Gyorsítaná és egyszerűsítené a szociális biztonsági szolgáltatásokhoz való, határokon átnyúló hozzáférést az Európai Bizottság

2023. 09. 07., 17:22

„Most a tagállamokon a sor, hogy megfelelően éljenek az új lehetőségekkel és csökkentsék az adminisztratív terheket”

Az Európai Bizottság (külön közleményben) konkrét lépéseket javasolt az európai szociális biztonsági rendszerek koordinálásának további digitalizálása érdekében. A közlemény intézkedéseket határoz meg annak érdekében, hogy a digitális eszközök teljes körű kihasználása, valamint a polgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése révén gyorsabbá és egyszerűbbé váljon a szociális biztonsági szolgáltatásokhoz való, határokon átnyúló hozzáférés.

Ez javítani fogja a nemzeti szociális biztonsági intézmények közötti információcserét, és felgyorsítja az igénybe vehető ellátások határokon átnyúló elismerését és nyújtását. Ezáltal megkönnyíti az európaiak számára, hogy külföldön éljenek, dolgozzanak és utazzanak, a vállalkozások számára, hogy más uniós országokban folytassanak üzleti tevékenységet, a nemzeti közigazgatások számára pedig a szociális biztonság határokon átnyúló koordinálását – olvasható a bizottság közleményében.

„Az uniós egységes piac egyik kulcsfontosságú vívmánya és sarokköve, hogy az emberek más uniós tagállamokban is élhetnek, dolgozhatnak és tanulhatnak. Az uniós szabályok biztosítják, hogy az érintettek ne veszítsék el szociális biztonsági ellátásaikat, és hogy a vállalatok könnyen folytathassanak üzleti tevékenységet más országokban. A digitalizálás a polgárok számára megkönnyíti e szabályok alkalmazását, miközben csökkenti a vállalkozásokra és a közigazgatásra háruló terheket” – mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke.

„Uniós polgárok milliói élnek, dolgoznak vagy tanulnak más uniós országokban. A mai közlemény hozzájárul életük egyszerűbbé tételéhez azáltal, hogy megkönnyíti a nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartásukat, és gyorsabb hozzáférést biztosít számukra az általuk külföldről igénybe vehető szociális ellátásokhoz, például a nyugdíjakhoz vagy az egészségügyi ellátáshoz. Ugyanakkor hatalmas költség- és időmegtakarítási hatással lesz a vállalkozásokra, a nemzeti hatóságokra és a munkaügyi felügyelőségekre, így valóban mindenki számára előnyös. Az eszközöket rendelkezésre bocsátottuk; most a tagállamokon a sor, hogy megfelelően éljenek az új lehetőségekkel és csökkentsék az adminisztratív terheket” – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.

A Bizottság az alábbiakra kéri fel a tagállamokat:

  • Gyorsítsák fel a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjének (EESSI) nemzeti szintű végrehajtását, hogy az 2024 végére Európa-szerte teljes mértékben működőképes legyen. Az EESSI digitalizálja a nemzeti szociális biztonsági intézmények közötti információcserét a papíralapú, időigényes és nehézkes eljárások felváltása érdekében.
  • Bővítsék a teljes mértékben online lebonyolítható eljárások számát a szociális biztonsági rendszerek koordinálása terén annak érdekében, hogy még könnyebbé váljon az érintettek számára a külföldre költözés és a külföldi munkavállalás, és gyorsan igénybe tudják venni mindazon ellátásokat, amelyekre jogosultak. A tagállamok építhetnek az egységes digitális kapuról szóló rendeletre, amely előírja, hogy legkésőbb 2023. december 12-ig valamennyi fontos adminisztratív eljárást teljes mértékben online elérhetővé kell tenni a polgárok és a vállalkozások számára.
  • Teljes mértékben vegyenek részt az európai társadalombiztosítási kártyával (ESSPASS) kapcsolatos kísérleti tevékenységekben, amelyek azt vizsgálják, hogyan lehetne egyszerűsíteni a polgárok társadalombiztosítási jogosultságait igazoló okmányok határokon átnyúló kiadását és ellenőrzését.
  • Munkálkodjanak az európai digitális személyiadat-tárcák (EUDI-tárcák) bevezetésén, amely lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy digitális formában hordják maguknál jogosultsági okmányaikat – például az európai egészségbiztosítási kártyát –, megkönnyítve a szociális biztonsági intézmények, a munkaügyi felügyelőségek és az egészségügyi szolgáltatók számára ezen okmányok azonnali ellenőrzését.

A Bizottság technikai segítségnyújtással – többek között a Technikai Támogatási Eszközön keresztül – és uniós finanszírozás rendelkezésre bocsátásával fogja támogatni az uniós tagállamokat ezen intézkedések végrehajtásában, például a Digitális Európa program, az InvestEU, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz révén.

Az Európai Munkaügyi Hatóság szintén aktív szerepet fog játszani azáltal, hogy összegyűjti a bevált gyakorlatokat, és elősegíti a nemzeti hatóságok közötti rendszeres információcserét.

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy hagyják jóvá az e közleményben meghatározott megközelítést, és felszólítja a tagállamokat és az összes érdekelt felet, hogy működjenek együtt e közlemény intézkedéseinek végrehajtása érdekében. A Bizottság a nemzeti képviselőkkel tartandó éves találkozókon támogatja és nyomon követi e közlemény végrehajtását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS