Fizetős felhőalapú szolgáltatások használata: még nem a magyar cégek diktálják az uniós tempót

2026. 02. 04., 15:20

Az EU-ban működő, legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások 52,7 százaléka vásárolt felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat (azaz szoftverekhez, számítási teljesítményhez, tárolókapacitáshoz stb. való hozzáférésre használt online szolgáltatásokat) 2025-ben, ami 7,4 százalékpontos növekedést jelent 2023-hoz képest – tájékoztatott az Eurostat. 2014-ben ez az arány jóval kisebb, 17,8 százalék volt.

Fizetős felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat 2025-ben a legnagyobb arányban a Finnországban (79,2 százalék), Olaszországban (75,6 százalék) és Máltán (74,9 százalék) működő vállalkozások alkalmaztak. A vállalkozások kevesebb mint egynegyede használt ilyen szolgáltatásokat Romániában (24,9 százalék), Görögországban (24,3 százalék) és Bulgáriában (17,8 százalék) – olvasható az Eurostat összefoglalójában.

Magyarországon a legalább 10 főt alkalmazó vállalkozások 48,0 százaléka vásárolt (legalább egy) felhőalapú szolgáltatást 2025-ben; 2023-ban ez az arány 44,9 százalék volt.

2023 és 2025 között a fizetős felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások használata a legtöbb országban nőtt, a legnagyobb növekedést Litvániában (+19,7 százalékpont), Olaszországban (+14,2 százalékpont) és Franciaországban (+13,7 százalékpont) regisztrálták.

A legalább egy fizetett felhőszolgáltatást alkalmazó cégek
– 85,2 százaléka vásárolt e-mail szolgáltatást,
– 71,7 százalékuk irodai szoftvereket,
– 71,5 százalékuk pedig tárhelyet.

Népszerűek voltak
– a biztonsági szoftverek (65,5 százalék),
– a pénzügyi vagy számviteli szoftverek (58,2 százalék) és a
– vállalati adatbázisok online tárolását célzó megoldások (45,5 százalék) is.

A fentieken túl a szóban forgó vállalkozások több mint negyede vásárolt hozzáférést
– erőforrás-tervezéshez (30,1 százalék),
– a vállalkozás saját szoftvereinek futtatásához szükséges számítástechnikai kapacitáshoz (28,2 százalék),
– ügyfélkapcsolat-kezelő szoftverekhez (27,9 százalék), valamint
– alkalmazásfejlesztéshez, teszteléshez vagy telepítéshez használható platformokhoz (26,1 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS