Gyorsítaná és egyszerűsítené a szociális biztonsági szolgáltatásokhoz való, határokon átnyúló hozzáférést az Európai Bizottság

2023. 09. 07., 17:22

„Most a tagállamokon a sor, hogy megfelelően éljenek az új lehetőségekkel és csökkentsék az adminisztratív terheket”

Az Európai Bizottság (külön közleményben) konkrét lépéseket javasolt az európai szociális biztonsági rendszerek koordinálásának további digitalizálása érdekében. A közlemény intézkedéseket határoz meg annak érdekében, hogy a digitális eszközök teljes körű kihasználása, valamint a polgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése révén gyorsabbá és egyszerűbbé váljon a szociális biztonsági szolgáltatásokhoz való, határokon átnyúló hozzáférés.

Ez javítani fogja a nemzeti szociális biztonsági intézmények közötti információcserét, és felgyorsítja az igénybe vehető ellátások határokon átnyúló elismerését és nyújtását. Ezáltal megkönnyíti az európaiak számára, hogy külföldön éljenek, dolgozzanak és utazzanak, a vállalkozások számára, hogy más uniós országokban folytassanak üzleti tevékenységet, a nemzeti közigazgatások számára pedig a szociális biztonság határokon átnyúló koordinálását – olvasható a bizottság közleményében.

„Az uniós egységes piac egyik kulcsfontosságú vívmánya és sarokköve, hogy az emberek más uniós tagállamokban is élhetnek, dolgozhatnak és tanulhatnak. Az uniós szabályok biztosítják, hogy az érintettek ne veszítsék el szociális biztonsági ellátásaikat, és hogy a vállalatok könnyen folytathassanak üzleti tevékenységet más országokban. A digitalizálás a polgárok számára megkönnyíti e szabályok alkalmazását, miközben csökkenti a vállalkozásokra és a közigazgatásra háruló terheket” – mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke.

„Uniós polgárok milliói élnek, dolgoznak vagy tanulnak más uniós országokban. A mai közlemény hozzájárul életük egyszerűbbé tételéhez azáltal, hogy megkönnyíti a nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartásukat, és gyorsabb hozzáférést biztosít számukra az általuk külföldről igénybe vehető szociális ellátásokhoz, például a nyugdíjakhoz vagy az egészségügyi ellátáshoz. Ugyanakkor hatalmas költség- és időmegtakarítási hatással lesz a vállalkozásokra, a nemzeti hatóságokra és a munkaügyi felügyelőségekre, így valóban mindenki számára előnyös. Az eszközöket rendelkezésre bocsátottuk; most a tagállamokon a sor, hogy megfelelően éljenek az új lehetőségekkel és csökkentsék az adminisztratív terheket” – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.

A Bizottság az alábbiakra kéri fel a tagállamokat:

  • Gyorsítsák fel a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjének (EESSI) nemzeti szintű végrehajtását, hogy az 2024 végére Európa-szerte teljes mértékben működőképes legyen. Az EESSI digitalizálja a nemzeti szociális biztonsági intézmények közötti információcserét a papíralapú, időigényes és nehézkes eljárások felváltása érdekében.
  • Bővítsék a teljes mértékben online lebonyolítható eljárások számát a szociális biztonsági rendszerek koordinálása terén annak érdekében, hogy még könnyebbé váljon az érintettek számára a külföldre költözés és a külföldi munkavállalás, és gyorsan igénybe tudják venni mindazon ellátásokat, amelyekre jogosultak. A tagállamok építhetnek az egységes digitális kapuról szóló rendeletre, amely előírja, hogy legkésőbb 2023. december 12-ig valamennyi fontos adminisztratív eljárást teljes mértékben online elérhetővé kell tenni a polgárok és a vállalkozások számára.
  • Teljes mértékben vegyenek részt az európai társadalombiztosítási kártyával (ESSPASS) kapcsolatos kísérleti tevékenységekben, amelyek azt vizsgálják, hogyan lehetne egyszerűsíteni a polgárok társadalombiztosítási jogosultságait igazoló okmányok határokon átnyúló kiadását és ellenőrzését.
  • Munkálkodjanak az európai digitális személyiadat-tárcák (EUDI-tárcák) bevezetésén, amely lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy digitális formában hordják maguknál jogosultsági okmányaikat – például az európai egészségbiztosítási kártyát –, megkönnyítve a szociális biztonsági intézmények, a munkaügyi felügyelőségek és az egészségügyi szolgáltatók számára ezen okmányok azonnali ellenőrzését.

A Bizottság technikai segítségnyújtással – többek között a Technikai Támogatási Eszközön keresztül – és uniós finanszírozás rendelkezésre bocsátásával fogja támogatni az uniós tagállamokat ezen intézkedések végrehajtásában, például a Digitális Európa program, az InvestEU, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz révén.

Az Európai Munkaügyi Hatóság szintén aktív szerepet fog játszani azáltal, hogy összegyűjti a bevált gyakorlatokat, és elősegíti a nemzeti hatóságok közötti rendszeres információcserét.

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy hagyják jóvá az e közleményben meghatározott megközelítést, és felszólítja a tagállamokat és az összes érdekelt felet, hogy működjenek együtt e közlemény intézkedéseinek végrehajtása érdekében. A Bizottság a nemzeti képviselőkkel tartandó éves találkozókon támogatja és nyomon követi e közlemény végrehajtását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS