Az Európai Bizottság új uniós szintű szabályokat javasolt a csomagolásra vonatkozóan, hogy kezelje ezt a folyamatosan növekvő hulladékforrást és a fogyasztók frusztrációját.
Minden európai évente átlagosan csaknem 180 kg csomagolási hulladékot termel. A csomagolás a primer nyersanyagok egyik fő felhasználója, mivel az EU-ban felhasznált műanyag 40 százalékát és a papír 50 százalékát csomagolásra szánják. Fellépés hiányában az EU-ban 2030-ig a csomagolási hulladék mennyisége további 19 százalékkal, a műanyag csomagolási hulladék mennyisége pedig akár 46 százalékkal nőne.
Az új szabályok célja e tendencia megállítása. A fogyasztók számára újrafelhasználható csomagolási lehetőségeket biztosítanak, megszüntetik a szükségtelen csomagolást, korlátozzák a túlcsomagolást, és egyértelmű címkéket írnak elő a megfelelő újrafeldolgozás érdekében. Az ipar – különösen a kisebb vállalatok – számára új üzleti lehetőségeket hoznak létre, csökkentik a primer nyersanyagok iránti igényt, növelik Európa újrafeldolgozási kapacitását, valamint csökkentik Európa elsődleges erőforrásoktól és külső beszállítóktól való függőségét. A csomagolási ágazatot a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség felé vezető pályára állítják.
A Bizottság emellett egyértelmű helyzetet teremt a fogyasztók és az ipar számára a bioalapú, komposztálható és biológiailag lebomló műanyagok tekintetében: meghatározza, hogy az ilyen műanyagok felhasználása milyen körülmények között előnyös valóban a környezet szempontjából, és hogyan kell az ilyen műanyagokat megtervezni, ártalmatlanítani és újrafeldolgozni.
A javaslatok az európai zöld megállapodás körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervének és azon célkitűzésének kulcsfontosságú építőelemei, hogy a fenntartható termékek általánossá váljanak. Emellett választ adnak az európaiaknak az Európa jövőjéről szóló konferencián megfogalmazott konkrét igényeire is.
„Az egyszer használatos műanyagok elleni küzdelmet követően megtesszük a következő lépést a szennyezésmentes jövő felé vezető úton. A javaslataink csökkentik a csomagolási hulladékot, előmozdítják az újrahasználatot és az utántöltést, növelik az újrafeldolgozott műanyagok használatát, és megkönnyítik a csomagolás újrafeldolgozását. Az európai polgárok szeretnének megszabadulni a túlcsomagolástól és a szükségtelenül túlméretezett csomagolástól, a vállalkozások pedig készen állnak arra, hogy előrelépéseket tegyenek a fenntartható, innovatív csomagolási megoldások és rendszerek terén. Tisztázzuk továbbá a bioalapú és biológiailag lebomló műanyagokkal kapcsolatos megtévesztő állításokat, hogy a gyártók és a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy az ilyen műanyagok milyen feltételek mellett igazán környezetbarátak, és járulnak hozzá a zöld és körforgásos gazdasághoz” – mondtaFrans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök.
„Mindannyian kaptunk már online rendelt termékeket túl nagy dobozokban. És gyakran elgondolkodunk azon, hogyan válasszuk szét a hulladékot az újrafeldolgozáshoz, mit kezdjünk azzal a biológiailag lebomló zacskóval, vagy hogy ezt a csomagolást újra fel fogják-e használni, vagy legalábbis új értékes anyagokká alakítják-e. Naponta személyenként fél kilogramm csomagolási hulladékot állítunk elő. Az új szabályokkal döntő fontosságú lépéseket javaslunk annak érdekében, hogy a fenntartható csomagolás általánossá váljon az EU-ban. Megteremtjük a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a körforgásos gazdaság elvei – csökkentés, újrahasználat, újrafeldolgozás – működjenek. A fenntarthatóbb csomagolás és a bioműanyagok a zöld és digitális átállás új üzleti lehetőségeiről, az innovációról és az új készségekről, a helyi munkahelyekről és a fogyasztók megtakarításairól szólnak” – mondta Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.
A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló uniós jogszabályok javasolt felülvizsgálatának három fő célkitűzése van. Először is, a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzése érdekében: a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése, a szükségtelen csomagolás korlátozása, valamint az újrafelhasználható és újratölthető csomagolási megoldások előmozdítása. Másodszor, a jó minőségű („zárt rendszerű”) újrafeldolgozás ösztönzése érdekében: 2030-ra az uniós piacon forgalmazott összes csomagolás gazdaságilag életképes módon történő újrahasznosíthatóvá tétele. Végül pedig az elsődleges természeti erőforrások iránti igény csökkentése és a másodlagos nyersanyagok jól működő piacának megteremtése érdekében kötelező célértékek révén az újrafeldolgozott műanyagok csomagolásban való felhasználásának fokozása.
A javaslat eloszlatja a félreértéseket azzal kapcsolatban, hogy melyik csomagolás melyik hulladékgyűjtőbe tartozik. Minden csomagoláson fel kell tüntetni egy címkét, amely tájékoztat arról, hogy a csomagolás miből készült és milyen hulladékáramhoz tartozik. A hulladékgyűjtő konténereket megegyező címkékkel kell ellátni. Az EU-ban mindenütt ugyanazokat a szimbólumokat fogják használni.
2030-ra a javasolt intézkedések 43 millió tonnára csökkentenék a csomagolásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, szemben 66 millió tonnával, ha nem változtatnák meg a jogszabályokat – ez a csökkenés nagyjából annyi, mint Horvátország éves kibocsátása. A vízhasználat 1,1 millió m3-rel csökkenne. A gazdaságot és a társadalmat érő környezeti kár költsége a 2030-as alapforgatókönyvhöz képest 6,4 milliárd euróval csökkenne.
Az egyszer használatos csomagolóanyagokat gyártó iparágaknak be kell ruházniuk az átállásba, de az EU-n belüli általános gazdasági és munkahelyteremtő hatás pozitív. Az újrahasználat ösztönzése önmagában várhatóan több mint 600 ezer munkahelyet fog eredményezni 2030-ra az újrafelhasználási ágazatban, közülük sok helyi kis- és középvállalkozásoknál. Számos újítást várunk a csomagolási megoldások terén, ami kényelmessé teszi a hulladékcsökkentést, az újrahasználatot és az újrafeldolgozást. Az intézkedések várhatóan pénzt is megtakarítanak: minden európai polgár csaknem 100 eurót takaríthat meg évente, ha a vállalkozások e megtakarításokat átengedik a fogyasztóknak.
A bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagok használata és gyártása folyamatosan növekszik. Számos feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy ezek a műanyagok pozitív hatást gyakoroljanak a környezetre, ahelyett, hogy súlyosbítanák a műanyagszennyezést, az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség csökkenését.
A Bizottság új jogi kerete egyértelművé teszi, hogy ezek a műanyagok hogyan képezhetik a fenntartható jövő részét.
A bioalapú műanyagok előállításához felhasznált biomasszát fenntartható módon, a környezet károsítása nélkül és a biomassza lépcsőzetes felhasználásának elvét szem előtt tartva kell beszerezni: a gyártóknak előnyben kell részesíteniük a szerves hulladékok és a melléktermékek alapanyagként való felhasználását. Emellett a zöldrefestés elleni küzdelem és a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében a gyártóknak el kell kerülniük a műanyagtermékekre vonatkozó általános állításokat, mint például a „bioműanyagok” és a „bioalapú”. A bioalapú tartalomra vonatkozó kommunikáció során a gyártóknak a termék bioalapú műanyagtartalmának pontos és mérhető arányára kell hivatkozniuk (például: „a termék 50 százalékban bioalapú műanyagot tartalmaz”).
A biológiailag lebomló műanyagok körültekintő hozzáállást igényelnek. Van szerepük a fenntartható jövőben, de olyan konkrét alkalmazásokra kell irányulniuk, ahol a körforgásos gazdaságra gyakorolt környezeti előnyeik és értékük bizonyított. A biológiailag lebomló műanyagok semmiképpen sem jelenthetik azt, hogy szemetelni szabad. Ezenkívül fel kell tüntetni rajtuk, hogy mennyi idő szükséges a biológiai lebomlásukhoz, milyen körülmények között és milyen környezetben. A valószínűleg szemétbe kerülő termékek, beleértve az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv hatálya alá tartozó termékeket is, nem tekinthetők, illetve nem jelölhetők biológiailag lebomlónak.
Az iparilag komposztálható műanyagok csak akkor használhatók fel, ha környezeti előnyökkel járnak, nem befolyásolják hátrányosan a komposzt minőségét, és megfelelő biohulladék-gyűjtő és -kezelési rendszer működik. Iparilag komposztálható csomagolás csak teafilterek, filteres kávékapszulák és -betétek, gyümölcs- és zöldségmatricák, valamint nagyon könnyű műanyag zacskók esetében engedélyezett. A termékeken mindig fel kell tüntetni, hogy az uniós szabványoknak megfelelően ipari komposztálásra vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkeznek.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.