Harminc éves az Európai Unió „felzárkóztató programja”

Harminc éves az Európai Unió „felzárkóztató programja”
2023. 04. 03., 17:18

A Kohéziós Alap segítségével az elmúlt 30 év alatt közel 179 milliárd eurót fordított az EU a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére.

A Maastrichti Szerződés a kohéziós politika eszköztárában az egységes piac szükséges kiegészítéseként hozta létre a Kohéziós Alapot, amelynek feladata a közlekedési infrastruktúrába, valamint az éghajlat- és környezetvédelembe történő beruházások támogatása volt. A vízellátás és a hulladékkezelés, az energiahatékonyság, a megújuló energia, valamint a közúti és vasúti infrastruktúra javítása szerepel az elsődleges célok között.

„A Kohéziós Alap hatékonynak bizonyult a konvergencia, a versenyképesség és a fenntartható fejlődés, valamint a belső piac fellendítésében, Jelentősen hozzájárul az Unión belüli egyenlőbb versenyfeltételek megteremtéséhez, és az uniós támogatás egyik legpéldaértékűbb eszköze: az Alapból finanszírozott ikonikus hidaknak, hatékony és korszerű vasutaknak, metróknak, repülőtereknek, valamint hulladék- és vízkezelési rendszereknek köszönhetően európaiak millióinak életminősége javult, és akár egész országok korszerűsítésének lehettünk szemtanúi” Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos.

Az alap azokra a tagállamokra összpontosít, amelyeknek a bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 százalékát, hogy így fokozza az európai gazdaságok közötti konvergenciát. A Kohéziós Alapból nyújtott támogatás – a kohéziós politika keretében nyújtott összes finanszírozáshoz hasonlóan – hozzájárult a kedvezményezett országok nemzeti jövedelmének növekedéséhez. Írország és Spanyolország volt az első olyan ország, amelyeknek a bruttó nemzeti jövedelme az uniós átlag 90 százalékának megfelelő jogosultsági küszöbérték fölé emelkedett – emlékeztet az Európai Bizottság közleménye.

Hidak, metrók, repülőterek, nagysebességű vonatok és még sok más

A Kohéziós Alap olyan hatalmas projekteket finanszírozott, amelyek egész régiókat és városokat alakítottak át, segítve őket abban, hogy felzárkózzanak az EU többi részéhez. Például 1998-ban az Alap támogatta a lisszaboni Vasco da Gama híd megépítését Portugáliában, amely a maga 12,3 km-vel a leghosszabb híd az EU-ban. Támogatta továbbá a Portugália déli részén található Guadiana folyón található Alqueva-gátat, amely Európa egyik legnagyobb stratégiai víztartaléka.

Az Alap a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésében is kulcsszerepet játszott: a hálózat részeként 7 800 km közút és 3 650 km vasútvonal épült ki, illetve került korszerűsítésre. A munkálatok számos vízelvezető csatorna és alagút létesítését tették szükségessé.  Finanszírozta továbbá Délkelet-Európa leghosszabb vasúti alagútját, amely a bulgáriai Elin Pelin-Vakarel–Kosztenyec között épült.  Támogatta továbbá a Koper (Szlovénia legnagyobb adriai kikötője) és Divača közötti második vasúti vágányt, amely jelentősen növelni fogja az árufuvarozási kapacitást és összeköttetést teremt az osztrák vasúthálózattal.

Spanyolországban a Kohéziós Alap az ország modern gyorsvasúthálózatának kiépítését segítette. A Madrid–Barcelona–francia határ közötti 804 km hosszú nagysebességű kommunikációs rendszer az egyik fő tengely Európa felé.

Az alapnak köszönhetően a lengyelországi Varsó–Gdynia vasútvonal javította a személyszállítást a balti–adriai folyosón, és mára korszerű vasúti járművek közlekednek Lengyelország főbb városai között.

Az Alap a fenntartható városi tömegközlekedés fejlesztésébe is beruházott, amelyre példa a varsói, a budapesti, a bukaresti, a szófiai és a prágai metró. A Pozsony híres hídján futó Petrzalka villamosvonal szintén a Kohéziós Alap segítségével épült meg.

Ezen túlmenően az Alap segítséget nyújtott az EU-hoz a 2000-es években csatlakozott országokban a jobb összeköttetést biztosító repülőterek építéséhez. A példák közé tartozik Tallinn, Varsó, Wroclaw és Rzeszow repülőtere. 

Az éghajlatváltozás kezelése, valamint a környezet és a polgárok egészségének védelme

Az Alap olyan infrastruktúrák kiépítését is támogatta, amelyeknek köszönhetően 6 millió ember otthonába jutott el a tiszta vezetékes ivóvíz, 10,5 millióan pedig kapcsolódtak a szennyvíztisztító rendszerhez. Ezenfelül 4,2 millió tonna települési hulladék újrafeldolgozását is támogatta.

A zöld és fenntartható gazdaság szempontjából nagy környezeti jelentőséggel bíró projekt például az a görögországi Alexandroupolisban található hulladékkezelő üzem, amely lehetővé tette a Rodopi prefektúrából és Evrosz prefektúra két településéről begyűjtött hulladék mennyiségének 60 százalékkal való csökkentését.

A déli szennyvíztisztítási infrastruktúra Máltán és Lettország legnagyobb agglomerációinak vízgazdálkodása javította a szennyvízkezelést és jobb minőségű ivóvízhez juttatta hozzá a lakosságot.

A tiszta energia területén a Kohéziós Alap támogatta Litvániában a megújuló energiát felhasználó technológiák telepítését, amelyek közel 20,000 háztartás számára termelnek áramot.

Az Alapból finanszírozott erdőtűzvédelmi projektek révén 8,3 millió ember, az árvízvédelmi rendszereket célzó beruházások révén pedig 11,4 millió ember biztonsága javult. Erre példa Magyarországon a Felső-Tisza területén a Tisza áradásaival szembeni védelmet szolgáló árvízvédelmi rendszer és tározó megépítése.

A Kohéziós Alap

Az eredetileg „kohéziós pénzügyi eszköznek” nevezett Kohéziós Alapot 1993. április 1-jén hozták létre, és 1994-ben lépett hatályba azzal a céllal, hogy megerősítse az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, valamint hogy segítse a kevésbé fejlett országok felzárkózását a többi tagállamhoz.

Kezdetben (1994–99 között) Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország részesült a Kohéziós Alapból, majd 2004-től kezdve Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia is. 2007 után Bulgáriával és Romániával bővült a kedvezményezett tagállamok köre, Horvátország pedig 2013 óta veheti igénybe az Alapot.

A Kohéziós Alap költségvetése a 2004-es bővítés óta jelentősen bővült: az 1994–1999 közötti időszakban 18 milliárd euró, majd 2000–2006 között 30,6 milliárd euró, 2007–2013 között 68,5 milliárd euró, 2014–20 között pedig 61,4 milliárd euró állt rendelkezésre.

A 2021–2027-es programozási időszakban az Alap több mint 37 százaléka – 48,03 milliárd euró – éghajlat-politikai célkitűzéseket támogat majd. 6,9 milliárd eurót fordítanak például a tiszta városi közlekedésre, 3,3 milliárd eurót az energiahatékonyságra és 16,9 milliárd eurót a TEN-T hálózathoz tartozó vasút és közút fejlesztésére.

A Kohéziós Alapból jelenleg 15 olyan tagállam részesül, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás idején nem érte el az uniós átlag 90 százalékát: Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS