A Kohéziós Alap segítségével az elmúlt 30 év alatt közel 179 milliárd eurót fordított az EU a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére.
A Maastrichti Szerződés a kohéziós politika eszköztárában az egységes piac szükséges kiegészítéseként hozta létre a Kohéziós Alapot, amelynek feladata a közlekedési infrastruktúrába, valamint az éghajlat- és környezetvédelembe történő beruházások támogatása volt. A vízellátás és a hulladékkezelés, az energiahatékonyság, a megújuló energia, valamint a közúti és vasúti infrastruktúra javítása szerepel az elsődleges célok között.
„A Kohéziós Alap hatékonynak bizonyult a konvergencia, a versenyképesség és a fenntartható fejlődés, valamint a belső piac fellendítésében, Jelentősen hozzájárul az Unión belüli egyenlőbb versenyfeltételek megteremtéséhez, és az uniós támogatás egyik legpéldaértékűbb eszköze: az Alapból finanszírozott ikonikus hidaknak, hatékony és korszerű vasutaknak, metróknak, repülőtereknek, valamint hulladék- és vízkezelési rendszereknek köszönhetően európaiak millióinak életminősége javult, és akár egész országok korszerűsítésének lehettünk szemtanúi” – Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos.
Az alap azokra a tagállamokra összpontosít, amelyeknek a bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 százalékát, hogy így fokozza az európai gazdaságok közötti konvergenciát. A Kohéziós Alapból nyújtott támogatás – a kohéziós politika keretében nyújtott összes finanszírozáshoz hasonlóan – hozzájárult a kedvezményezett országok nemzeti jövedelmének növekedéséhez. Írország és Spanyolország volt az első olyan ország, amelyeknek a bruttó nemzeti jövedelme az uniós átlag 90 százalékának megfelelő jogosultsági küszöbérték fölé emelkedett – emlékeztet az Európai Bizottság közleménye.
A Kohéziós Alap olyan hatalmas projekteket finanszírozott, amelyek egész régiókat és városokat alakítottak át, segítve őket abban, hogy felzárkózzanak az EU többi részéhez. Például 1998-ban az Alap támogatta a lisszaboni Vasco da Gama híd megépítését Portugáliában, amely a maga 12,3 km-vel a leghosszabb híd az EU-ban. Támogatta továbbá a Portugália déli részén található Guadiana folyón található Alqueva-gátat, amely Európa egyik legnagyobb stratégiai víztartaléka.
Az Alap a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésében is kulcsszerepet játszott: a hálózat részeként 7 800 km közút és 3 650 km vasútvonal épült ki, illetve került korszerűsítésre. A munkálatok számos vízelvezető csatorna és alagút létesítését tették szükségessé. Finanszírozta továbbá Délkelet-Európa leghosszabb vasúti alagútját, amely a bulgáriai Elin Pelin-Vakarel–Kosztenyec között épült. Támogatta továbbá a Koper (Szlovénia legnagyobb adriai kikötője) és Divača közötti második vasúti vágányt, amely jelentősen növelni fogja az árufuvarozási kapacitást és összeköttetést teremt az osztrák vasúthálózattal.
Spanyolországban a Kohéziós Alap az ország modern gyorsvasúthálózatának kiépítését segítette. A Madrid–Barcelona–francia határ közötti 804 km hosszú nagysebességű kommunikációs rendszer az egyik fő tengely Európa felé.
Az alapnak köszönhetően a lengyelországi Varsó–Gdynia vasútvonal javította a személyszállítást a balti–adriai folyosón, és mára korszerű vasúti járművek közlekednek Lengyelország főbb városai között.
Az Alap a fenntartható városi tömegközlekedés fejlesztésébe is beruházott, amelyre példa a varsói, a budapesti, a bukaresti, a szófiai és a prágai metró. A Pozsony híres hídján futó Petrzalka villamosvonal szintén a Kohéziós Alap segítségével épült meg.
Ezen túlmenően az Alap segítséget nyújtott az EU-hoz a 2000-es években csatlakozott országokban a jobb összeköttetést biztosító repülőterek építéséhez. A példák közé tartozik Tallinn, Varsó, Wroclaw és Rzeszow repülőtere.
Az éghajlatváltozás kezelése, valamint a környezet és a polgárok egészségének védelme
Az Alap olyan infrastruktúrák kiépítését is támogatta, amelyeknek köszönhetően 6 millió ember otthonába jutott el a tiszta vezetékes ivóvíz, 10,5 millióan pedig kapcsolódtak a szennyvíztisztító rendszerhez. Ezenfelül 4,2 millió tonna települési hulladék újrafeldolgozását is támogatta.
A zöld és fenntartható gazdaság szempontjából nagy környezeti jelentőséggel bíró projekt például az a görögországi Alexandroupolisban található hulladékkezelő üzem, amely lehetővé tette a Rodopi prefektúrából és Evrosz prefektúra két településéről begyűjtött hulladék mennyiségének 60 százalékkal való csökkentését.
A déli szennyvíztisztítási infrastruktúra Máltán és Lettország legnagyobb agglomerációinak vízgazdálkodása javította a szennyvízkezelést és jobb minőségű ivóvízhez juttatta hozzá a lakosságot.
A tiszta energia területén a Kohéziós Alap támogatta Litvániában a megújuló energiát felhasználó technológiák telepítését, amelyek közel 20,000 háztartás számára termelnek áramot.
Az Alapból finanszírozott erdőtűzvédelmi projektek révén 8,3 millió ember, az árvízvédelmi rendszereket célzó beruházások révén pedig 11,4 millió ember biztonsága javult. Erre példa Magyarországon a Felső-Tisza területén a Tisza áradásaival szembeni védelmet szolgáló árvízvédelmi rendszer és tározó megépítése.
Az eredetileg „kohéziós pénzügyi eszköznek” nevezett Kohéziós Alapot 1993. április 1-jén hozták létre, és 1994-ben lépett hatályba azzal a céllal, hogy megerősítse az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, valamint hogy segítse a kevésbé fejlett országok felzárkózását a többi tagállamhoz.
Kezdetben (1994–99 között) Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország részesült a Kohéziós Alapból, majd 2004-től kezdve Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia is. 2007 után Bulgáriával és Romániával bővült a kedvezményezett tagállamok köre, Horvátország pedig 2013 óta veheti igénybe az Alapot.
A Kohéziós Alap költségvetése a 2004-es bővítés óta jelentősen bővült: az 1994–1999 közötti időszakban 18 milliárd euró, majd 2000–2006 között 30,6 milliárd euró, 2007–2013 között 68,5 milliárd euró, 2014–20 között pedig 61,4 milliárd euró állt rendelkezésre.
A 2021–2027-es programozási időszakban az Alap több mint 37 százaléka – 48,03 milliárd euró – éghajlat-politikai célkitűzéseket támogat majd. 6,9 milliárd eurót fordítanak például a tiszta városi közlekedésre, 3,3 milliárd eurót az energiahatékonyságra és 16,9 milliárd eurót a TEN-T hálózathoz tartozó vasút és közút fejlesztésére.
A Kohéziós Alapból jelenleg 15 olyan tagállam részesül, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás idején nem érte el az uniós átlag 90 százalékát: Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”
