Fizetős felhőalapú szolgáltatások használata: még nem a magyar cégek diktálják az uniós tempót

2026. 02. 04., 15:20

Az EU-ban működő, legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások 52,7 százaléka vásárolt felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat (azaz szoftverekhez, számítási teljesítményhez, tárolókapacitáshoz stb. való hozzáférésre használt online szolgáltatásokat) 2025-ben, ami 7,4 százalékpontos növekedést jelent 2023-hoz képest – tájékoztatott az Eurostat. 2014-ben ez az arány jóval kisebb, 17,8 százalék volt.

Fizetős felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat 2025-ben a legnagyobb arányban a Finnországban (79,2 százalék), Olaszországban (75,6 százalék) és Máltán (74,9 százalék) működő vállalkozások alkalmaztak. A vállalkozások kevesebb mint egynegyede használt ilyen szolgáltatásokat Romániában (24,9 százalék), Görögországban (24,3 százalék) és Bulgáriában (17,8 százalék) – olvasható az Eurostat összefoglalójában.

Magyarországon a legalább 10 főt alkalmazó vállalkozások 48,0 százaléka vásárolt (legalább egy) felhőalapú szolgáltatást 2025-ben; 2023-ban ez az arány 44,9 százalék volt.

2023 és 2025 között a fizetős felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások használata a legtöbb országban nőtt, a legnagyobb növekedést Litvániában (+19,7 százalékpont), Olaszországban (+14,2 százalékpont) és Franciaországban (+13,7 százalékpont) regisztrálták.

A legalább egy fizetett felhőszolgáltatást alkalmazó cégek
– 85,2 százaléka vásárolt e-mail szolgáltatást,
– 71,7 százalékuk irodai szoftvereket,
– 71,5 százalékuk pedig tárhelyet.

Népszerűek voltak
– a biztonsági szoftverek (65,5 százalék),
– a pénzügyi vagy számviteli szoftverek (58,2 százalék) és a
– vállalati adatbázisok online tárolását célzó megoldások (45,5 százalék) is.

A fentieken túl a szóban forgó vállalkozások több mint negyede vásárolt hozzáférést
– erőforrás-tervezéshez (30,1 százalék),
– a vállalkozás saját szoftvereinek futtatásához szükséges számítástechnikai kapacitáshoz (28,2 százalék),
– ügyfélkapcsolat-kezelő szoftverekhez (27,9 százalék), valamint
– alkalmazásfejlesztéshez, teszteléshez vagy telepítéshez használható platformokhoz (26,1 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 06., 10:20
A februári időszak farsangi összejöveteleinek elmaradhatatlan és népszerű eseménye a tombolasorsolás. A tombolajáték azonban egyben szerencsejáték is, amelyet a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó előírások szerint előzetesen be kell jelenteni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.
2026-02-05 14:15:00
A fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS