Fellendül a fejlődő országok Európai Unióba irányuló exportja

2020. 02. 11., 14:30

A fejlődő országokból az Európai Unióba irányuló, az általános vámkedvezmény-rendszer (Generalised Scheme of Preferences, GSP) keretében kedvezményes vámok mellett megvalósuló export 2018-ban 69 milliárd eurós új rekordszintet ért el.

Az Európai Bizottság február 10-én közzétett, GSP-ről szóló kétéves jelentése szerint a 71 GSP-kedvezményezett országból az EU-ba irányuló export értéke csaknem 184 milliárd euró volt. Ebből közel 69 milliárd eurónyi kereskedelem különleges GSP-kedvezményekben részesült.

Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/az Európai Bizottság alelnöke kijelentette: „A kereskedelem az EU egyik legfontosabb olyan eszköze, amelyen keresztül az emberi jogokkal, a munkavállalói jogokkal és a jó kormányzással, vagyis a fenntartható fejlődés pilléreivel foglalkozik, azokat kezeli, támogatja és javítja világszerte. Az EU általános vámkedvezmény-rendszere útján ahhoz nyújtunk támogatást a fejlődő országoknak, hogy fenntartható módon érjenek el gazdasági növekedést és előrelépést, nem utolsósorban az éghajlat-politikai intézkedések terén. Preferenciális vámtételeink több ezer embernek nyújtanak segítséget a szegénységből való kiemelkedéshez, az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a gazdasági növekedés megvalósításához.

Phil Hogan kereskedelempolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Kereskedelmi kedvezményeinknek köszönhetően az EU kétszer annyit importál a legkevésbé fejlett országokból, mint a világ többi része összesen. Ez az EU védjegyének számító kereskedelempolitikai eszköz munkahelyek millióinak biztosít alapot a világ legszegényebb országaiban, és ösztönzőleg hat az érintett országokra az emberi jogokkal, a munkavállalói jogokkal, a jó kormányzással és a környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtása tekintetében.

Az általános vámkedvezmény-rendszer megszünteti a fejlődő országokból az EU-ba irányuló kereskedelemre kivetett importvámokat. További exportlehetőségeket teremt, ezzel segíti az országokat a szegénység leküzdésében és a munkahelyteremtésben, és közben tiszteletben tartja a fenntartható fejlődés elveit is. A jelentés azt mutatja, hogy a GSP-nek köszönhetően például Srí Lanka, Mongólia és Bolívia hatékonyabb intézkedésekkel szabályozza a gyermekmunkát.

Az EU kereskedelmi menetrendje világszerte hozzájárul az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz. A kedvezményekkel arra ösztönzi az érintett országokat, hogy további lépéseket tegyenek az emberi jogokkal, a munkavállalói jogokkal, a környezetvédelemmel és a jó kormányzással kapcsolatos nemzetközi egyezmények hatékony végrehajtása érdekében.

A 71 GSP-kedvezményezett ország közül sok továbbra is kihívásokkal szembesül, többek között a civil társadalommal kapcsolatos korlátozások, valamint a tömegtájékoztatás szabadsága, az igazságszolgáltatáshoz való jog, a kisebbségek jogai, a halálbüntetés és az egyesülés szabadsága terén. A megfelelő előrehaladás hiánya – a legnagyobb kedvezményezettek esetében is – azt eredményezte, hogy az EU fokozta az ellenőrzést és növelte a szerepvállalást, különösen az emberi jogok és a munkavállalói jogok tekintetében. Kambodzsa esetében ez oda vezetett, hogy az EU megindította a kedvezmények ideiglenes visszavonására irányuló eljárást, mivel Kambodzsában súlyosan és rendszeresen megsértették az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető elveit. 

A jelentés azt is áttekinti, hogy az egyes GSP-országok milyen mértékben használták ki a rendszer nyújtotta lehetőségeket. Számos átfogó kérdést is vizsgál, például a civil társadalom működésének szabadságát, a gyermekmunka elleni küzdelemben elért haladást, továbbá környezetvédelmi és a jó kormányzással kapcsolatos aggályokat. A jelentés példákon át mutatja be, hogyan működik együtt az EU az összes érdekelt féllel, például a civil társadalommal, a nemzetközi szervezetekkel – különösen az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ellenőrző szerveivel – és a kedvezményezett országok hatóságaival a GSP hatékonyabbá tétele érdekében, valamint a kereskedelem és az értékek egyidejű előmozdításán.

Az uniós ipar fontos partner a fenntartható fejlődés megvalósításában, hiszen a GSP-országokba eszközöl beruházásokat, ott termel és onnan szerez be nyersanyagokat, valamint gondoskodik róla, hogy betartsák a nemzetközi munkaügyi és környezetvédelmi normákat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.