Eurostat: az Európai Unióban 6,0 százalék, Magyarországon 4,5 százalék volt a munkanélküliségi ráta 2026 júniusában

2026. 08. 03., 09:05

Az előző havival azonos szinten, 6,0 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta 2026 júniusában az Európai Unióban, a tagállamok adatai 3,0 és 10,5 százalék között szóródtak – derül ki az Eurostat tájékoztatójából.

Az Eurostat becslése szerint 2026. júniusban az EU-ban élő 15–74 éves munkanélküliek száma 13,317 millió volt, 71 ezerrel több, mint egy hónappal korábban és 112 ezerrel több, mint 2025. májusában. A nők körében az uniós munkanélküliségi ráta 6,1, a férfiak körében 5,9 százalék volt 2026 hatodik hónapjában.

Revíziók
Az Eurostat most is módosított néhány korábbi adatot,az EU egészére vonatkozó korábbi májusi adatot fölfelé korrigálta: az egy hónappal korábbi jelentésben szereplő 5,9 százalékról 6,0 százalékra. (Egy hónappal korábban az áprilisi adatot módosították 6,0 százalékról 5,9 százalékra, a friss jelentésben újra a negyedik hónapra vonatkozóan újra 6,0 százalék szerepel.)

Bulgáriában a legalacsonyabb, Finnországban a legmagasabb a ráta
A munkanélküliségi ráta Bulgáriában, Cipruson (mindkettő 3,0 százalék), Lengyelországban (3,1 százalék) és Csehországban (3,3 százalék) volt a legalacsonyabb júniusban, Finnországban (10,5 százalék), Spanyolországban (10,1 százalék) és Svédországban (8,7százalék), Franciaországban (8,2 százalék) és Görögországban (8,0 százalék) a legmagasabb,

Magyarország: hajszálnyi az eltérés a KSH és az Eurostat adatai között
Az Eurostat módszertana szerint számolt magyarországi munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt júniusban a KSH számítása szerint ez az adat 4,4 százalék. A munkanélküliek átlagos létszáma az Eurostat szerint 217 ezer, a KSH szerint 214 ezer volt.

„Ifjúsági” ráták
A 25 évnél fiatalabbak körében az uniós munkanélküliségi ráta 15,5 százalék volt 2026. júniusban, ami 2,987 millió aktívan állást kereső fiatalt jelent. A fiatal munkanélküliek száma májushoz viszonyítva 29 ezerrel, 2025. júniusához képest pedig 53 ezerrel emelkedett. Az „ifjúsági munkanélküliség” az Eurostat rendelkezésére álló áprilisi adatok szerint Németországban volt a legalacsonyabb (7,1 százalék), Svédországban pedig a legmagasabb (24,9 százalék). A romániai ráta – amelyet nem ismerünk, de amely márciusban 28,8 százalék volt – feltehetően júniusban is a legmagasabbak között volt az EU-ban.
Magyarországon az ifjúsági munkanélküliségi ráta a májusi 12,8 százalék után 13,5 százalékon állt 2026. júniusban az Eurostat becslése szerint; a fiatal munkanélküliek száma egy hónap alatt 36 ezerről 40 ezerre emelkedett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS