piac követelményeivel összhangban végrehajtja a megállapodás első pillérét. Ez a folyamat kiegészíti a második pillérről szóló irányelvet, amelyre vonatkozóan a Bizottság külön javaslatot fogadott el. A megállapodás véglegesítésétől függően az uniós költségvetés hozzávetőleg 2,5–4 milliárd euró bevételhez jut majd ebből a saját forrásból.
Jogalkotási eljárás
Ahhoz, hogy ezek az új saját források az uniós költségvetés részét képezzék, az EU-nak két kulcsfontosságú jogszabályt kell módosítania.
Először is, a Bizottság a saját forrásokról szóló határozat módosítását javasolja annak érdekében, hogy a már meglévő saját források körét kibővítse ezzel a három javasolt új forrással.
Másodszor, a Bizottság a 2021–2027-es időszakra szóló jelenlegi hosszú távú uniós költségvetésről (vagyis a többéves pénzügyi keretről) szóló rendelet célzott módosítását is előterjeszti. Ez a módosítás jogi lehetőséget kínál arra, hogy már a jelenlegi többéves pénzügyi keret alatt megkezdődjön a Next Generation EU-hoz kapcsolódó hitelfelvétel törlesztése. A Bizottság ezzel párhuzamosan a többéves pénzügyi keret megfelelő kiadási felső határainak emelését javasolja a 2025–2027-es időszakra vonatkozóan a Szociális Klímaalap miatti többletkiadások figyelembevétele érdekében.
A saját forrásokról szóló határozat a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli, amelyre az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően kerülhet sor. A határozat azt követően léphet hatályba, hogy valamennyi uniós tagállam a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően azt jóváhagyta. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet az Európai Parlament egyetértését követően a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”