2022-ben mintegy 20 600 ember vesztette életét közúti balesetekben – derül ki az Európai Bizottság által a 2022-ben bekövetkezett halálos kimenetelű közúti balesetekről kiadott előzetes adatsorból.
A 2021-hez képest 3 százalékos növekedés annak tulajdonítható, hogy a világjárvány után helyreállt a forgalom szintje. 2019-hez, a világjárvány előtti évhez viszonyítva a halálos áldozatotok száma 2000-rel (10 százalékkal) csökkent – olvasható a Bizottság közleményében.
Az „átlag mínusz 10 százalék” rendkívül egyenlőtlenül oszlott el a tagállamok között. A legnagyobb mértékű, több mint 30 százalékos csökkenést Litvániából és Lengyelországból jelentették, és Dániában is 23 százalékos mérséklődés volt tapasztalható. Ezzel szemben az elmúlt három évben a közúti halálesetek száma Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Svédországban viszonylag változatlan maradt vagy nőtt.
Az országok halálozási arányának összesített rangsora nem változott jelentősen a világjárvány előtti időszakhoz képest: 2022-ben a közutak Svédországban (21 halálos baleset/millió fő) és Dániában (26 halálos baleset/millió fő) voltak a legbiztonságosabbak, a legkevésbé biztonságosak pedig Romániában (86 halálos baleset/millió fő) és Bulgáriában (78 halálos baleset/millió fő). Az uniós átlag egymillió lakosra vetítve 46 közúti haláleset volt. Magyarországon 2022-ben 56 halálos baleset történt, ugyanannyi, mint 2021-ben (2020-ban 47, 2019-ben 62).
A 2021-re vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapján (a 2022. évi részletes adatok még nem állnak rendelkezésre) az EU-ban a halálos kimenetelű közúti balesetek 52 százaléka vidéki utakon történt, míg 39 százaléka városi területeken és 9 százaléka autópályákon. A halálos közúti balesetekben elhunytak háromnegyede (78 százalék) férfi volt. A halálos közúti balesetekben elhunytak 45 százaléka autóban utazó személy (járművezető és utas) volt, 18 százalékuk gyalogos, 19 százalékuk kétkerekű gépjárművel (motorkerékpárok és robogók) közlekedő személy, 9 százalékuk pedig kerékpáros volt.
A városi területeken azonban nagyon eltérő a helyzet, mivel a veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, kerékpárosok és kétkerekű gépjárművek vezetői) az összes halálos áldozat csaknem 70 százalékát teszik ki. A városi közúthasználókat érintő haláleseteket túlnyomórészt autó- és tehergépkocsi-balesetek okozzák, ami rávilágít arra, hogy fokozni kell a veszélyeztetett úthasználók védelmét.
Bár örömteli tény, hogy számos tagállamban nőtt a kerékpározás aránya a közlekedési szerkezetben, komoly aggodalomra ad okot az uniós utakon életüket vesztett kerékpárosok számának alakulása. Ez az egyetlen olyan úthasználó csoport, amelynek esetében az elmúlt évtizedben nem csökkent jelentősen a halálos kimenetelű balesetek száma, ez pedig különösen a megfelelő infrastruktúra tartós hiányának tulajdonítható. A Franciaországból származó előzetes adatok például azt mutatják, hogy 2019-hez képest 2022-ben 30 százalékkal nőtt a kerékpáros halálesetek száma.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.