Az EU közvetlen humanitárius segítségnyújtással, veszélyhelyzeti polgári védelmi segítségnyújtással, a határon nyújtott támogatással, valamint az EU-ban azonnali védelmet biztosító, egyértelmű jogállás megadásával segíti a háború elől menekülőket.
Ursula von der Leyen elnök bejelentette: az uniós költségvetés legalább 500 millió euróval segíti a háború tragikus humanitárius következményeinek kezelését Ukrajnán belül és kívül egyaránt. Ebből 90 millió euró összegű humanitárius támogatás – Ukrajna számára 85 millió euró és Moldova számára 5 millió euró – folyósítása már folyamatban van élelem, víz, egészségügyi ellátás és menedék biztosítására, valamint a leginkább kiszolgáltatott emberek alapvető szükségleteinek fedezésére. Az uniós polgári védelmi mechanizmus eddigi legjelentősebb, veszélyhelyzetre válaszul történő aktiválása révén több millió eszköz és szükségleti cikk – többek között jármű, orvosi készlet, sátor, takaró és hálózsák – jutott el a rászorulókhoz Ukrajnában, míg a szomszédos Moldova, Lengyelország és Szlovákia további segítséget kap a háború elől menekülők támogatásához.
A Bizottság operatív iránymutatást adott ki annak érdekében, hogy segítse a tagállami határőröket az Ukrajnával közös határokon a menekültforgalom hatékony kezelésében és a várakozási idő csökkentésében, mindamellett a magas szintű biztonság fenntartásában. Az uniós ügynökségek szintén további személyzettel és szakértelemmel segítik a tagállamokat, például a Frontex 49 tisztviselőt küldött ki Ukrajna EU-val és Moldovával közös határaira, míg Romániába további 162 fő telepítése van folyamatban. Ezenkívül Moldova további 15 millió eurót kap majd a helyzet kezelésére.
Az EU rekordidő alatt egyhangú megállapodásra jutott az átmeneti védelemről szóló irányelv életbe léptetéséről azzal a céllal, hogy egyértelműséget és biztonságot teremtsen a rászorulók számára, jogot biztosítva a szociális támogatáshoz, valamint az oktatáshoz és a munkaerőpiachoz való hozzáféréshez. E megközelítés középpontjában a tagállamok közötti szolidaritás áll. A Bizottság koordinálja azt a szolidaritási platformot, amelynek keretében a tagállamok információt cserélhetnek befogadási kapacitásukról. A 2021–2027-es belügyi alapok jelentős többletforrásokkal segítik majd a tagállamokat a megfelelő befogadó létesítmények és a hatékony menekültügyi eljárások biztosításában. A Bizottság javasolja továbbá a 2014–2020-as belügyi alapok keretében a tagállamok rendelkezésére álló pénzeszközök végrehajtási időszakának meghosszabbítását, ami mintegy 420 millió euró összegű további támogatást szabadítana fel. A Bizottság az Europa honlapon közzétett információkkal segíti majd a polgárokat és a magánszektort abban, hogy a háború elől menekülőknek nyújtott támogatást megbízható szervezeteken keresztül valósíthassák meg, a szükségletektől és igényektől függően.
A Bizottság emellett jogalkotási javaslatot fogad el az európai menekültekre irányuló kohéziós fellépésről (CARE). Ez további rugalmasságra ad teret ahhoz, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap keretében széles körű intézkedéseket lehessen finanszírozni az Ukrajnából menekülők támogatására. Ezek a kohéziós források például az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, az egészségügyi és gyermekgondozási szolgáltatások területén megvalósuló beruházásokra, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap esetében pedig az olyan alapvető anyagi szükségletekre fordíthatók, mint például az élelem és a ruházat. A tagállamok további támogatása érdekében a világjárványra válaszul alkalmazott kivételes 100%-os társfinanszírozási arányt a Bizottság egy évvel meghosszabbítja. Ezenkívül a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatásból (REACT-EU) 2022-ben mintegy 10 milliárd euró azonnal rendelkezésre áll és az Ukrajnából menekülők támogatását szolgáló intézkedésekre is felhasználható.
Josep Borrell főképviselő/alelnök így nyilatkozott: „Európa a második világháború óta a legsötétebb időket éli. Putyin Ukrajna elleni értelmetlen háborúja elsősorban a polgári lakosságot sújtja. Az EU állampolgárságtól és származástól függetlenül támogatni és védeni fogja azokat, akik Oroszország agressziója elől menekülnek. Emellett mozgósítani fogja az összes eszközét, hogy segítse a menekülőket befogadó közösségeket.”
Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök a következőket mondta: „A határokon tett látogatások során rendkívül megindító jeleneteknek voltunk szemtanúi: az állami tisztviselők, a civil társadalom és a hétköznapi polgárok együtt segítik az Ukrajnából érkezőket. Az Európai Unió eszközeinek, személyi állományának és finanszírozási lehetőségeinek teljes erejével és széles körével támogatja ezeket az erőfeszítéseket. Az átmeneti védelemről szóló irányelv életbe léptetése egyértelmű és nagyon kézzelfogható jele az ukrajnai háború elől menekülők számára biztosított támogatásnak. A mai napon pedig további forrásokat mozgósítunk annak érdekében, hogy támogassuk a tagállamokat ebben az erőfeszítésben.”
Ylva Johansson belügyi biztos a következőképpen fogalmazott: „E nehéz időkben fontos támaszt jelent az a szolidaritás, amelyet az európaiak és az európai tagállamok tanúsítanak az ukrajnai háború elől menekülő emberek iránt. Ezt a szellemiséget első kézből tapasztalhattam a romániai Siretben és a lengyelországi Medykában, de a közösségvállalás érzése az EU egészét áthatja. Amikor összefogunk, eredményes fellépésre vagyunk képesek: védelmet biztosítunk az ukrajnai háború elől menekülőknek. Ez az európai egység iskolapéldája: biztosítjuk az átmeneti védelmet és az annak fedezéséhez szükséges forrásokat.”
Janez Lenarčič válságkezelési biztos így fogalmazott: „E brutális katonai agressziónak mindenekelőtt az Ukrajnában élő ártatlan emberek az áldozatai. Az EU és tagállamai éjt nappallá téve azon dolgoznak, hogy sürgősségi segélyt nyújtsanak Ukrajnában és a migránsok beáramlása által közvetlenül érintett országokban. Egyúttal életmentő segítséget is biztosítunk a helyszínen lévő humanitárius partnereinknek ahhoz, hogy eljuthassanak a rászorulókhoz. Okvetlenül véget kell vetni ennek az agressziónak, mivel a humanitárius helyzet napról napra egyre kritikusabbá válik.”
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítésügyi biztos így nyilatkozott: „Ukrajna orosz inváziójával sajnos visszatért a háború Európába, és ezekben a legsötétebb órákban segítséget kell nyújtanunk Ukrajnának, illetve a vele szomszédos érintett országoknak. Az EU által biztosított első sürgősségi segély folyósítása már folyamatban van. Emellett az 500 millió eurós kereten belül jelenleg egy 330 millió euró összegű csomag sürgős összeállításán dolgozunk azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsunk mind az Ukrajnában tartózkodó, mind pedig a menekülésre kényszerült embereknek, különösen a gyermekeknek és az időseknek. Hosszabb távú célkitűzéseken is munkálkodunk, ideértve az energiabiztonságot, a gazdasági helyreállítást és a rezilienciát.”
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.